Simor András lesz az új jegybankelnök

Simor Andrást, a Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó cég magyarországi vezérigazgatóját jelöli Gyurcsány Ferenc a Magyar Nemzeti Bank március 2-ától megüresedő elnöki posztjára - közölte pénteken tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján a miniszterelnök. A kinevezés joga a köztársasági elnöké.

A miniszterelnök elmondta, hogy a kormány továbbra is óvja a pénzügypolitika és a monetáris politika függetlenségét. Hozzátette: továbbra is az a szándék, hogy legyen árstabilitás és erős nemzeti valuta.

A stabilitás alapja a miniszterelnök szerint az MNB és a kormány együttműködése, amelyben kölcsönösen tiszteletben tartják egymás függetlenségét. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy az MNB-vel közösen dolgoznak ki programot az euró bevezetésére.

Gyurcsány szerint a kormány leginkább úgy tudja támogatni a munkájában a jegybankelnököt, hogy a konvergenciaprogram keretein belül folytatja a kiigazítást és a gazdaságélénkítést.

"Arra a munkahelyre térek vissza, ahol a bankszakmát tanulgatni kezdtem" - emlékeztetett 13 éves MNB-s múltjára bemutatkozó beszédében Simor András. Elmondta, kiemelkedően fontosnak tartja, hogy olyan időszakban vezetheti az MNB-t, amikor ilyen jelentős egyensúly-helyreállító intézkedések történnek Magyarországon.

Gyurcsány Ferenc jelöltje kijelentette: szándéka az, hogy az MNB a hitelesség mérföldköve legyen itthon és külföldön egyaránt.

A forint a bejelentésre erősödéssel reagált: 252,30/50 forintról 251,90/252,00 forintra csökkent az euró árfolyama. Negyed hatkor a kurzus 251,70/252,30 forinton állt.

Kupa Mihály tökéletesen elégedett

Kupa Mihály szerint Simor szavai nem keltenek feszültséget

Tökéletesen elégedett vagyok, Simor András a felmerült személyek közül a lehető legjobb választás volt - nyilatkozta az [origo]-nak Kupa Mihály, egykori pénzügyminiszter. Szerinte a Deloitte & Touche Zrt. vezérigazgatója jól képzett pénzügyi szakember, politikailag teljesen független személy, és komoly, szolid ember, akinek szavai nem keltenek feszültséget.

Kupa Mihály fontosnak tartotta megemlíteni, hogy Simor András hosszú ideig tevékenykedett a világ egyik legjelentősebb pénzügyi központjában, Londonban, ahol olyan ismereteket szerezhetett meg és kapcsolatokat alakíthatott ki, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank elnökekeként is kamatoztathat.

Enyhén erősítheti a forintot Simor András jelölése a jegybankelnöki posztra, ő a jó választás a devizapiac szereplői számára - mondta az [origo]-nak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Szerinte ugyanis a piaci szereplők a politikai pártoktól minél távolabb álló elnököt tartanak kívánatosnak a jegybank élén.

Török Zoltán kiemelte, Simor András sohasem vállalt semmilyen politikai szerepet, és nem kötődik egyik párthoz sem. Szerinte annak is kedvező a hatása, hogy a leendő jegybankelnök a tőke- és devizapiacok megnyitása óta foglalkozik azokkal, így a piaci szereplők ismerik őt, és ő is ismeri a piacot.

A jegybank pénzpolitikáját nem befolyásolja az elnökváltás - állítja Török. A pénzpolitikai döntéseket ugyanis a monetáris tanács hozza, melyben már korábban többségbe kerültek az alacsonyabb alapkamat hívei. Az elemző szerint ezt bizonyítja, hogy a testület utolsó ülésén csak négyen szavaztak kamatemelésre, a többiek a szinten tartás mellett voksoltak.

Kevesebb elnöki beszéd fokozhatja a jegybanki kommunikáció hitelét

Hitelesebbé válhat a jegybanki kommunikáció

A devizapiac megnyugvással fogadta Simor András jelölését a jegybankelnöki posztra - közölte az [origo]-val Barcza György, az ING Bank makrogazdasági elemzője. Szerinte a piac azt értékelte kedvezően, hogy egy politikától független személy került a jegybank élére. A kedvező értékelést pedig az euró árfolyamának gyors, 50 filléres csökkenése bizonyítja.

Az ING Bank elemzője ugyanakkor kockázatként értékeli, hogy nem ismertek a leendő jegybankelnök monetáris politikai nézetei, és nincsenek ismert publikációi a jegybanki pénzpolitikáról, és nem is foglalt állást eddig ilyen kérdésekben.

Barcza György ugyanakkor úgy véli, Simor András nem bírálja olyan szigorúan a kormány gazdaságpolitikáját, mint elődje. Szerinte a jegybank leendő elnöke kevesebbet beszél majd az államháztartási hiány mértékéről, és többet a deficit leszorításában elért eredményekről. Sőt, komoly esélyét látja annak, hogy a jegybank új vezetője ritkábban szólal meg elődjénél, amivel tovább fokozhatja a jegybanki kommunikáció hitelességét.