Cégbotrányok és lassuló növekedés

Vágólapra másolva!
Az amerikai számviteli botrányok és a lassú gazdasági növekedés éve volt 2002 a világgazdaságban, míg itthon a kedvezményes lakáshitelek, az IBM-gyárbezárás és a növekvő egyensúlytalanság miatt marad emlékezetes az idei év.
Vágólapra másolva!

Bizalmatlan amerikai fogyasztók

A tavalyi recesszió és terrortámadás után a világ legnagyobb gazdasága a vártnál lassabban tért magához 2002-ben. Az első negyedév lendületes, 5 százalékos éves növekedése után az év második három hónapjában mindössze 1,3, a harmadik negyedévben pedig 3,1 százalékkal bővült az Egyesült Államok gazdasága. Az amerikai pénzügyi tárca illetékese szerint a negyedik negyedévben ismét lassul a gazdasági növekedés, és 2002-ben mintegy 3 százalékkal nő az amerikai GDP.

Pedig a gazdaságpolitika alakítói mindent megtettek a növekedés gyorsítása érdekében: a Bush-adminisztráció még tavaly jelentős adócsökkentést hajtott végre, így idén várhatóan - az elmúlt öt évben először - számottevő, 165 milliárd dolláros hiánnyal zár a szövetségi költségvetés, bár a kormány 2000-ben még egyensúlyban lévő büdzsét ígért a választóknak. A jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) a növekedés élénkítése érdekében november végén további 50 bázisponttal, 1,25 százalékosra csökkentette alapkamatát, ami 41 éves mélypontot jelent.

Az amerikai gazdaság motorja, a GDP kétharmadát biztosító magánfogyasztás ennek ellenére csak kevéssé élénkült: a második és a harmadik negyedévben hónapról v hónapra csökkent a fogyasztói bizalmi index, sőt októberben elérte ugyanazt a mélypontot, amit a tavaly szeptemberi terrortámadás után. Az amerikaiak az adatok szerint bizalmatlanok maradtak: tartanak munkahelyük elvesztésétől, az esetleges újabb Irak elleni háborútól, és a tavasszal kirobbant könyvelési botránysorozat sem győzte meg őket arról, hogy fogyasztásuk növelésével segítsenek a gazdaság helyzetén.

Véget vethet a botrányoknak az új amerikai pénzügyminiszter/uzletinegyed/hirek/vilaggazdasag/20021209veget.html

A helyzetet látva a Bush-kormányzat újabb adócsökkentésre szánta el magát, és a számviteli szabályok szigorításával megpróbálja visszanyerni a befektetők bizalmát is. Az elnök szerint az új feladatokhoz új ember szükséges, így menesztette az időnként túlzottan is szabad szájú Paul O'Neill pénzügyminisztert és gazdasági főtanácsadóját is. Jövőre a tárcát John Snow, a CSX szállítmányozási vállalat elnöke irányítja majd, aki korábban szakmai szervezetekben többször is az amerikai számviteli rendszer szigorítását sürgette, és elemzők szerint nincs ellenére a dollár gyengülése sem, ami a stagnáló, sőt az év vége felé csökkenő teljesítményt nyújtó ipar számára kedvező. Biztató jelnek tekinthető az is, hogy a kamatpolitika számára is maradt mozgástér 2003-ra: mivel az infláció rendkívül alacsony, a 41 éves mélyponton lévő alapkamat tartósan ezen a szinten maradhat, sőt szakértők újabb kamatvágást sem tartanak elképzelhetetlennek.

Lassú növekedés és egyensúlytalanság Európában

Az Európai Unió jóval nehezebb helyzetben van, mint az Egyesült Államok: a gazdasági növekedés alig érezhető mértékű, az infláció és a munkanélküliség viszonylag magas, a fogyasztók bizalma pedig novemberben ötéves mélypontra süllyedt.

Elsősorban a vártnál alacsonyabb amerikai gazdasági növekedés miatt az unió gazdasága a reméltnél jóval alacsonyabb, alig érezhető mértékben bővült. Az Európai Bizottság adatai szerint az eurózóna GDP-je a második negyedévben 0,4 százalékkal nőtt, míg a harmadik és a negyedik negyedben 0,2-0,5 százalékos növekedés valószínűsíthető. A valutauniós GDP kétharmadát biztosító német gazdaság is egyre lassul: kutatóintézetek már csak 0,25-0,5 százalékos 2002-es gazdasági növekedést valószínűsítenek. Valamivel jobban teljesít a közös pénzt nem használó brit gazdaság: az első félév jelképes, 0,1 százalékos éves növekedése után a bővülés üteme 0,8 százalékosra gyorsult a harmadik negyedévben.

