Messze van a 280 forintos euró

Az amerikai ingatlanpiac problémái miatt az USA eredetileg 2,8 százalékos gazdasági növekedése legalább fél százalékkal lesz kisebb 2007-ben. Az elsősorban az energiaárak miatt emelkedő kamatlábak hatására a lakáspiacon megtöbbszöröződött a fizetésképtelen ügyfelek száma, ez pedig a globális hitelpiacot, azon belül a bizonytalanabbnak tartott feltörekvő országokat is negatívan érinti. A forint gyengülése is e külső hatásoknak tudható be, ugyanakkor erős támaszt ad a magyar devizának, hogy javul az ország egyensúlyi helyzete.

Alig öt éve a dollár árfolyama még közel 240 forinton állt, hogy aztán nagyobb ingadozásokkal július közepére a 177 forintos szintre süllyedjen. A gyenge dollár többek között az amerikai külgazdaságra is jótékony hatást gyakorol, ezért az amerikai központi bank, a Fed tavaly nyárig 5,25 százalékra emelte az alapkamatot. A közben meglóduló energiárak azonban magasabbra srófolták az inflációt is, ezért a köztudottan mindent hitelre vásároló amerikaiak pénze sok esetben már nem bizonyult elegendőnek a törlesztőrészletekre.

Megingó ingatlanpiac

Az Amerikai Egyesült Államokban egy ingatlanra több bank is nyújthat jelzáloghitelt, ráadásul a hitelfelvevő elbírálása sokszor szinte minimális. Az így gyakran többszörösen eladósodott hitelfelvevők tömegesen fizetésképtelenné váltak a megemelkedett kamatok mellett. A Bear Stearns, az egyik legjelentősebb tengerentúli befektetési bank elnöke két jelzálogfedezeti alapjának összeomlása után lemondott, az amerikai otthonteremtési jelzálogintézet pedig csődvédelmet jelentett be. Az Európában második legnagyobb pénzintézet, a francia BNP Paribas három adósság-alapját fagyasztotta be a másodlagos piacok zavara miatt: ez volt az a lépés, amely után az európai piacok is a tengeren túli történések hatása alá kerültek.

Míg az ingatlanpiacot elhúzódó recesszió sújtja, a másodlagos hitelezők tartják a hátukat az esés következményeiért. Számos, a kevésbé hitelképes ügyfeleknek tömegesen kölcsönző cég kapott profit-figyelmeztetést ezért, más vállalatok pedig már kimondottan a csőd szélén állnak. A múlt hét második felében kibontakozó hitelválság nyomán a részvényalapok értéke Európában és az Egyesült Államokban egyaránt jelentősen csökkent.

A másodlagos kölcsönök zömét olyan pénzintézeteknek adták tovább különféle termékek formájában, mint bankok, biztosítók és alapkezelők. Ezeknek a kölcsönöknek a tulajdonosai most nagy veszteségeket szenvednek el, mert sokkal nagyobb számban jelentkezik a másodlagos kölcsönök között a fizetésképtelenség, mint ahogyan azt előre jelezték a minősítő ügynökségek. Az Egyesült Államokban a kamatok emelkednek, az ingatlanárak esnek, miközben az emberek nem képesek olyan gyorsan finanszírozni kölcsöneiket (jellemzően újabb kölcsönökből), mint ahogyan azt tervezték. Ez pedig a globális pénzrendszerekben is érezteti hatását, amelynek hirtelen új készpénzforrások után kellett néznie a kiesők helyett.

Gazdasági nehézségek

Nehéz elképzelni, hogy az USA gazdasága, amelyik idén a második negyedben még a várakozások fölött, 3,4 százalékkal nőtt, nehézségekkel küzd - pedig a maga szintjén így van. A Fed korábban, tavaly júniusig 17 kis lépésben 5,25 százalékra emelte irányadó kamatát, amelyet elsősorban az erős gazdasági növekedéssel indokoltak. Azóta többen felvetették, hogy az ilyen szintű emelési ciklus esetleg nem csak pozitív hatásokkal jár. Az elmúlt időszakban a Fed már egy esetleges óvatos kamatcsökkentésre készítette fel a piacot. Az olajár azonban - amely az infláció növekedésének egyik fő oka - makacs módon továbbra is a hordónkénti 70 dolláros szint fölött maradt, magas energiaköltségeket okozva és megakadályozva a Fedet, hogy csökkentse a jelenleg 5,25 százalékos kamatot.

A dollár júliusban komoly esést produkált a közös európai valutával szemben, és a japán jennel és az angol fonttal szemben is gyengült, amint erősödtek azon várakozások, hogy az amerikai központi bank az év vége felé az alapkamat csökkentéséről dönthet. Az idei kamatcsökkentésre ugyanakkor az elemzők eltérő mértékben látnak esélyt. A dollár később visszanyert valamit az értékéből.

Az emelkedő amerikai munkanélküliség és a munkavállalók számának csökkenése is nyomást gyakorol a dollárra, de az infláció nagyobb kockázat a Fed-elnök Ben S. Bernanke szerint. Ha az adatok a várakozásoknál alacsonyabb mértékű pénzromlást jeleznek, akkor a Fed még idén kamatot csökkenthet, ellenkező esetben erre kevés az esély. A Fednek meglehetősen keskeny mezsgyén kell egyensúlyoznia, hogy gazdaságát a megfelelő pályán tartsa. A törlesztési nehézségekkel küzdő emberek tömegei valószínűleg nem fognak olyan bőségesen költekezni, mint ahogy tették; tehát a fogyasztói bizalmi index esetleges csökkenése is intő jel lesz. Az építőipart illetően a Reuters gyors felmérése alapján júliusban már komolyabb csökkenés volt érzékelhető a megelőző hónaphoz képest.

Vállalatfelvásárlás hitelből

Az Amerikai Egyesült Államokban számos, amerikai és európai banki hitelből finanszírozott tőkeáttételes kivásárlást hajtottak végre a közelmúltban, amelyek jelentősen emelték a részvények értékét. Ennek az a módja, hogy a bankok azonnal nyújtanak egy áthidalási kölcsönt, de az adósság terhét más bankokkal és alapokkal osztják meg. A jelen helyzetben ez a vásárlói közeg sokkal bizonytalanabb a problémák miatt, és a rizikó miatt nem igazán van kereslet ezekre a "strukturált termékekre". Míg korábban nem volt ritka a közel 100 százalékos hitelfinanszírozás, most a kölcsön- és kötvénykibocsátások sokkal bizonytalanabbá váltak. Persze, a mostani befektetéseket nem árt nagyobb távlatban szemlélni, és figyelembe venni az ezt megelőző gyarapodást is. A tengerentúli tőzsdék például még mindig jókora többletet mutatnak az idei évben.