Zárt körben vitáznak a jegybankelnökről

Három kiemelt esélyes van a jegybank elnöki posztjára az [origo] információi szerint. A politikai játszmák miatt azonban az ügy még nem lefutott, kérdéses, hogy végül milyen kompromisszum hozza ki a győztest.

Simor András váratlanul került reflektorfénybe

Komoly csatározások zajlanak a háttérben az új jegybankelnök személyét illetően, mindezt jól mutatja, hogy a sajtó teljes kizárásával kezdi meg az egyeztetést a jelöltről Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök a héten. Az [origo]-nak nyilatkozó szakértő szerint még az is elképzelhető, hogy a miniszterelnök konkrét nevet nem is említ majd a megbeszéléseken, nehogy kiszivárogjon az információ. Így a tárgyalásokon csupán csak elvek lehetnek napirenden. Az érintettek pedig azért nem szólalnak meg, nehogy ezzel rontsák esélyüket.

A korábban lehetséges jelöltként megnevezett személyek közül piaci és kormányközeli információk alapján három esély lehet a befutó.

Közülük is talán kiemelkedik a piac által is legelfogadottabbank tartott Simor András, a Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó cég magyarországi vezérigazgatója. Esélyeit növeli, hogy politikailag független emberként ismert és személye válthatja ki a legkevesebb feszültséget a politikai élet, a gazdaság szereplői és a jegybank apparátusa körében.

Pályafutását a Magyar Nemzeti Bankban kezdte, dolgozott a jegybank azóta megszűnt londoni leánybankjánál, alapító vezérigazgatója volt a Creditanstalt brókercégének. Később az anyacég, a CA IB Investmentbank bécsi ügyvezető elnöke lett, s ő vezényelte le a Creditanstalt és a Bank Austria befektetési bankjának fúzióját a térségben.

Bodnár Zoltán neve is felmerült

Hazatérte után, 1998-ban - sajátos módon - Járai Zsigmondot váltotta négy évre a Budapesti Értéktőzsde elnöki székében. Egy évvel később azonban már a Deloitte magyarországi leányvállalatának a vezetője lett. Az ő feladata volt a cég hírnevének visszaállítása, miután a néhány évvel korábbi Postabank-botrányban, a pénzintézet könyvvizsgálójaként tevékenykedő Deloitte megégette magát. A Business Week 2001-ben Európa ötven kiemelkedő üzletembere közé sorolta.

Az újabb jelöltek között emlegetik Bodnár Zoltánt, az Eximbank vezérigazgatóját, aki pályáját 1989-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának oktatójaként és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának szakértőjeként kezdte. A rendszerváltást követően, 1991 és 1993 között a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott, 1993 augusztusától 1995 áprilisáig a CIB Bank Rt. ügyvezető igazgatója volt.

Miután 1995-ben visszatért a Magyar Nemzeti Bankba, az intézmény ügyvezető igazgatója, majd alelnöke lett. Utóbbi posztján Magyarország 1996. május 7-i OECD-csatlakozásának egyik fő tárgyalója volt. Akkori tevékenységéhez kapcsolódik a devizaliberalizáció is.

Az 1998-as kormányváltást követően 2002-ig ismét a CIB Bankban dolgozott, először vezérigazgató-helyettesként, majd 2000 júniusától vezérigazgatóként, később tanácsadóként. A 2002-es kormányváltás után a Nemzeti Autópálya Rt vezérigazgatójává nevezik ki, ahol később elnök-vezérigazgató volt.

Király Júlia lenne az első nő a magyar jegybank élén

Új jelölt még Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatója. Sokan úgy vélik, a legnagyobb valószínűséggel az említett három személy közül kerülhet ki a Magyar Nemzeti Bank leendő elnöke.

Több pénzintézeti vezető neve is szóba került a jegybankelnöki szék várományosaként. Hallani lehetett Felcsuti Péterről, a Raiffeisen Bank vezérigazgatójáról. Az általa irányított pénzintézet ugyanis 20 éven keresztül folyamatosan nyereséget termelve és tulajdonosainak osztalékot fizetve, pici bankból a piac egyik meghatározó szereplőjévé nőtt. Ő azonban egy alkalommal minden valós alapot nélkülözőnek nevezte a jelölésével kapcsolatos találgatásokat.

Szóba került még Erdei Tamás, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke is. Ő ugyanakkor és ugyanott szerezte diplomáját, mint az ország legnagyobb bankját irányító Csányi Sándor.

Esélyesként emlegették még Farkas Ádámot, az Allianz Bank vezérigazgatóját is, aki Surányi György munkatársaként dolgozott a Magyar Nemzeti Bankban és a CIB Bank másik vezérigazgatójaként, mint Karvalits Ferenc. Úgy tudni azonban, hogy ő nem akar jegybankelnök lenni, hanem továbbra is a nemrég indult Allianz Bank vezéreként képzeli a jövőjét.

Medgyessy elvállalná

Vele ellentétben Gyurcsány Ferenc elődje, Medgyessy Péter már jelezte, hogy szívesen elvállalná a megbízatást és a jegybankelnökségért még az utazó nagyköveti poszttól is hajlandó lenne megválni. A volt miniszterelnök, amellett, hogy a Horn-kormány idején, elnök-vezérigazgatóként a Magyar Fejlesztési Bankot irányította, az államigazgatás több pozíciójában is helytállt, például kétszer is volt pénzügyminiszter.

Esélyesként említtették még Erős Jánost és Czirják Sándort, az állami tulajdonban álló Magyar Fejlesztési Bank (MFB) két vezérigazgatóját. Erős János a K&H Bank egykori vezérigazgatójaként hívta fel magára a szakma és a politikusok figyelmét. Czirják Sándor pedig a korábban a Magyar Nemzeti Bank egyik alelnökeként tevékenykedett.