Szerv- és szövetátültetés

Szervet, illetve szövetet csak cselekvőképes személy adományozhat, amennyiben a donor a recipiens (az átültetésre váró beteg) egyenes ágbeli rokona, egyenes ágbeli rokonának testvére, testvére vagy testvérének egyenes ágbeli rokona. Kivételesen máskor is sor kerülhet szerv adományozására, de ilyenkor a donor és a recipiens együttes kérelmét a kórházi etikai bizottság köteles megvizsgálni. Az etikai bizottság akkor járul hozzá a szervkivételhez, ha meggyőződött róla, hogy a donor és a recipiens között szoros érzelmi kapcsolat áll fenn és az adományozás ellenérték nélkül, valamint kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentesen történt. A fogva tartott és a sorkatonai szolgálatot töltő személy csak a fentiek szerinti rokonsági kapcsolat esetében lehet szervdonor.

Csontvelő, illetve haemopoetikus őssejt vagy más regenerálódó szövet eltávolítására - kizárólag a fentiek szerinti hozzátartozó testébe való átültetés céljából - kiskorú személy testéből is sor kerülhet. A kiskorú törvényes képviselőjének a szövet eltávolítására vonatkozó beleegyezése a kórházi etikai bizottság jóváhagyásával válik érvényessé. A kórházi etikai bizottság döntésének meghozatalakor lehetőség szerint a kiskorú személyt is meg kell hallgatni, és meg kell győződni arról, hogy kényszertől, fenyegetéstől, megtévesztéstől mentesen veti alá magát a beavatkozásnak. Szerv, illetve szövet adományozása kizárólag ellenérték nélkül történhet. A donor jogosult az adományozással kapcsolatos jövedelemkiesésének, valamint az adományozásról szóló nyilatkozat megtételével, továbbá az utazással összefüggésben ténylegesen felmerült és igazolt - társadalombiztosítási jogviszonya alapján nem fedezett - költségeinek állam általi megtérítésére.

A szerv, illetve szövet eltávolítása előtt a donort az általános szabályokon túlmenően szóban és írásban részletesen tájékoztatni kell a beavatkozással kapcsolatos minden lényeges körülményről, különös tekintettel a szerv, illetve szövet eltávolításának, a szerv hiányának várható hosszú és rövid távú következményeire, valamint arra, hogy a szervdonort halála esetén kötelező boncolásnak kell alávetni. A donor tájékoztatását olyan orvos végzi, aki az átültetésben közvetlenül nem vesz részt.

Szerv adományozása esetén a donor beleegyezését közokiratba kell foglalni. A közokiratnak a beleegyezés általános követelményein túlmenően a donor arra vonatkozó nyilatkozatát is tartalmaznia kell, hogy az adományozás minden kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentesen, ellenérték nélkül történt, valamint hogy hozzájárul halála utáni kórboncolásához. Szövet adományozása esetén a donor beleegyezését teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A donor hozzájárulását a szerv, illetve szövet eltávolításáig bármikor, formai kötöttség nélkül visszavonhatja. Az orvos érvényes beleegyezés esetében sem folytathatja a szerv, illetve szövet eltávolításával kapcsolatos beavatkozást, ha eközben olyan helyzet állt elő, hogy ez a donor életét veszélyezteti, illetve egészségkárosodásához vezet.

A recipienst az általános szabályok szerint kell tájékoztatni a beavatkozással kapcsolatos minden lényeges körülményről, különösen arról, hogy a szerv adományozása milyen következményekkel járhat a donor egészségi állapotára nézve, valamint hogy halála esetén kórboncolásnak kell alávetni, szervezetébe milyen eredetű szervet vagy szövetet kívánnak beültetni. A recipiensnek az átültetésre vonatkozó beleegyezését írásba kell foglalni.

Halottból szerv, illetve szövet eltávolítására átültetés céljából akkor kerülhet sor, ha az elhunyt életében ez ellen nem tett tiltakozó nyilatkozatot. Tiltakozó nyilatkozatot a cselekvőképes személy írásban (közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban) vagy - amennyiben írásbeli nyilatkozatot egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tudna tenni - kezelőorvosánál szóban tehet. Korlátozottan cselekvőképes személy tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is tehet. A cselekvőképtelen személy helyett tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselője tehet. A kezelőorvos a szerv, illetve szövet eltávolítására rendelkezésre álló időn belül köteles meggyőződni arról, hogy az elhunytnál maradt-e tiltakozó nyilatkozat. Ha írásbeli nyilatkozat az eltávolításra rendelkezésre álló időn belül nem kerül elő, illetve ilyet nem juttatnak el a kezelőorvoshoz, vélelmezni kell, hogy az elhunyt ilyen nyilatkozatot nem tett. Kiskorú elhunyt esetén, ha a tiltakozó nyilatkozat nem lelhető fel, a szerv-, szöveteltávolítás csak akkor kezdhető meg, ha ahhoz törvényes képviselője írásban hozzájárult.

A fenti előfeltételek tisztázását követően a szerv, szövet eltávolítása kizárólag akkor kezdhető meg, ha egy háromtagú orvosi bizottság tagjai - véleményüket egymástól függetlenül kialakítva - egybehangzóan, jogszabályban meghatározott módon megállapították az agyhalál beálltát. Az agyhalál megállapítása után a gépi lélegeztetés, valamint a szervezet egyéb funkcióinak mesterséges fenntartása csak akkor indokolt, ha azt az átültetés céljából felhasználandó szervek, illetve szövetek működőképességének megtartása érdekében végzik.

Azokat a betegeket, akiknél szerv- vagy szövetátültetés orvosilag indokolt, fel kell venni a szerv-, illetve szövettípusonként vezetett országos várólistára. A felvételt a szerv- vagy szövetátültetés indikációját felállító egészségügyi intézmény kezdeményezi. A beteget tájékoztatni kell a várólistán való szerepeltetésével kapcsolatos minden lényeges körülményről. A várólistáról a recipiensek kiválasztása kizárólag a szakmai szabályok szerint történik. A várólistára kerülés, a listáról történő kiválasztás szakmai kontrollját és a betegek panaszainak kivizsgálását az egészségügyi hatóság (az ÁNTSZ illetékes szerve) végzi.

Kizárólag transzplantációs várólista alapján végezhető átültetések:

• szívátültetés,
• májátültetés,
• tüdőátültetés,
• veseátültetés,
• pancreasátültetés.
• őssejt-(csontvelő-)átültetés,
• biológiai szaruhártya-átültetés,
• biológiai szívbillentyű-átültetés.