Anyasági és betegségi ellátások

A terhességi gyermekágyi segély a szülési szabadság idejére járó, a társadalombiztosítás által finanszírozott keresetpótló juttatás. A szülési szabadság időtartama 24 hét (hat hónap), amit úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.

A terhességi gyermekágyi segély annak a nőnek jár, aki a szülést megelőzően két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt, és

• a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy
• a biztosítás megszűnését követő 42 napon túl táppénz, illetve baleseti táppénz folyósításának ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül.

A jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe beszámít a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósításának az ideje, illetve a nappali tagozaton egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok ideje is. Az a nő is jogosult terhességi gyermekágyi segélyre, aki örökbe fogadja a csecsemőt, ilyenkor a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralevő tartamára folyósítják az ellátást, feltéve, hogy a fenti - előzetes biztosítási időre vonatkozó -feltételek a gondozásba vétel napján fennállnak.

Nem jogosult az ellátásra a terhes vagy szülő nő

• a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre megkapja a teljes keresetét,
• ha bármilyen jogviszonyban díjazás - kivéve a szerzői alkotásért járó díjazást és az szja-mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy a hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

Annak a nőnek, aki a keresetét csak részben kapja meg, az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.

A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a. A napi átlagkeresetet a táppénzre vonatkozó szabályok szerint állapítják meg, ha a biztosított gyermekgondozási segély folyósítása alatt szül, vagy a szülés napját megelőző két éven belül legalább 180 napi keresettel rendelkezik. Abban az esetben, ha a biztosított nem rendelkezik 180 napi keresettel (mert például nappali tagozaton tanult, így a biztosítási ideje megvan, de még nincs féléves munkaviszonya), a terhességi-gyermekágyi segély napi összegét a minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Annak, aki munkanélküli ellátás folyósításának szünetelése alatt, vagy az ellátás megszűnését követő 42 napon belül szül, és tényleges jövedelemmel nem rendelkezik, a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg.

2002-ben és 2003-ban a minimálbér kétszerese 100 000 forint, ennek harmincad része 3333 forint, s ennek 70 százaléka, azaz 2333 forint az egy napra járó összeg. Amennyiben a biztosított egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe az ellátás összegének a megállapításakor.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója méltányossági jogkörében eljárva akkor is engedélyezheti a terhességi-gyermekágyi segély folyósítását, ha a biztosított nem rendelkezik az ahhoz szükséges biztosítási idővel. A méltányossági jogkör gyakorlása során a főigazgató indokolt esetben segélyben is részesítheti a biztosítottat. A méltányossági jogkör gyakorlása szempontjából biztosítottnak minősül a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy is. A méltányossági kérelem írásban terjeszthető elő. A méltányosságból engedélyezett terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapítása és folyósítása az illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) feladata.