Vágólapra másolva!
A Mol Nyrt. egy órával késve, délben kezdődött közgyűlésén a részvényesek döntöttek arról, hogy 2008 után nem fizetnek osztalékot, és megszavazták azokat az előterjesztéseket, amelyeket a menedzsment javasolt a cég függetlenségének garantálására. A közgyűlés nyitányát azért halasztották el egy órával, mert az eredeti időpontra, a csütörtök délelőtt 11 órára meghirdetett eseményen nem jelent meg annyi részvényes, amennyi képviselné az érvényességhez szükséges 50 százalék plusz egy szavazati jogot.
Vágólapra másolva!

A 11 órára összehívott közgyűlésen csak a szavazati jogokat képviselő részvényesek 43,11 százaléka jelent meg, így a közgyűlést egy órával későbbre újra összehívták - amin az új nagytulajdonos, az orosz Szurgutnyeftyegaz éppúgy nem vehetett részt, mint az eredeti időpontra kiírton sem.

A délben kezdődött közgyűlésen - amely a megjelent részvényesek számától függetlenül határozatképes volt - a részvényesen 44,12 százaléka jelent meg, a felszólalásokat csak magyarul lehet elmondani, és legfeljebb három percig tarthattak - jelentette lapunk tudósítója a helyszínről.

Védekeznek a lopakodó felvásárlás ellen

Korábbi hírek szerint a Mol vezetése megpróbálja körülbástyázni a céget az úgynevezett lopakodó felvásárlási kísérletekkel szemben. Ezt sikerült is elérni, Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a közgyűlés utáni sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a Mol sorsát hosszú távon meghatározzák a csütörtöki közgyűlés döntései, azon ugyanis a részvényesek hitet tettek az önálló stratégia következetes végigvitele mellett. A vállalat nem a "sarki fűszeres", hanem egy olyan stratégiai cég, amelyik a régióban az energiaellátás diverzifikálását is lehetővé teszi - vélekedett az elnök-vezérigazgató. Szerinte a döntésekkel védekeznek egy lopakodó felvásárlás ellen, megnövelték az igazgatóság jogkörét, ezzel a cég rugalmasságát, kiterjesztették a magyar állam aranyrészvényéhez kötődő vétójogokat, és jogtechnikai hiányosságokat szüntettek meg.

Azokra az előterjesztésekre mondtak igent csütörtökön, amelyeket a menedzsment javasolt a cég függetlenségének megőrzésére. Így az igazgatóság tagjait nehezebben lehet visszahívni, a részvényesek 75 százalékának kell ezt jóváhagynia, és egyetlen közgyűlésen csak egy igazgatósági tagot lehet visszahívni. Sőt, az ilyen célra összehívott közgyűlésen további három hónapig újabb visszahívásra nem kerülhet sor.

A közgyűlés elfogadta azt is, hogy függetlenül attól, hogy egy részvényesnek mekkora a tulajdoni hányada, legfeljebb 10 százaléknyi szavazati joga lehet. Korábban a magyar államra, vagy a nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervre ez a kitétel nem vonatkozott.

Bővült a magyar állam jogköre

A közgyűlés döntése értelmében az igazgatóság felhívására a 2 százaléknál nagyobb tulajdonnal rendelkező részvényes köteles haladéktalanul nyilatkozni, hogy ki a "tényleges haszonhúzó tulajdonos", és ha ennek nem tesz eleget, vagy feltételezhető, hogy a válasz megtévesztő, akkor a szavazati joga felfüggeszthető. Mindezek az intézkedések elvileg megnehezíthetik a Szurgutnyeftyegaz térnyerését is a Molban.

Az aranyrészvényes vétójogát is kiterjesztette a közgyűlés, ez a magyar állam jogosítványait bővíti. Ez azt jelenti, hogy az aranyrészvényes szavazata szükséges az igazgatóság, a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló megválasztásához és visszahívásához, az adózott eredményről szóló döntéshez és az alapszabály főbb pontjainak módosításához.

