Majdnem kamatot emelt a jegybank

A piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó kamatszinten a monetáris tanács hétfőn, így az változatlanul 6 százalék. A tanács inflációs előrejelzése 3 százalék a 2006-os évre. A monetáris tanács ismételten hangsúlyozta a gazdasági kiigazítás fontosságát. A hétfői előrejelzésben az államházartás rendbetétele nélkül számították az adatokat. A jegybankelnök szerint a monetáris tanács megosztott volt a kamatdöntéskor, végül úgy döntöttek, nem módosult annyival az inflációs előrejelzés, hogy kamatemelésre lenne szükség.

Az MNB Monetáris Tanácsa 3 százalékos hosszú távú inflációra és lassuló gazdaságra számít hétfői jelentésében. Az inflációs jelentésben felvázolt gazdasági tendenciák szerint a jövő évben az infláció középtávon összhangban lehet az árstabilitással, ugyanakkor a tanács megítélése szerint a jövőbeni kormányzati intézkedések és azok szerkezete, illetve piaci fogadtatása az inflációs folyamatokat az előrejelzettől eltéríthetik. A testület érintetlenül, 6 százalékon hagyta az MNB irányadó alapkamatát.

Járai Zsigmond, a jegybank elnöke elmondta: a Monetáris Tanács úgy gondolja, hogy jelenlegi előrejelzése a kormány kiigazító csomagjának életbe lépése után már nem lesz érvényes. A monetáris tanács tagjai végül úgy döntöttek: a gazdasági program meghirdetése előtt öt nappal nem változtatnak a kamatszinten, előbb megvárják annak piaci hatásait. "Nem tudunk semmit a tervezett intézkedésekről, azok piaci hatásairól" - vázolta a jelenlgi helyzetet Járai.

A jegybankelnök szerint az inflációs előrejelzés emelése mellett szóltak a magas olajárak, a gyenge forintárfolyam, a túl gyors ütemű béremelések. Ugyanakkor a munkabérek, elsősorban a szolgáltatási szektor béreinek lassabb emelkedése az alacsonyabb inflációs várakozásokat támasztotta alá. A monetáris tanács a jelen adatok mellett 207-re 3,3 százalékos inflációval számolt, 2008-re azonban várakozásaik szerint ez a szám visszaáll majd 3 százalék körüli szintre.

A jegybankelnök figyelmeztetett: a kormány gazdasági csomagjának piaci fogadtatása eltérítheti a jelenlegi inflációs pályát. "Az a helyzet, amelyen ez a feltételezés alapul, fenntarthatatlan" - jellemezte a mostani előrejelzés alapjául szolgáló adatokat Járai Zsigmond.

A jegybankelnök elmondta: a kamatdöntés kapcsán jelentős vita bontakozott ki a monetáris tanácson belül. A testület egyes tagjai szerint a korábbinál magasabb inflációs előrejelzés miatt esetleg indokolt lehetett volna egy kamatemelés, az inflációs célkövetés logikája szerint. A többségi vélemény szerint azonban a 0,3-0,4 százalékos módosítás nem indokol szigorítást. Járai elmondta: az ülésen elhangzott, hogy vége van az inflációs sikersztorinak. Ennek ellenére a kamat változatlan szinten maradt.

A monetáris tanács szerint a gazdasági pálya fenntarthatósága továbbra is kérdéses a folyó fizetési mérleg, és az államháztartás magas hiánya miatt. A testület a hétfői ülésen még nem redelkezett a hiány leküzdésére készített konkrét tervekről szóló információkkal, ezért "feltételes" előrejelzést készítettek. A monetáris tanács szerint a jelenleg elfogadott intézkedések a hiány 1, 1,5 százalékos romlását vetítik előre. A testület szerint legalább a GDP 2 százalékát meghaladó szűkítést követel a tervezett enyhe fiskális szűkítés.

Az elmúlt hónapok adatai alacsony inflációs környezetről tanúskodnak. A inflációs trend mutatói szerint nincs egyértelmű jele inflációs nyomásnak a magyar gazdaságban; áprilisig nem következett be fordulópont a tavalyi évre jellemző folyamatokhoz képest. Ennek köszönhető az, hogy az inflációs előrejelzés viszonyleg alacsony maradhatott, annak ellenére, hogy a monetáris tanács a szokásosnál magasabb, 70 dollár körüli olajárral számolt az előrejelzés összeállításakor.

Számos folyamat az infláció határozott emelkedésének irányába mutat, más tényezők azonban ezzel ellentétes, fékező hatást gyakorolnak.

A mérsékelt infláció irányába ható legfontosabb tényező a piaci szolgáltatások év eleje óta határozottan lassuló árnövekedése. A monetáris tanács megítélése szerint a piaci szolgáltatások körében tapasztalható áralkalmazkodás kulcsfontosságú az árstabilitás megszilárdulásához. Kedvező jel viszont az inflációs várakozások alacsony szintje, valamint az, hogy az inflációt fékező folyamatok figyelhetők meg a munkapiacon is. A versenyszféra termelékenységének növekedésével párhuzamosan a munkakereslet a munkakínálatnál visszafogottabban bővül, ami elősegíti az alacsonyabb inflációs környezethez történő béralkalmazkodást.

A magyar gazdaság számottevő egyensúlyi kockázatai miatt nem elhanyagolható annak a valószínűsége, hogy az inflációs jelentésben vázolttól eltérő módon kerül sor - akár gazdaságpolitikai, akár piaci eredetű - korrekcióra, ami jelentős mértékben megváltoztathatja a reálgazdasági kilátásokat.

A nemzetközi tőkepiacokon az elmúlt hónapokban megnövekedett a volatilitás, ami a feltörekvő piaci eszközárakra is kedvezőtlen hatást gyakorolt. Az ingadozások önmagukban nem jelentenek veszélyt az inflációs célokra nézve, de amennyiben megnő a kockázata annak, hogy a globális folyamatok tartósan eltérítik a hazai inflációt a céltól, akkor azt a tanács döntéseiben figyelembe veszi.

Barsi Szabó Gergely