A távközlési piac felszabadítása hosszú távon a díjak csökkenését okozhatja

Vágólapra másolva!

Az Országgyűlés kedden elfogadta az egységes hírközlési törvényt (eht). A törvény lehetővé teszi a magyar hírközlési piac teljes liberalizációját, miután december 22-én lejár az első nyolc évre szóló koncessziós szerződés. Szakértők szerint a távközlési piac felszabadítása rövid távon nem, de néhány éven belül az árak jelentős csökkenését eredményezheti, hasonlóan például Németországhoz, ahol a liberalizációt követően egyes tarifák 71 százalékkal zuhantak.

Vágólapra másolva!

Magyarország Németország tarifa piac Országgyűlés árak hírközlés belpolitika Deutsche Telekom

Kedden az Országgyűlés elfogadta az egységes hírközlési törvényt, így a jövő év január 1-jétől megvalósul a magyar hírközlési piac teljes liberalizációja. A törvény előkészítésében részt vettek a magyarországi távközlési vállalatok szakértői is.

A különböző távközlési szolgáltatók, így az Alternatív Távközlési Kerekasztal tagjai - a British Telecom, a GTS Magyarország, a Novacom, a Pannon GSM, az UPC Magyarország, a Vivendi Telecom Hungary, a Vodafone, a kiwwi és a PanTel - a MATÁV-val közösen támogatásukról biztosították a törvény tervezetét, azonban több bírálat is megfogalmazódott a törvény egyes elemeivel kapcsolatban az alternatívok és a domináns szolgáltató részéről egyaránt.

A most elfogadott egységes hírközlési törvény gyakorlatilag a kilencvenes évek elején megalkotott, a távközlésről, a postai szolgáltatásról, illetve a frekvenciagazdálkodásról szóló törvények egyesítésének is tekinthető. Az előző évtized elején a korábbi monopólium helyére koncessziós rendszer épült, amelyben a távközlési szolgáltatók a szerződések értelmében kizárólagos jogosultságot szereztek 8 évre, a szerződések tartama pedig 25 év volt. Ezzel a rendszerrel az állam célja a magyar távközlési rendszer állapotának feljavítása volt, valamint ennek segítségével privatizációs és koncessziós bevételek realizálása. Az első koncessziós szerződés kizárólagossága ez év december 22-én jár le, így szükség van a liberalizált piac szabályozására is.

Az egységes hírközlési törvény egyik fő célja, hogy a hazai hírközlési piac integrálódjon a nemzetközi piachoz. A törvény segítségével a jogalkotó a piaci esélyegyenlőség biztosítását, a domináns piaci szereplők korlátozását, illetve a fogyasztók fokozottabb védelmét kívánja elérni. A törvény legfontosabb elemei közé tartozik az egyetemes szolgáltatás intézményének a bevezetése, ami előírja, hogy bizonyos szolgáltatások - például a az alapszintű távbeszélő- és adatátviteli szolgáltatás, nyilvános távbeszélő állomás, alapszintű postai szolgáltatás, előfizetői névjegyzék, ingyenes segélyhívás - az ország egész területén elérhetőek legyenek. Fontos elem az aszimmetrikus szabályozás elve, hiszen az egyes piaci szereplők különböző mértékben hatnak magára a piacra.

A törvény meghatározza a szolgáltatók közötti együttműködés kereteit is. A jogalkotó szándéka szerint a domináns piaci szereplő köteles megosztani hálózatait a többi szolgáltatóval, azonban csak költségalapú összekapcsolásról lehet szó, hiszen így a hálózattal rendelkező szolgáltató nem használhatja ki helyzeti előnyét. A törvény szerint egyébként a 25 százalékosnál nagyobb piaci részesedést birtokló szolgáltatót kell domináns piaci szereplőnek tekinteni.

A törvényjavaslat és a cégek javaslatai szerint a szolgáltatók közti együttműködés ellenőrzésére szükséges a Hírközlési Döntőbizottság felállítása a Hírközlési Főfelügyeleten belül.

Az alternatív szolgáltatók közös nyilatkozatukban leszögezték, hogy az infrastruktúra alapú verseny kialakításában érdekeltek, elvárják a törvénytől azonban, hogy honorálja az infrastruktúra kiépítésére irányuló befektetéseket. Fontosnak tartották a szolgáltatók közti együttműködés megvalósítását is. Elképzeléseik szerint azok a szolgáltatók amelyek nagyobb befektetéseket eszközölnek, - például hálózatot építenek, bérelnek, vásárolnak - azok költségalapú összekapcsolásban részesülnének, a hálózat felett nem rendelkezők pedig kereskedelmi alapú összekapcsolásban.

