Külföldi terjeszkedést tervez az FHB

Március végéig az FHB Jelzálogbanknak az igazgatóság döntése éértelmében el kell készítenie a külföldi terjeszkedésre vonatkozó középtávú stratégiáját és az ingatlanforgalmazás elindításával erősítenie kell ingatlan üzletágát - jelentették be pénteken Budapesten a hitelintézet vezetői. Decembertől euróalapú konstrukcióval bővül az FHB életjáradék kínálata.

A bank olyan országokban szeretne megjelenni, ahol a magyarországinál alacsonyabb a jelzáloghitelek elterjedtsége - mondta Gyuris Dániel vezérigazgató pénteken, az igazgatósági ülés után tartott sajtótájékoztatón. Az FHB szeretné kihasználni többlet értékpapírosító képességét is, már van is felkérése arra, hogy unión belüli követelések értékpapírosításában működjön közre.

A határon túli terjeszkedéshez nincs szükség tőkeemelésre, az FHB jelenleg inkább túltőkésítettnek tekinthető - mondta az MTI érdeklődésére Gyuris.

Az FHB idei adózás előtti nyeresége 20 százalékkal kisebb lesz a 2007-re tervezett 8-8,1 milliárd forintnál, erről, valamint a csökkenés okairól a közelmúltban profitfigyelmeztetést adott ki a bank.

Harmati László vezérigazgató-helyettes a piaci feltételekről elmondta: a magyar jelzáloghitel-piac az idén is több mint 20 százalékkal bővül, ám szerkezete eltér a várakozásoktól, a szabad felhasználású jelzáloghitelek részesedése meghaladja az 50 százalékot, ami egyedülálló. Az FHB termékszerkezete a piacihoz hasonlóan alakult.

Az FHB középtávon a jelzáloghitel-piac évi 14-15 százalékos bővülését prognosztizálja, ami az ideihez képest visszaesés, ám még mindig dinamikus bővülés a 10 százalékos európai átlaghoz képest.

A szabad felhasználású jelzáloghitelek arányának növekedése mögött egyrészt az áll, hogy a lakossági reáljövedelmek az idén több mint 5 százalékkal csökkentek, a háztartások fogyasztása azonban csak 1-1,5 százalékkal mérséklődött, mert a különbséget hitelfelvétellel - részben fedezetlen fogyasztási hitelekkel, részben szabad felhasználású jelzáloghitelekkel - kompenzálta a lakosság - mondta Harmati. A másik okot a lakáspiaci depresszióban látja, aminek hatása a lakáscélú hitelek iránti keresleten is megmutatkozik.

Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy a szabad felhasználású hitelek 15-20 százalékát fix vagyonának értéknövelésére - felújításra, fejlesztésre - fordítja a lakosság.

A szabad felhasználású hitelek térhódítása kedvezőtlen, mert kockázatosabbak a lakáscélúaknál, amelyeket alaposan, hosszabb távra megterveznek a hitelfelvevők. Ennek hatása a vezérigazgató-helyettes szerint később érződik majd.

A magyar piac további sajátossága a saját tulajdon magas aránya: 100-ból 92-en saját lakásban laknak (ennél magasabb arány Európában csak Lettországban van), vagyis a háztartások legnagyobb likvidálható vagyona lakásban testesül meg. A lakásoknak azonban csak 25-30 százalékán van hitelteher, ezért a hitelezési potenciál továbbra is nagy - mondta Harmati László.

A háztartások a rendelkezésre álló jövedelem 12-13 százalékát költik hiteltörlesztésre. Ez a vezérigazgató-helyettes szerint magas, de a fekete- és szürke gazdaságból származó jövedelem is az, ami nem jelenik meg a statisztikákban - hívta fel a figyelmet. Az eladósodottság növekedése azonban szerinte intő jel, különösen, amikor kockázatos szegmensben nő a piac. Az FHB potfoliója továbbra is jó - fűzte hozzá.

A marzsok a vártnál jobban csökkentek az idén, aminek okát Harmati László abban látja, hogy a piacon sok az új belépő, emiatt nő a verseny, s az emelkedő euró és svájci frank kamatot a hitelnyújtók nem vagy nem teljesen terhelik át az ügyfelekre.

A vezérigazgató-helyettes szerint a tendencia rövid távon - a jövő év első-második negyedévében - nem fog megfordulni, vagyis a csökkenő reáljövedelmek továbbra is a hitelpiac felé terelik az embereket. Hangsúlyozta: ha a pótlólagos likviditás a háztartások oldaláról nem jelent volna meg, a növekedési adatok még rosszabbak lennének.

A bank szabályozási környezete nem változik jelentősen az adótörvények módosításával - mondta Siklós Jenő vezérigazgató-helyettes. A bankjáradék továbbra is fennmarad, ami az idén legalább 1 milliárd forintos költséget jelent az FHB-nál, s várhatóan jövőre sem lesz kevesebb. Az áfa adócsoport létrehozása költségmegtakarítást tesz majd lehetővé. A bank vezetői jelentős változásként értékelték, hogy a magyar jelzáloglevelek bekerülnek az Európai Központi Bank elfogadható fedezeteinek körébe, egyenértékűek lesznek a német vagy spanyol "cédulával".

Gyuris Dániel ezúttal is hangsúlyozta: az amerikai subprime válsággal kapcsolatban az FHB-nak nincs kitettsége. A bank a következő félévben a korábbi nyugodt időszakhoz képest a klasszikus jelzálogleveleknél is a hozamelvárások 20-40 bázispontos növekedésére számít. Nincs azonban olyan kényszer, hogy a bank felvállalja a többletköltségeket. A nemzetközi piacon megfelelő költségek mellett zártkörű kibocsátás szóba kerülhet.

Az FHB számára az utóbbi időben felértékelődött a belföldi piac, szeptember óta három belföldi kibocsátása is volt, amelyeket 8-10 szeresen túljegyeztek a befektetők, akik hozamelvárásaikban megpróbálják érvényesíteni a piaci mozgást. A legutóbbi kibocsátás felára 70-80 bázispont volt.