Forrás: MTI
Wim Duisenberg EKB-elnök

Az Európai Központi Bank is jóval nehezebb helyzetben van, mint amerikai társa. Mivel az év egészében a valutauniós jegybank által kívánatosnak tartott 2 százalék körüli volt az éves infláció, a központi bank döntéshozói a pénzromlás magas szintje miatt sokáig nem merték az amerikainál jóval magasabb, 3,25 százalékos alapkamatot mérsékelni. December elején, az amerikai kamatcsökkentés után azonban lépéskényszerbe kerültek, és az egyre nyilvánvalóbban lassuló valutauniós növekedés miatt 50 bázispontos kamatcsökkentés mellett döntöttek.

Az uniós gazdaság alacsony növekedésének is egyik oka a megingott fogyasztói bizalom: elsősorban a munkanélküliségtől való félelem miatt az emberek visszafogták fogyasztásukat, így az Európai Bizottság bizalmi indexe novemberben ötéves mélypontjára süllyedt.

A lassuló növekedés több tagország esetében súlyosnak mondható egyensúlyi problémákkal jár együtt. Németországban és Portugáliában a költségvetés GDP-arányos idei hiánya meghaladja a maastrichti szerződésben előírt három százalékos szintet, míg Franciaországban a deficit vészesen megközelíti a határértéket; mindehhez az is hozzájárul, hogy mindhárom országban a közelmúltban tartottak parlamenti választásokat. A bizottság Németország és Portugália ellen eljárást kezdeményezett, ami súlyos pénzbírsággal végződhet, amennyiben az országok nem teszik meg az unió által kívánatosnak tartott lépéseket a deficit csökkentése érdekében. Franciaországot a testület csak figyelmeztette, sőt némi engedményt is adott: az országnak 2004-re csak akkor kell egyensúlyi költségvetést elfogadnia, ha a gazdaság növekedése 2003-ban és 2004-ben meghaladja a 3 százalékot. A sikeres alkuból is látszik: az unió vezető testületei túl merevnek tartják a stabilitási paktum szabályait, melyeket Romano Prodi, az unió első embere egy interjúban "ostobának" nevezett.

Szerkezeti problémák Japánban

A világ legerősebb gazdaságai közül továbbra is a japán van a legnehezebb helyzetben: az év elején még lendületes növekedés lelassult, és a gazdaságpolitika alakítói továbbra sem tudnak mit kezdeni a pénzügyi szféra súlyos válságával és a makacs, több mint három éve tartó deflációval.

Japánban a pénzügyi időszámítás április elsején kezdődik, és a kabinet legfrissebb előrejelzése szerint az idei, 2003 márciusában véget érő pénzügyi évben az ország gazdasága mindössze 0,9 százalékkal bővül az első félévben regisztrált lendületes, 3 százalékos növekedés ellenére. A japán gazdaságot is sújtja a vártnál lassabb amerikai növekedés és a fogyasztók bizalmatlansága, de a szigetország politikusainak a gazdaság szerkezeti problémáira is megoldást kell találniuk.

A japán kormány idén többször élénkítette a gazdaságot, tőkeinjekciókkal és adócsökkentéssel egyaránt. Az egyik legnagyobb strukturális problémára azonban nem talált megoldást: az ország bankrendszerét hivatalos adatok szerint 425 milliárd dollárnyi kétes kintlévőség terheli, amit a bankok kormányzati segítség nélkül nem tudnak kezelni, és a rossz hitelek miatt a jól működő cégek is nehezen jutnak kölcsönhöz. A kabinet viszont továbbra sem tud mit kezdeni az adósságtömeggel: a nyáron bejelentett, jó előre beharangozott kormányzati reformcsomag egyetlen konkrét intézkedést sem tartalmazott.

Bizonytalan a japán gazdaság élénkülése/uzletinegyed/hirek/vilaggazdasag/20021218bizonytalan.html

A szigetország másik régi, megoldatlan problémája a defláció: az árszínvonal több mint három éve csökken. A japán jegybank ugyan még 2001-ben visszatért a zérókamat-politikához, vagyis a kereskedelmi bankok gyakorlatilag kamatmentesen jutnak napi szinten pénzhez a központi banktól, az árszínvonal mégsem emelkedik, és a jegybank a kamatpolitikán keresztül továbbra sem tudja befolyásolni a gazdasági folyamatokat.