Később az Alternatív Távközlési Kerekasztal tagjai bírálták a készülő törvény néhány elemét, köztük több olyan javaslatot, amelyet az Országgyűlés informatikai bizottsága támogatott. Az alternatív szolgáltatók szerint ugyanis ezek a javaslatok korlátozzák a szabad piaci versenyt, figyelmen kívül hagyják az aszimmetrikus szabályozás elvét és többletterheket rónak a szolgáltatókra. Kifogásolták továbbá, hogy a törvény szerint egy szolgáltató továbbra is csak az ország egyhatodán nyújthatna szolgáltatást, amelyet egy 1996-ban hozott törvény ír elő. A kerekasztal tagjai támogatják azt az elképzelést is, hogy a különböző távközlési építmények - antennák, tornyok - építése a jövőben elkülönül a nyomvonalas létesítmények kiépítésétől. Előbbit ugyanis az önkormányzatok, utóbbit pedig a Hírközlési Főfelügyelet engedélyezné. Az egyes szolgáltatók azt szorgalmazták, hogy a nyomvonalas építkezések engedélyezése maradjon a Hírközlési Főfelügyeletnél, a mobilszolgáltatók pedig az antennák és tornyok engedélyezését bíznák az önkormányzatokra. A törvényben szereplő szétválasztás a két igény közötti kompromisszum.

A MATÁV részéről is elhangzottak bírálatok a törvénnyel kapcsolatban. Straub Elek, a távközlési vállalat elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy támogatják a hazai távközlési piac liberalizációját, de elengedhetetlen, hogy a piacra újonnan belépő szolgáltatók teremtsék meg saját infrastruktúrájukat. A beruházásokat az elnök-vezérigazgató szerint támogatással kellene ösztönözni, ellenkező esetben ugyanis nem lesz elegendő mértékű a tőkebeáramlás az iparágba, és így a korszerű verseny sem alakulhat ki.

Bírálták továbbá, hogy a hírközlési törvény szerint az összekapcsolási kötelezettség fenn áll minden hálózatra vonatkozóan, szemben az uniós gyakorlattal, ahol ilyen előírás csak egyes kategóriákon belül érvényes.

A MATÁV kritikái szerint a törvény eltávolodik az infrastruktúra alapú versenytől és az új szereplőket arra ösztönzi, hogy a már meglévő hálózatokat használva kapcsolódjanak a versenybe. A vezető távközlési szolgáltató álláspontja szerint, olyan szabályozásra van szükség, amely nem akadályozza a piacra lépést, de leszögezi, hogy a szolgáltatásokat egy bizonyos idő után saját hálózaton kell folytatni. Ezzel megvalósítható lenne, hogy az új szolgáltatók nagyobb befektetéseket hajtsanak végre, magyar munkaerőt foglalkoztassanak és így hozzájáruljanak a gazdaság fejlődéséhez.

Az Üzleti Negyed kérdésére, miszerint a piac liberalizációja mennyiben befolyásolja majd az árakat, Hagymásy András, a UPC Magyarország kommunikációs igazgatója elmondta: a szolgáltatások bővülésével hosszú távon várhatóan csökkennek a távközlési szolgáltatások árai. Valódi versenyhelyzet kialakulása esetén akár a lakossági piacon is jelentős lehet a csökkenés mértéke.

Dr. Cseh Gabriella, a PanTel külkapcsolati igazgatója elmondta: az árak alakulása elsősorban attól függ, hogy az egyes szolgáltatók mikor kötik meg az összekapcsolási szerződéseket a MATÁV-val. Amennyiben a tárgyalások nem húzódnak el, úgy versenyképes árajánlatokat tehetnek az alternatív szolgáltatók, de ezeknek az áraknak 20 százalékkal olcsóbbaknak kell lenniük a jelenlegieknél. Cseh Gabriella szerint a jövő év első felében biztosan nem lehet az árak csökkenésre számítani, vagy ha igen, akkor összekapcsolási szerződések hiányában az alternatív szolgáltatók csak rövid ideig képesek állni a versenyt. Elképzelések szerint egyébként a vonalas szolgáltatóktól mobil készülékekre kezdeményezett hívásoknak hatósági áruk lesz, amit a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter határoz majd meg.

Az Európai Unió országaiban 1998. január 1-jétól szabadították fel teljesen a távközlési piacot és a legélesebb árverseny Németországban alakult ki, ahol egyes telefontarifák 71 százalékkal zuhantak. A korábban monopol helyzetben lévő Deutsche Telekom (DT) egyetlen év alatt belföldi hívásainak 30 százalékát elvesztette. Az árháború miatt a DT csupán 3 százalékkal növelte bevételeit, a hálózattal nem rendelkező szolgáltatók bérleti díjai nélkül pedig valószínűleg bevételcsökkenést regisztrált volna. A Deutsche Telekom egyik vetélytársa, a MobilCom egy év alatt 10 százalékos piaci részesedésre tett szert a távolsági hívások piacán, és különféle kedvezményekkel próbált előfizetőket szerezni. 1999-től például bevezette, hogy az egypercesnél rövidebb esti távolsági hívások egész éven át ingyenesek.

(Az [origo]-t és az Üzleti Negyedet kiadó Axelero Rt. a MATÁV-csoport tagja - a szerk.)

(Üzleti Negyed)