Fociláz a bankközin: hódít a góltőzsde

Góltőzsdét játszanak a hazai deviza- , állampapír- és értékpapír-piaci szereplők: a játék lényege, hogy helyesen megtippeljék, hány gól születik összesen az Európa-bajnokságon. Lehet "gólárfolyamot" jegyezni, egy kontraktus értéke 500 forint, de a megegyezés szerint a jegyzés nem képvisel valódi értéket. Van, aki a sárgalapok számára is játszik, bár egyesek szerint a sárgalap árfolyama sokkal volatilisabb, és nehezebben kiszámítható.

A munkatársam éppen egy euró-forint vételi üzlet közepén járt, és ajánlatokat tett, amikor hirtelen megkérdezte: "és gólra mennyit mondasz?" - mondta az [origo]-nak egy bankközi piacon dolgozó kereskedő. A válasz nem lehetett kevesebb 70-nál, ennyi gól született ugyanis eddig rendes játékidőben az Európa-bajnokságon. Elméletileg a válasz valahol 76 és 86 között lehetett, ha a maradék meccsek számát megszorozzuk egy 2,5-es gólaránnyal, amit valószínűnek tartunk. Itt jár tehát a gól árfolyama a hazai bankközi piacon.

Az uborkaszezonban jól jön a góltőzsde

Mint sok mindenki ezekben a hetekben, a hazai deviza-, állampapír- és értékpapír-piaci kereskedők, elemzők, szakemberek nehezen tudnak elvonatkoztatni a labdarúgó Európa-bajnokság eseményeitől. A meccsek eredményét azonban nem csak megbeszélik, a focit - és a gólok számát - bele is illesztették mindennapi világukba: góltőzsdéznek. Árfolyamot jegyeznek, kötéseket tesznek, szóval kereskednek az Eb góljaival.

A szabályok egyszerűek, minden úgy zajlik, mintha a szokásos instrumentumokkal kereskednének: gólárfolyamot lehet jegyezni, erre kontraktusokat lehet kötni, a pozíciókat fedezni lehet, a végén pedig mindenki elszámol azzal, akivel az üzletet kötötte. Egy alapszabály van azonban: csak a rendes játékidőben szerzett gólok számítanak bele az árfolyamba. Egy kontraktus értéke idén 500 forint. Mindezt persze elméletben, ez az érték irányadásnak szolgál csak, valóban nem kerül kifizetésre - tudta meg az [origo].

Halad a bajnokság, mozog az árfolyam

A gólárfolyam attól függően megy fel - vagy le, hogy éppen mennyi gól születik egy mérkőzésen. A szakértők szerint az Eb kezdetekor átlagosan 2,5-es gólátlaggal számolt a piac. Eddig összesen 70 gól született, és három mérkőzés van még hátra. Az árfolyam tehát 76-86 között mozog.

Én árfolyamot jegyzek - mondta az [origo]-nak egy nagy pénzintézet vezető beosztású munkatársa. Az Eb elején azt mondtam, hogy 74-nél nem születik majd több gól, sajnos azonban eddig elég sok gól született, így kicsit veszélybe is kerültem, tette hozzá. A szakértő szerint, ha valaki ilyen árfolyamot jegyez, abban reménykedik, hogy nem rúgnak sok gólt az Eb-n. Ha sok gólt rúgnak, az azért kockázatos, mert túlpozícionálja magát az ember, sokat vállal. "Abban reménykedem, hogy nem születhet több, mint 8 gól a maradék meccseken. Hát majd meglátjuk. Ha bejön két 0-0-s meccs, akkor az árfolyam kicsit visszaesik majd" - mondta a szakember.

Kockázat és pozíció-fedés

Árat jegyezni tehát kockázatosabb, mintha egyszerűen kontraktusokat köt az ember, alapvetően a másik fél döntésén áll a dolog: ha nagyot mozog a piac (sokkal több- vagy kevesebb gól születik a vártnál), akkor nagyobb az esélye, hogy veszteséggel zár az ember. De hogyan lehet kivédeni a veszteséget? Fedni kell a pozíciót, mondják a rutinos alkuszok.

"Képzeljük el, hogy valakivel kötsz üzletet, mondjuk 62-őn - magyarázza egy komoly pénzintézet elemzője - Ha 73 lesz a zárás, és egy kontraktus értéke 500 forint, akkor 11 kontraktus a különbség, ennyit vesztettem. Ha úgy érzem azonban menet közben, hogy nagy baj lesz, sok lesz a veszteségem, akkor lezárhatom a pozíciómat 65-ön, eladhatok ennyiért, ha jelentkezik vevő erre. Akkor nettóban csak 1500 forint a bukó" - mondta nevetve az elemző. Persze ugyanennyi esélye van annak, hogy ilyen jegyzéssel ekkorát nyerhet az ember.

A játék nem a mostani Európa-bajnokság miatt jött létre: már évek óta minden világ- és európai rangadón beindul a góltőzsde a hazai bankközi piacon, és külföldön is. Londonban teljesen legális, intézményi keretek között működik a dolog, Prágában a budapestihez hasonló módszerrel játszanak.

Elszámolás vendéglátóipari egységben

Régebben sokkal többen játszották, most kicsit kevesebben vagyunk, mondta az egyik résztvevő. "Én eddig mindig játszottam, most nem veszek részt" - mondta az [origo]-nak egy kereskedőház vezető beosztású munkatársa, aki vidáman emlékszik vissza a legutóbbi Eb góltőzsdéjére.

"Itt nincs elszámoló jegyzés, hanem a végén az összes résztvevő összegyűlik valahol, akkor a 2-es villamos végállomásánál lévő kocsmában jöttünk össze. Ide mindenki táblázattal érkezett, és elszámolt a másikkal, mindazzal, akivel az üzleteit kötötte. Én akkor nyertem, prágaiakkal és londoniakkal is üzleteltem, de voltak emlékeim szerint ketten itthon, akik nagyot buktak. Amikor ők megérkeztek a kocsmába, akkor kezdődött az igazi egyezkedés. Mert mindenki arra várt adósságai kifizetésével, hogy a nyert összegeket megkapja." - mondta a szakember, aki szerint ők buktak vagy pár százezer forintot. (Persze csak elméletileg - a szerk.)

A sárgalap-piac kissé hektikus

A napokban tehát teljesen természetes, mikor az egész nap a monitorok előtt ülő bankközi üzletkötő a 2 millió euró/forint vételre, vagy 3 millió dollár/svájci frank eladásra érkező hívások közben megkérdezi: gólra mennyit adsz? Azon azonban, ha sárgalapra kérdezne rá, már felvont szemöldökökkel is találkozhatna kollegái részéről: a sárga lapnak ugyanis sokkal nagyobb a volatilitása, és sokkal kevésbé kiszámítható. Általános vélekedés szerint a gól biztonságosabb befektetésnek minősül.