6,5 százalékra csökkent az alapkamat

A magyar jegybankárok a várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal 6,5 százalékra csökkentették az alapkamatot hétfői ülésükön. A forint gyakorlatilag nem reagált a kamatdöntésre.

Keddtől 6,5 százalék lesz az alapkamat, szemben az eddigi 7 százalékkal - így döntött a monetáris tanács. A testület lépése nem lepte meg a piacot, az Reuters elemzői konszenzusa ugyanis 0,5 százalékpontos csökkentést "előlegezett meg". Londoni elemzői vélemények is bizonyosra vették, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfői kamatdöntő ülésén folytatja a pénzügypolitikai enyhítést, de az újabb kamatcsökkentés mértékéről eltértek a vélemények. A forint nem csinált szinte semmit a kamatdöntésre, a bejelentés után 267,3 körül mozgott az euró kurzusa.

A 2009. júliusi 100 bázispontos kamatcsökkentéssel együtt ez már az egymást követő ötödik olyan mt ülés volt, ahol az irányadó ráta lefelé mozdult el. Utoljára 2006 júliusában volt ilyen szinten a két hetes MNB kötvény kamatlába.

A mai döntés hátterében a már korábban megismert és többször hangoztatott szempontok állhattak, azaz 2009 második felében jelentősen javult Magyarország kockázati megítélése (CDS felár), amit a pénzügyi rendszer stabilitása körüli aggodalmak lecsillapodása okozott - vélekednek az Equilor szakértői. Szerintük a monetáris tanács feltehetően azt is mérlegelte döntése meghozatalakor, hogy a legfrissebb adatok szerint lassabb lehet a magyar gazdaság kilábalása, mint azt korábban valószínűsítették. Véleményük szerint megnőhetett azon tagok száma a tanácsban, akik a pozitív befektetői hangulatot kihasználva, nagyobb mértékű kamatcsökkentést szorgalmaznak.

Az utóbbi hónapok monetáris tanács közleményeit, valamint a tanácstagok retorikáját figyelembe véve észrevehető volt, hogy a tanács tagjai egyre nagyobb jelentőséget tanúsítanak az inflációs cél körüli kockázatotoknak. Karvalits Ferenc, az központi bank alelnöke például egy héttel a mai kamatcsökkentést megelőzően azt nyilatkozta, hogy jelentősen megnőtt a 3 százalékos középtávú inflációs cél alullövésének esélye. Mindez azt jelenti, hogy a következő 1-1,5 évben az MNB reális kockázatnak tekinti, hogy a fogyasztói árindex tartósan 3 százalék alá essen.

"Bár a jelenlegi piaci környezet igen kedvező és támogató még egy olyan gyengébb fundamentumokkal rendelkező ország számára is, mint Magyarország, a fenntarthatósággal kapcsolatban azonban igen sok a kockázati tényező, ezért várakozásaink szerint az alapkamat nem csökken 5,5 százalék alá 2010-ben sem" - emeli ki az MNB mai, 50 bázispontos kamatvágása kapcsán Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője. Hozzáteszi: "A következő fél év során nagyon valószínű, hogy az MNB igen óvatos lesz, 50 pontnál többet decemberben sem fog vágni, sőt az is lehet, hogy 25-ös sebességre kapcsol. A 2009. decemberi inflációs adat 5,5 százalék körül várható, ez az év egészére 4,2 százalék körüli átlagos értéket jelenthet. Jövő évre az átlag minden bizonnyal 4 százalék alatt lesz."

"A rendkívül gyenge gazdasági teljesítmény és a jórészt ebből is következő visszafogott áremelkedés egyértelműen indokolja a jegybanki lazítást. Az MNB-nek természetesen a pénzügyi stabilitási kockázatokra is ügyelnie kell, ám ebből a szempontból viszonylag nyugodtak lehetünk. A forint igen stabilan tartja magát a 270-es szint körül, innen elsősorban a nemzetközi hangulat romlása tudja érdemben kimozdítani" - hívja fel a figyelmet Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.