Egyhangú döntés az alapkamatról

A Monetáris Tanács (MT) április 14-én tartott, legutóbbi kamatdöntő ülésén a 13 jelenlévő egyhangúan döntött a kamat változatlanul hagyása mellett - áll az MT ülésének rövidített jegyzőkönyvében, amelyet pénteken tett közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A döntés nyomán a jegybanki alapkamat 6 százalék maradt, ez a kamatszint szeptember 20-tól van érvényben. Tavaly, az év elején 9,50 százalék volt a jegybanki alapkamat, amelyet kilenc egymást követő alkalommal csökkentett a Monetáris Tanács.

A testület május 22-én tárgyalja ismét a kamatok kérdését, a piacon többségben van az a vélemény, hogy júniusig nem változik a kamatszint.

A jegyzőkönyv szerint a makrogazdasági helyzet áttekintése után javaslat csak a 6 százalékos kamatszint tartására hangzott el, hasonlóan az előző, március 20-án tartott kamatdöntő üléshez.

A tagok egyetértettek abban, hogy az elmúlt időszakban egymással ellentétes hatású folyamatok befolyásolták az inflációs kilátásokat. Erősödtek a magasabb infláció irányába ható tényezők, de más folyamatok ezt ellensúlyozhatják. A tanács tagjai ezért a monetáris kondíciók szigorítását egyelőre nem tartották indokoltnak.

A vitában egyesek amellett érveltek, hogy a 3 százalékos inflációs cél teljesülését elősegítő folyamatok továbbra is meghatározóak.

Mások úgy vélték, hogy a kedvező folyamatok mellett, az utóbbi időben megnőtt a kockázata annak, hogy 2007-ben az infláció a célt meghaladja. Ezek közül a legfontosabbak a nemzetközi olajárak folytatódó emelkedése és a forint leértékelődése, amennyiben ezek a hatások tartósnak bizonyulnak. A piaci szolgáltatások inflációjának további mérséklődése szempontjából kockázatot jelent a versenyszféra béralakulása.

A nemzetközi pénzpiaci folyamatokkal kapcsolatban az volt a vélemény, hogy bár a külföldi befektetői környezet még kedvező, és a közelmúltban újra nagyobb tőkebeáramlás volt a feltörekvő piacokra, a helyzet továbbra is törékeny. A főbb devizák esetében folytatódhat a jegybankok kamatemelési ciklusa, ami mérsékelheti a befektetők globális kockázatvállalási hajlandóságát.

Ebben a helyzetben a mielőbbi hiteles költségvetési kiigazítás elmaradása súlyosan ronthatja a forint kockázati megítélését. Ezzel szemben, ha az új kormány már rövidtávon hiteles lépéseket tesz a költségvetési helyzet javítására, akkor az utóbbi hónapokban kiépült, jelentős nagyságú forint elleni pozíciók részleges leépülése következhet be, ami a forint erősödése irányába hat.

A tagok egy része összességében úgy látta, hogy az infláció várható alakulását övező bizonytalanság megnövekedett ugyan, de az érzékelt kockázatok kétirányúak. Ma még nem ítélhető meg, hogy a különböző időtávon érvényesülő, inflációt emelő hatások közül melyek lesznek tartósak. Mindezeket figyelembe véve, akkor van szükség monetáris politikai lépésre, ha a kockázatok kedvezőtlen irányban realizálódnak.