A Mol a június 22-én, pontosan két hónapja indított részvényvásárlási programjával pénzügyileg eddig mintegy 40 milliárd forintot vesztett a lap számításai szerint. A cég június 22-e óta körülbelül 16 százaléknyit vásárolt fel saját magából az éppen aktuális árfolyamon. Mivel azonban azóta az ár körülbelül 15 százalékot esett, a Mol kezében lévő, vagy általa megvett, de kölcsönadott részvények értéke most jóval kevesebb.
A "veszteség" napról napra változhat: 25 ezer forintos árfolyam mellett 50 milliárdot tesz ki (ez az összeg megközelíti a cég negyedéves nyereségét), 27 ezernél viszont már csak alig 30 milliárd. Szerdán hosszú idő óta ismét jelentősen javult a szaldó, hiszen a Mol papírjainak árfolyama 1070 forinttal, 4,25 százalékkal 26 270 forintra emelkedett.
Somlyai Dóra, a társaság belföldi kommunikációs igazgatója azt mondta: összességében nem vesztettek, hisz nem ez volt a fő szempont; ráadásul az aktuális tőzsdei ár nem mindig tükrözi a részvények valós értékét. Ilyen számításokat egyébként a Mol feltehetőleg nem is végez, hiszen csak a negyedéves mérlegkészítéskor kell elszámolnia. Tapaszti Attila, a Takarékbank elemzője úgy tudja, a Mol könyveiben ezt akkor sem mutatják ki rögtön veszteségként, ha az árfolyam alacsony marad: a szabályok alapján még az is elképzelhető, hogy külön sosem fog megjelenni.
Szerdán egy hárommilliárd forintba kerülő kisebb részvénycsomag felvásárlásával a Mol - a barátinak minősíthető részvényesekkel együtt - immár 40 százalékra tornászta fel befolyását saját magában. Az elvben "tőzsdei befektetők" tulajdonában álló olajcég - Magyarország legnagyobb vállalata - a június 22-én bejelentett "optimalizálási programja" óta számítások szerint mintegy 480 milliárd forintot költött saját papírok vásárlására. A Mol részvényvásárlásai egyelőre folytatódnak: a társaság tőzsdei közleményeinek tanúsága szerint, ha nem is az eddigi lendülettel, de napi több milliárdot elköltve néhány tized százalékkal mindig növelik arányukat.
Jelenleg a Mol szigorúan vett sajátrészvény-állománya mintegy 7,6 százalék: a korábban megvásárolt, összesen több mint 30 százalékot kitevő papírmennyiség pedig - a saját kézben tartható részvények 10 százalékos felső törvényi határa miatt - olyan cégeknél "pihen", amelyeket az elemzők egy kalap alá vesznek a Mollal. Ennek alapját a papírokra vonatkozó nyilvános opciók vagy személyi kapcsolatok jelentik. Ilyen például az OTP Bank, amelynek elnöke, Csányi Sándor a Mol elnökhelyettese is: a hitelintézetnek júniusban több mint 8 százaléknyi papírt adott kölcsön a Mol. Majd az állam is segítséget nyújtott, amikor az MFB Invest csaknem tízszázalékos részvénycsomagot vett kölcsön a Moltól.