A Nasdaq lemondott a londoni tőzsdéről

Vágólapra másolva!
Sikerrel verte vissza a New York-i Nasdaq ellenséges felvásárlási ajánlatát a londoni értéktőzsde (LSE). Az LSE-n tavaly csúcsnak számító, 27,9 milliárd font értékű új vállalati részvény jelent meg, 71 százalékkal több, mint 2005-ben.
Vágólapra másolva!

A teljes kudarc miatt eláll a londoni értéktőzsdét üzemeltető London Stock Exchange Group Plc (LSE) megvételére november 20-án adott utolsó, részvényenként 12,43 fontos, összesen 2,7 milliárd fontos (5,3 milliárd dollár) ajánlatától a New York-i Nasdaq elektronikus részvénypiaci társaság. A szombati bejelentésre hétfőn 0,9 százalékkal 12,71 fontra esett az LSE részvénye a londoni tőzsdén.

A 35 éve alakult Nasdaq - amelyet annak idején az amerikai értékforgalmazók szövetsége hozott létre a New York-i részvénytőzsde (NYSE) olcsóbb, elektronikus riválisaként - tavaly tavasszal 25,1 százalékot megvett a londoni tőzsdét üzemeltető cégből és ehhez november közepén még hozzávásárolt, így a közvetlen piaci részét 28,75 százalékra emeltre. Az utolsó ajánlati időszakban az LSE részvényeinek mindössze 0,41 százalékára érkezett elfogadás. A szombatig megszerzett, összesen 29,16 százalékos részesedés messze kevesebb, mint amennyit - több mint 50 százalékot - a Nasdaq a feltételül szabott.

Ha sikerül az ügylet, a Nasdaq-LSE a második transzatlanti - és a világon nagyságra is második - tőzsdetársaság lett volna. A világ első számú platformjának a most zajló NYSE-Euronext egyesülés ígérkezik, összesen 27 billió (ezer milliárd) dolláros tőkeértékű jegyzett céggel. A brit szabályok szerint a Nasdaq egy éven belül nem tehet újabb közvetlen ajánlatot az LSE-re. A piacon most azt latolgatják, hogy a Nasdaq esetleg eladja a meglévő LSE-részesedését, amelyet egy év alatt, részvényenként átlagosan 11 fontért vásárolt össze.

Az LSE vezetősége már december 19-én hivatalosan elutasította a New York-i Nasdaq ellenséges felvásárlási ajánlatát, és erről igyekezett sok pénzzel meggyőzni az LSE részvényeseit. A részvényeseknek jóelőre legalább 18 pennys osztalékot ígértek a mostani, márciussal záruló pénzügyi évről, legalább 50 százalékkal többet az előzőnél. Megismételték, hogy a Nasdaq ajánlatát súlyosan elégtelennek tartják.

A Nasdaq őszi ajánlata már a második volt, tavaly márciusban az LSE egyszer már elutasította a Nasdaq akkor 4,2 milliárd dolláros ajánlatát is. Az egyesüléssel a világ egyik vezető részvénypiaca jött volna létre, több mint 6400 bejegyzett, összesen 11,8 billió dolláros piaci tőkeértékű céggel, napi 7,4 milliárd részvényes forgalommal, napi 75,6 milliárd dolláros értékpapír-kereskedelmi értékkel.

A legnagyobb európai értékpapírpiacot, a londoni értéktőzsdét üzemeltető társaság eddig egymás után utasította vissza konkurensei felvásárlási, társulási ajánlatait, és a jelek szerint részvényeseinek többsége is ragaszkodik a céghez, eddig ellenséges ajánlatokkal sem ért el sikert senki. Korábban a brit ICAP piacszervező cég tárgyalt az LSE-vel, de eredménytelenül. Az elmúlt években a frankfurti Deutsche Börse AG, a nyugat-európai Euronext SA és a svéd OMX tőzsdeüzemeltető is szemet vetett az LSE-re, de hiába.

Az LSE részvényeseinek eddigi hűségét igencsak megjutalmazta, hogy a társaság részvényei tavaly őszig 103 százalékkal, az utóbbi két évben 216 százalékkal drágultak, ám november közepén nagyot estek, közel 10 százalékot veszítettek, miután híre ment, hogy a világ legnagyobb befektetési bankjai saját részvény-kereskedelmi platform létrehozását tervezik a legnagyobb európai vállalatok papírjainak forgalmazására. Sajtóértesülések szerint az új részvény-kereskedelmi céget főrészvényesként a Citigroup, a Crédit Suisse, a Deutsche Bank, a Goldman Sachs, a Merrill Lynch, a Morgan Stanley és a UBS hozná létre, külön igazgatótanáccsal és igazgatókkal.

Az üzleti éve decemberrel zárult harmadik negyedében az LSE 31,1 millió fontos adózott eredményt ért el. Bár ez csak 10,7 százalékkal több az egy évvel korábbi 28,1 milliónál, de ezzel az üzleti év első kilenc hónapjában, az adózott eredmény 75,3 százalékkal 85,4 millió fontra emelkedett az egy évvel korábbi 48,7 millióhoz képest, a sorjázó részvény-bevezetési és elsődleges kibocsátási rekordok és a gyorsan bővülő elektronikus forgalom miatt. A bevétel a harmadik üzleti negyedévben, 89,9 millió font, 11,1 százalékkal több az egy évvel korábbi 80,9 milliónál. Ezzel az első kilenchavi bevétel 253,2 millió font, 16,7 százalékkal lett több a 2005-ös első kilenchavi 217 milliónál, közölték a tőzsdetársaságnál.

Az LSE-n tavaly rekord értékű, 27,9 milliárd font új vállalati részvény jelent meg, 71 százalékkal több, mint 2005-ben. A londoni tőzsdén jegyzett cégek teljes piaci értéke, a brit GDP-érték 139 százaléka volt az év végén, a második legmagasabb arány a világon, a tokiói tőzsdei részvényértéknek a japán GDP-hez mért 162 százaléka után.