Bokros megszüntetné a Széchenyi tervet és a lakástámogatás rendszerét

Vágólapra másolva!
A magyar gazdaság és társadalom versenyképességét növelő, ésszerű és minőségi programra tesz javaslatot az Élet és Irodalom legfrissebb számában megjelent írásában Bokros Lajos volt pénzügyminiszter. A Világbank alelnöke többek között befejezné a magánosítást, megszüntetné az általa etatistának és igazságtalannak tartott Széchenyi tervet és a lakástámogatás jelenlegi rendszerét.
Vágólapra másolva!

Amennyiben a kabinet rövid távú gazdaságpolitikát folytat, úgy Magyarországot az uniós csatlakozás után versenyképtelen gazdaság, vállalati csődhullám és tömeges munkanélküliség jellemzi majd - írja elemzésében Bokros Lajos. A volt pénzügyminiszter az Élet és Irodalom július ötödiki számban megjelent, "A végvári harcok alkonya" című írásában általa hatékonynak és szociálisan igazságosnak tartott, új gazdaságpolitikára tesz javaslatot, melyet az Üzleti Negyed - a teljesség igénye nélkül - ismertet.

Cél a versenyképesség növelése

Az állam legfontosabb feladata az uniós csatlakozásig a magyar gazdaság versenyképességének hosszú távú biztosítása - derül ki Bokros Lajos elemzéséből. A volt pénzügyminiszter figyelmeztet: a kormányzati mozgástér a csatlakozás után jelentősen szűkül, így a feladatok végrehajtásának megkezdése sürgető; az euró bevezetése a szükséges szerkezeti reformok végrehajtása nélkül pedig csak konzerválná, sőt növelné Magyarország versenyhátrányát az uniós piacon.

A fenntartható gazdasági növekedés biztosítása érdekében feltétlenül szükséges, hogy rövid távon három százalék alá csökkenjen, majd közép távon megszűnjön az államháztartás hiánya. Minimális követelményként a volt pénzügyminiszter azt fogalmazza meg, hogy a deficit alacsonyabb legyen a gazdasági növekedés üteménél. A csökkenő hiány növeli a gazdaság versenyképességét, mert egyrészt mérséklődhet az államadósság, másrészt beruházási tartalékok keletkeznek, harmadrészt pedig a lakossági fogyasztás szolidabb bővülése csökkentené a fizetési mérleghiányt.

Az így megteremtett növekedési pálya növelné a hazai munkaerő termelékenységét, fokozná a befektetői bizalmat és a hatékonyabb közkiadásokkal együtt javítaná az ország gazdaságának versenyképességét. Bokros a kívánatos makrogazdasági pálya felvázolásán túl konkrét intézkedéseket is javasol.

A magánosítás gátat vet a klientúra-építésnek

Bokros írásában emlékeztet: az állam mindig rossz tulajdonos, és a kormányzat által nyújtott támogatások felhasználása pazarló. Ezen túl az állami tulajdonlás lehetőséget nyújt a mindenkori kabinetnek a vállalatok életébe való közvetlen politikai beavatkozásra, klientúra-építésre. A volt pénzügyminiszter úgy véli, hogy a magánosítás befejezése kiszorítaná a politikát a vállalati szférából, és egyszer s mindenkorra véget vetne a közpénzek rossz felhasználásának.

A Széchenyi terv etatista

A Széchenyi terv szándéka sem jó: a pályázatok elbírálása során ugyanis az állam dönti el, melyik vállalkozó legye sikeres - írja Bokros Lajos. A volt pénzügyminiszter ezért a terv megszüntetését javasolja.

Az állami gazdaságélénkítés ellen azzal is érvel, hogy az elmúlt évek gazdasági növekedése lehetőséget adott volna a költséges államháztartási reformok (oktatás, egészségügy) végrehajtására, ami sokkal inkább növelte volna a gazdaság versenyképességét, mint a vállalkozásoknak nyújtott közvetlen támogatás.

Kedvezményes kamatok helyett ingatlanadó

A volt pénzügyminiszter úgy véli, hogy lakástámogatás jelenlegi rendszere a magasabb jövedelmű családokat segíti, ezért igazságtalan és megszüntetendő. Ehelyett a fiatal pályakezdők és a szociálisan rászorulók célzott és ellenőrzött támogatási rendszerét kéne bevezetni, melynek fedezetét a módosabbak által fizetett ingatlanadó jelentené. Az ingatlanok megadóztatása melletti érv Bokros szerint az is, hogy a magas jövedelmeket ez az adófajta jobban "megfogja" mint a személyi jövedelemadó.

Az így létrejövő rendszer a lakástakarék-pénztárakkal együtt hosszú távon állami beavatkozás nélkül is működőképes és szociálisan igazságos volna - írja elemzésében a volt miniszter.

Adózzon minden jövedelem

Ismét adókötelessé kellene tenni a minimálbért, mert egyrészt a legalacsonyabb jövedelmek az elmúlt években igen gyorsan nőttek, másrészt adómentességük sok embert érdekeltté tesz az adócsalásban - áll az elemzésben.

Bokros szerint a közteherviselés elve megköveteli, hogy jövedelme után mindenki adózzon, és az ingatlanadó bevezetése nyomán a személyi jövedelemadó kulcsai fokozatosan csökkenhetnének; így a munkaerő versenyképessége nőne és az infláció leszorítása is egyszerűbb lehetne.

A volt pénzügyminiszter cikkében amellett érvel, hogy csak az adórendszeren kívül működtetett családtámogatási rendszer lehet szociálisan igazságos. Szerinte a gyermekek után járó adókedvezmények megszüntetése lehetővé tenné, hogy a rászorultak jóval több családi pótlékot kaphassanak.

(Üzleti Negyed)

Korábban:

Bokros tovább privatizálna
(2002. július 5.)

Bokros-csomag: a tények a mítosz mögött
(az Üzleti Negyed összeállítása)

Bokros már a horvátoknál sem népszerű
(2002. április 29.)

Bokros óv a túlköltekezéstől
(2002. március 18.)