Újraindul a legsúlyosabb Postabank-per

Vágólapra másolva!
A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumában pénteken újra indul az a kártérítési per, amelyet a magyar állam és társai hét éve indítottak a pénzintézet egykori könyvvizsgáló cégei ellen. Az eljárás tétje 132 milliárd forint.
Vágólapra másolva!

Az új eljárás azért indul, mert idén március 2-án a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú határozatában megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletét, új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot és jogerősen elutasította a részvények névértékének csökkenésével kapcsolatos állami kárigényt.

A Postabank korábbi könyvvizsgálói ellen 2001 januárjában a pénzintézet nagyrészvényesei indítottak kártérítési pert. Elsőrendű felperesként a legnagyobb tulajdonos, a magyar állam szerepel. Kezdeményező még az ÁPV Rt., a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Posta, a Magyar Villamosművek Rt., a Szerencsejáték Rt. és az egészség-, illetve a nyugdíj-biztosítási önkormányzat jogutódaként a magyar állam.

Alperes a Deloitte & Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft., az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft., valamint a Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. A Prudentia 1994-1996 között végezte a Postabank könyvvizsgálatát, ám az 1996-os mérleget már az Arthur Andersen hitelesítette az 1997-es közgyűlésen, a februári bankpánik után. Később pedig a Deloitte lett a Postabank könyvvizsgálója.

A Postabank alperesek által hitelesített mérlegei alapján történt az 1997-es, illetve 1998-as tőkeemelés, majd a pénzintézet konszolidációja, amelyek összességében mintegy 170 milliárd forintjába kerültek az államnak.

Csaknem 170 milliárdot követelt az állam

A felperesek keresetlevele szerint a könyvvizsgáló társaságok az 1995 és 1998 vége közötti időben problémamentesnek minősítették a pénzintézet gazdasági, pénzügyi helyzetét. Jelentéseik szerint a bank éves beszámolói szabályosak és valósághűek voltak. Ezzel a felperesek szerint a könyvvizsgálók hozzájárultak ahhoz, hogy az üzleti világ a valóságtól eltérő tájékoztatást kapjon a Postabankról.

A per kezdeményezői kétfajta jogcímen összesen mintegy 170 milliárd forint kárigényt nyújtottak be. Egyrészt a Postabank-részvények névértékének csökkenésében megnyilvánuló 34,6 milliárdos vagyonvesztés, másrészt pedig a pénzintézet 1998. december 30-ai rendkívüli közgyűlésén történt alaptőke-emeléssel összefüggő, mintegy 132 milliárd forint konszolidációs kár miatt.

Egyszer már elmarasztalták a Deloitte-ot

Az első tárgyalás 2001. július 7-én volt a Fővárosi Bíróságon, és csak 2005. május 31-én született meg az első határozat. A bíróság első fokú, közbenső ítélete szerint az Arthur Andersen és a Prudentia esetében elutasította a keresetet, ugyanakkor kimondta, hogy a Deloitte és a magyar állam ötven-ötven százalékban felelős a bekövetkezett kárért.

Ez azt jelenti, hogy csak a felelősség megoszlásának kérdésében született döntés, a per értékében nem. A bíróság akkor mindkét kárigény esetében megállapította a Deloitte felelősségét. Az ítélet indoklása szerint a felpereseknek tudniuk kellett volna, hogy veszteséges a Postabank, az elsőrendű alperes viszont késve adott tájékoztatást.

Másodfokon újrakezdésről döntöttek

Fellebbezések miatt került az ügy másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára, amely 2007. március 2-án jogerősen elutasította a részvénynévérték-csökkenéssel kapcsolatos 34,6 milliárd forintos kárigényt mindhárom könyvvizsgáló cég vonatkozásában. Ugyanakkor a 132 milliárd forintos konszolidációs kárt illetően megalapozatlannak találta és hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, valamint új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot mindhárom alperes vonatkozásában.

A per így már hét éve folyik zárt ajtók mögött. A tárgyalásokat eddig ugyanis üzleti titok címén a nyilvánosság kizárásával tartották meg, csupán a határozatok kihirdetése volt nyilvános.

Ha az állam nyer, akkor is fizethet

A jogvitáról - az azóta a Magyar Nemzeti Bank elnökévé kinevezett - Simor András 2005-ben még a Deloitte elnökeként az egyik napilapnak azt mondta, akkori cége nem felelős a kárért. Az akkori kormányülések jegyzőkönyvei ugyanis arról tanúskodnak, hogy az állam tisztában volt a Postabank 1997-es rossz anyagi helyzetével, így ennek tudatában vásárolt részvényeket. Később pedig szintén a tények ismeretében juttatott a kormány a hitelintézetnek működőképessége fenntartása érdekében éppen 150 milliárdot - ezért nem felelős a könyvvizsgáló. Kilátásba helyezte, ha később mégis jogerősen megállapítják az anyagi felelősségüket, akkor a nekik adatokat szolgáltató Postabankon fogják azt számon kérni.

A Postabank jogutód-tulajdonosa ugyan az osztrák érdekeltségben álló Erste Bank, ám a magyar állam a Postabank eladásakor garanciát vállalt arra, hogy a hitelintézet korábbi tevékenységéből származó, esetleges kötelezettségekért meghatározott körben jótáll. Így előfordulhat, hogy amit a Deloitte kifizet, azt később az államon hajtja majd be.