Hernádi nyilatkozata a Szurgutról

Hernádi Zsolt szerint nem látnak esélyt arra, hogy stratégiai együttműködést alakítsanak ki a Mol és a Szurgut között. A Mol továbbra is pénzügyi befektetőnek tekinti a Szurgutot, és ennek megfelelően tájékoztatja az orosz céget a Mol működéséről és terveiről. Ez azt jelenti, hogy minden olyan tájékoztatást megkap a Szurgut, mint az összes többi pénzügyi befektető, de stratégiai terveiről nem ad tájékoztatást a Mol. Hernádi szerint ezt nem is teheti meg a jelenleg érvényes törvények értelmében.

A társaság első embere kizárólag Budapesten, hivatalos formában hajlandó tárgyalni a Szurgutnyeftyegaz képviselőivel. Eddig ugyanis csak április 9-én jelezte a Szurgutnyeftyegaz a tulajdonszerzést. Emellett felhívták őt telefonon, hogy Vlagyimir Bogdanov, a Szurgut első embere szívesen látná a szállodai szobájában.

"A horvát államnak visszavásárlási joga van a Mol tulajdonában álló INA-részvényekre, így ők nyugodtan fogadták a Mol tulajdonosi szerkezetében történt változást" - mondta Hernádi. Mosonyi György vezérigazgató szerint ugyanakkor nincs versenyjogi aggálya egy esetleges Mol-Szurgutnyeftyegaz együttműködésnek, a két társaság ugyanis kitermelésben és értékesítésben is teljesen más piacokon tevékenykedik.

A közgyűlés a mandátumuk lejárta miatt újra igazgatósági tagnak választotta Csányi Sándort, az OTP-elnök-vezérigazgatóját és Dobák Miklóst 2014 áprilisáig.

Nem fizet osztalékot a Mol

Nem fizet osztalékot a Mol Nyrt. a 2008. évre, a nyereséget eredménytartalékba helyezi - döntöttek végül a halasztott közgyűlésen a részvényesek. Ugyanakkor a cég fenntartja hosszú távú osztalékfizetési politikáját, azaz a jövőben a befektetések függvényében a normalizált eredmény 40 százalékát osztalékként kifizeti.

A közgyűlés a Mol Csoport nemzetközi számviteli szabvány alapján készült (IFRS) konszolidált éves beszámolóját 2916 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 141 milliárd forint anyavállalati részvényesekre jutó eredménnyel fogadta el.

A közgyűlés megszavazta a Mol Nyrt. magyar számviteli szabályok szerint elkészített éves beszámolóját is 2595 milliárd forint mérlegfőösszeggel, mínusz 223 milliárd forint mérleg szerinti eredménnyel és 131 milliárd forint lekötött tartalékkal.

Mosonyi: A Mol erős és stabil vállalat

A Molnak erős, stabil a pénzügyi háttere, és célja az, hogy még erősebbé váljon pozíciója azért, hogy ha vége lesz a recessziónak, ki tudja használni a fellendülés idején a piaci lehetőségeket - mondta Mosonyi György, a társaság vezérigazgatója a közgyűlésen. A társaságnak 1,5 milliárd euró lehívatlan hitelkerete van, és felkészült a szűk esztendőkre.

Mosonyi kifejtette, 2010-ben és 2011-ben még inkább stagnálást vagy nagyon enyhe növekedést várnak, 40-80, de inkább 80 dollár közeli hordónkénti kőolaj árral. A vezérigazgató úgy vélte, az alacsony olajár miatt a finomítói árrések nem tarthatók fenn, és Európában már most negyven olyan finomító van, amelyiknek negatív az eredménye. Úgy vélte, a költségek - például az áram árának növekedése- miatt várhatóan csak a hatékony finomítók tudnak nyereségesen működni, illetve fennmaradni.

A Mol továbbra is elkötelezett a szigorú költségkontroll mellett, s így az idei beruházási összeget 35 százalékkal 220 milliárd forintra csökkenti. Később valósítják meg például a Dunai Finomító egyik projektjének azt részét, amelyik sok pénzbe kerül.