Gazdaság: útépítés pályáztatással

Vágólapra másolva!
Meghallgatásán offenzív, reformorientált, szolgáltatásbarát tárcapolitikát, nemzeti fejlesztési programot ígért a gazdasági és közlekedési tárca élére kijelölt miniszter a parlament gazdasági bizottságában. Csillag István a minisztérium nevében szereplő és szócskára külön is felhívta a figyelmet, jelezve, hogy a szakterületek megőrzik önállóságukat, az összevonásnak pedig az az értelme, hogy egymást erősítsék az ágazatok.
Vágólapra másolva!

A 80-as évek második felében született Fordulat és reform tanulmány egyik szerkesztője (társszerkesztő volt elődje Matolcsy György!) most is olyan fordulatban hisz, amely egyet jelent a fenntartható növekedéssel, s folytatni képes a megakadt reformokat. A leendő miniszter szerint a fejlett országokhoz egyre hasonlóbb szerkezetű magyar gazdaság képes nagy ívű pályát befutni, ha teret kap az önálló gondolkodás. Ehhez a vállalkozások önállóságát is növelni akarja az új kormány gazdaságpolitikája, például az adminisztráció számottevő csökkentése révén.

Egy képviselői felvetésre reagálva a tárca várományosa részleteiben is kifejtette: a kis- és közepes vállalkozások számára is a csökkenő adó- és járulékterhek jelentik a hatásos vállalkozáserősítő programot. Csillag érveiből kitetszett, hogy nem pusztán az államtól várható a vállalkozásélénkítés. A tőkepiac, a tőkeátcsoportosítás jelenthet jelentős forrásokat a vállalkozói szférában. Ennek mechanizmusát, intézményrendszerét kívánja erősíteni az új kormányzat. A kijelölt miniszter kitért rá, hogy a következő 3-4 évben nem kezdeményezik a kamatadó kivetését.

A Széchenyi terv megtartása mellett is hitet tett Csillag István. De az európai unióshoz hasonló pénzügyi mechanizmust és egzakt mérést is meg akar valósítani a pályáztatási rendszernél. A tárca arra törekszik, hogy mielőbb megszülessen egy nemzeti fejlesztési program, s annak legyen része a Széchenyi terv is. Idővel azok az intézmények, amelyek a regionális fejlesztésekre szakosodtak, ugyancsak beolvadnak a nemzeti program szervezetébe. Csillag szerint az Európai Unió hasonló tervei hétéves időszakokat ölelnek fel. Ott sem ritka, hogy egyes finanszírozási keretek idő előtt kimerülnek. Nem szokás azonban a költségvetésből megfejelni a programokat, mert az elfogyó pénz vélhetően a megtervezett cél teljesülését jelenti.

Az új, a közlekedésivel összevont minisztérium képletesen és valóságosan is a leköszönő kormány által felrajzolt utak megépítésére törekszik. Az eddigiektől eltérően azonban az útépítéseknél is meghatározó szerepe lesz a nyílt versenynek. Csillag István ettől azt is várja, hogy a költségvetésin kívül további, például uniós források vonhatók be az autópályák építésének finanszírozásába. A vasúti reformot tízéves átlátható, előre megtervezetten finanszírozású programban kívánja elindítani az új feladatokat kapó tárca vezetője.

Az energetika területén azt tekinti alapvetésnek a kijelölt miniszter, hogy a fogyasztók, a háztartások ne járjanak pórul a piacnyitás miatt. Mintegy másfél éves időtávra kidolgoznak egy olyan kompenzációs rendszert, mely az EU-s csatlakozás időszakában már elengedhetetlen árváltozásokat a legkisebb háztartások ne érezzék meg, a nagyobbak is csak teherviselő képességük arányában legyenek kénytelenek megfizetni a többletet. A szisztéma a nagy jövedelmű, nagy otthonokban élők számára nem fog kedvezni.

Gergely László

(Magyar Hírlap)

Ajánlat: