Biztos a hétfői kamatemelés

Szinte egyöntetűen a jegybanki alapkamat emelését várják a Magyar Nemzeti Banktól az elemzők a Reuters márciusi felmérésben. A hétfőre várt kamatemelés méretét illetően megoszlanak a vélemények, de a nagy többség arra számít, hogy az alapkamat negyed százalékponttal 7,75 százalékre emelkedik.

A 26 válaszadó közül 18-an negyed, heten pedig fél százalékpontos kamatemelést jósoltak, egyetlen befektetési bank volt, amely változatlan, 7,5 százalékos jegybanki alapkamatra számít.

Egy másik Reuters-felmérésben a devizakereskedők előrejelzései némileg "héjalelkűbb" jegybanki döntést valószínűsítettek: a 13 válaszadóból hatan 50 bázispontos, ugyanennyien 25 bázispontos emelést jósoltak és egy devizakereskedő szerint nem változik a kamat.

Februárban a jegybank eltörölte a forint lebegtetési sávját, a negyedéves inflációs jelentésben szakértői 3 százalékról 3,6 százalékra emelték telőrejelzésüket a 2009-es inflációra, a kamatokhoz mégsem nyúlt a monetáris tanács.

Ez utóbbi döntés okait illetően változatos piaci pletykák röppentek fel - például, hogy a kormány azért cserébe ment bele a sáveltörlésbe, hogy az MNB ne emeljen kamatot - ezeket azonban a tanács tagjai cáfolták és az inflációs cél melletti elkötelezettséget demonstráló nyilatkozatok sorozata látott napvilágot.

Ezek meggyőzték a piacot arról, hogy kamatemelésre kerül sor, az elemzők jelentős többsége azonban nagy helyett kicsi emelésre számít.

Több kisebb kamatváltoztatás valószínű

A 25 bázispontos emelést valószínűsítő elemzők és devizakereskedők indokai közt szerepelt, hogy az elmúlt hetekben a korábbi árzuhanás után viszonylag nyugodtabbá vált a magyar állampapírpiac a forint pedig erősödött. Mindez érveket adhat a kamatemeléstől tartó jegybanki "galambok" kezébe és a tanács múltbeli viselkedése is azt tükrözte, hogy tagjainak többsége az óvatos kamatlépéseket kedveli és szívesen megvár újabb gazdasági adatokat ahelyett, hogy jelentősen változtatna a kamatokon.

A tanács megosztottsága is belejátszhat: akik 50 bázispontos emelést szeretnének, attól tarthatnak, hogy e mögött nem jön össze a többség és emiatt inkább belemennek a 25 bázipontos emelésbe - mondta Németh Dávid, az ING Bank elemzője.

Idén újabb fordulat

A hétfői emelés azt jelentené, hogy még egy év sem telik el a kamatcsökkentések megkezdése után és az MNB átlép a kamatemelési ciklusba. Az előrejelzések azt mutatják, hogy ezzel még nincs vége a változásnak, mert még idén az is lehet, hogy már néhány hónap múlva ismét változik a kamatpolitika iránya.

Az elemzői konszenzus szerint az alapkamat 8 százalékon érheti el a csúcsot, azaz egy 25 bázispontos hétfői emelés esetén még egy negyed százalékpontos kamatemelésre kell számítani. Ez vélhetően nem sokkal követné az első emelést: 13 elemző adott választ arra a kérdésre, mikor jöhet az első kamatcsökkentés és közülük 12 a második félévben jelölt meg erre egy időszakot. Csak egy elemző gondolta, hogy a kamatlazításai ciklus csak a jövő év elején indul újra.

Emelkedő infláció

A felmérés az infláció és a gazdasági növekedés esetében a korábbi kedvezőtlen trend folytatódását hozta. Bár a bruttó hazai termék (GDP) növekedési jóslatok valamivel tovább csökkentek, az emiatt mérséklődő kereslet nem fogta vissza az inflációs előrejelzéseket, amelyek némileg tovább emelkedtek.

A Reuters márciusi felmérésének főbb eredményei:

Elemzői előrejelzések középértéke (medián)	2008	2009
GDP-növekedés (%)	2,20	3,00
Éves infláció (%)	6,00	3,80
Decemberi 12 havi infláció (%)	4,80	3,40
Államháztartás hiánya (Mrd Ft)	1055	1065
Alapkamat az év végén (%)	7,50	6,50
A 12 hónapos államkötvéynek kamata az év végén (%)	8,00	6,90
A 10 éves államkötvények kamata az év végén (%)	6,90	6,40
Az euró árfolyama az év végén (Ft/euró)	255,00	252,00

Forrás: Reuters