Állampapír: a biztonságos befektetés

A magyarországi befektetések közül változatlanul a bankbetét a favorit, ha a befektetők fialtatni akarják pénzünket, pedig a kamatok csökkenésével érdemes megismerkedni egyéb befektetési formákkal is. A bankbetét egyik komoly alternatívája lehet az állampapír, ami kicsivel jobb hozamot vagy kamatot biztosíthat, magasabb biztonság mellett.

A magyarok befektetési szokásairól egy biztosan állítható, a legfontosabb szempont a minél kisebb kockázat, amit a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a bankbetétek nyújtanak. A legbiztonságosabb befektetésnek ugyanis az állampapírok tekinthetők, amelyeknek a hozama jelenleg nem tér el jelentősen a banki betétekétől. Egy kis odafigyeléssel azonban jobban is kamatoztathatjuk így a pénzüket.

Az állampapíroknál az állam - kormánytól függetlenül - vállal garanciát a lekötött pénzért, ebből a szempontból tehát ez a legbiztonságosabb befektetési forma. Az állampapírok szerepe ugyanis nagyon fontos egy adott ország gazdaságában, hiszen ebből finanszírozzák az államháztartás hiányát, így ez a forrás létkérdés a mindenkori kormány számára. Éppen ebben rejlik a biztonsága is, hiszen egyetlen kormány sem kockáztatja, hogy megrendüljön a befektetők bizalma ezekben a papírokban. Az állampapírokon belül diszkont kincstárjegyeket, illetve magyar állampapírokat különböztethetünk meg.

A diszkont kincstárjegy olyan, kibocsátásakor legfeljebb egyéves hátralevő futamidejű állampapír, amely kamatot nem fizet, hanem névértékénél alacsonyabb, úgynevezett diszkont áron hozzák forgalomba. A futamidő végével pedig a névértékét kaphatja meg a tulajdonos, vagyis a hozama nem más, mint a névérték és a vételár közti különbség. A diszkont kincstárjegyeket jelenleg 3, 6 és 12 hónapos lejárattal forgalmazzák, az alapcímletük 10 000 forint. Egy másik fontos tulajdonságuk, hogy a piaci körülményeknek megfelelően bármikor értékesíthetők.

A magyar államkötvények egy évnél hosszabb futamidejű, kamatozó állampapírok, jelenleg négyféle, 3, 5, 10 és 15 éves futamidővel forgalmazzák, szintén 10 000 forintos címletértékben. A fix kamatozású államkötvények esetében már a kibocsátáskor meghirdetett és rögzített az egyes kamatfizetési periódusokban kifizetendő kamat nagysága. Ezzel szemben a változó kamatozású kötvényeknél csak a kamatmegállapítás módja és ideje rögzített, a kifizetendő kamat mértéke csak az adott kamatfizetési periódusra ismert.

A kamatfizetés gyakoriságát tekintve a magyar államkötvények között vannak éves és féléves gyakorisággal kamatot fizető papírok is. A 2002-től kibocsátott államkötvények ugyanakkor már csak évente fizetnek kamatot.

Természetesen a fix hozamot és kamatot csak a futamidő végén kapja meg a papír tulajdonosa, így közben lehet elméleti vesztesége vagy akár nyeresége is. Fontos tehát tudni, hogy aki a futamidő lejárata előtt kénytelen megválni papírjától, akár veszíthet vagy nyerhet is az ügyleten. Ezeknek a papíroknak ugyanis a lejárat előtt folyamatosan változik a névértéke a kamatok mozgásától függően. Az irány egyébként pont ellentétes azzal, mint amire alapvetően gondolnánk, a kamatok csökkenése esetén ugyanis emelkedik az állampapírok hozama, míg kamatok emelkedésénél csökken, így ilyenkor kisebb lesz a tőkénk is. Természetesen ez csak a futamidő közbeni mozgást jelenti, a lejáratkor ugyanis megkapjuk az előre beígért hozamot.

Állampapírokkal tehát a jelenlegihez hasonló kamatcsökkentési periódusban akár pluszhozam is elérhető, de ha jó időben vásárolunk állampapírt, akkor a kamat is magasabb lehet a bankbetéteknél. Szintén előnye az állampapíroknak a bankbetétekkel szemben, hogy kisebb tőke esetén is ugyanazt a hozamot vagy kamatot biztosítja, mint a nagyobb összegű befektetés esetén. Ráadásul sokkal hosszabb futamidőre is leköthetjük a pénzünket, ami akkor előnyös, ha hosszabb távon egyre kisebb kamatok várhatók.