Sokba kerülhet az új bankkártya-szabály

A kisebb cégek versenyképességének növelését célozta volna, de könnyen visszafelé sülhet el az a hétfőn elfogadott törvénymódosítás, amely maximalizálja a bankkártyás fizetések jutalékait. A meglehetősen homályos helyzetet teremtő és a bankok által élesen kritizált új paragrafusok miatt a legkisebb boltokból eltűnhetnek a kártyaterminálok és akár emelkedhetnek a kártyadíjak is.

"A hazai kis- és közepes vállalati (kkv) szektor szereplői számára kedvezőbbé kell tenni a bankkártyás fizetés esetén alkalmazható banki költségek mérséklésével a verseny feltételeit" - így indokolta módosító indítványában a bankkártyás jutalékok újraszabályozását két szocialista képviselő, Kovács Tibor és Veres János.

A pénzügyi kormányzat ellenkezése ellenére elfogadott javaslat nem sok jóval kecsegtet, a díjplafon bevezetése ugyanis könnyen visszafele sülhet el: félő, hogy az új szabályok miatt a legkisebb boltokból eltűnnek a kártyaelfogadó terminálok, összességében emelkednek a kártyadíjak, miközben a bankok a hatástanulmányokat hiányolják és jogi lépéseket fontolgatnak.

Veszélyek és bizonytalanságok

A hétfőn az egyes pénzügyi törvények módosításáról szóló törvény keretén belül elfogadott új szabályozás szerint a kereskedőknél a bank által elhelyezett kártyaelfogadó berendezésen (POS-terminál) keresztül lebonyolított forgalom 2 százalékánál nagyobb jutalékot nem kérhet el a pénzintézet. Az elfogadott törvényjavaslat különbséget tesz a hitel- és a betéti kártyák használata után felszámított díjak között is: a betéti kártyákkal történő fizetéskor az összeg 0,3 százaléka, maximum 100 forintos bankközi jutalék számítható fel, a hitelkártya esetében pedig 0,8 százalék a jutalék mértéke, összegszerűen meghatározott felső korlát nélkül.

A jutalékplafon bevezetése azokban az esetekben "hatásos", amikor az eddig alkalmazott jutalékszint magasabb 2 százaléknál: Magyarországon a becslések szerint az átlagos jutalék 2-3 százalékos, azaz sok esetben lehet következménye a maximalizálásnak. "A kisebb boltokban akár 5 százalékos is lehet a jutalék, szemben a nagyobb láncok 1 százalék alatti értékeivel, az új szabályozás épp azt célozza, hogy a kkv-k is helyzetbe kerüljenek" - mondta el az az [origo]-nak Kovács Tibor, a módosító indítványt jegyző egyik képviselő.

A kártyás fizetés világát alaposan felforgató módosítás egyik legnagyobb veszélye, hogy épp azokat hozza nehéz helyzetbe, akiken segíteni akart. A kkv-szektor legkisebbjei esetében attól lehet tartani, hogy az alacsony forgalom miatt a jutalékmaximum egyszerűen nem termeli majd ki a telepítési, illetve fenntartási költségeket, azaz a bankok számára vagy egyszerűen nem lesz kifizetődő a terminálok telepítése, vagy pedig csak olyan magas fix költségek mellett lesznek ezt hajlandóak megtenni, ami a kisvállalkozók számára lesz elfogadhatatlan. Kovács Tibor nem ért egyet a kritikákkal, szerinte a pénzintézetek közötti verseny miatt ugyanis a bankok nem engedhetik meg maguknak a piacvesztést. "A kártyás forgalom nagy részét a már most is bőven 2 százalék alatti jutalékkal dolgozó multinacionális cégek generálják, a kisebb boltokat érintő változást meg sem érzik majd a bankok" - fogalmazott a szocialista képviselő.

Valakinek fizetnie kell majd

A bank számos költséget számolhat fel a POS-terminálok működtetéséért (telepítési költség, fenntartási költség, karbantartási költség, havi felügyeleti díj stb.) ezért az is előfordulhat, hogy a jutalékplafontól függetlenül más költségeket írnak elő, illetve vesznek ki az ingyenes körből. Ezek szükségképpen növelik a kereskedő kiadásait, aki előtt így két út áll majd: vagy árat emel, és ezzel elijeszti a vevőit, vagy pedig nem kér ebből a szolgáltatásból. "Tavaly elgondolkodtam a terminál telepítésén, de már akkor is viszonylag magasnak tartottam a díjakat. Eddig azzal számoltam, hogy esetleg jövőre újra megpróbálkozunk a bevezetéssel, de amennyiben a jutalékok maximalizálása miatt emelkednek a fix díjak, akkor ez fel sem merül már" - mondta el az [origo]-nak egy nagyjából havi egymilliós forgalommal működő budapesti könyvesbolt tulajdonosa.

Arra is könnyen lehet majd példa, hogy a bank az általános kártyatartási költségeket emeli meg, vagyis végső soron a kártyatulajdonosok ügyfelekkel fizettetik meg a törvénymódosítás hatásait. Ezb azt jelenti majd, hogy lehúzásonként valóban kevesebbet számlázhatnak majd a bankok, de a kieső összegeket a kártyadíjakon keresztül mindenkinek viselnie kell majd.

A jutalék alku tárgya

A jutalék mindig alku tárgya a kereskedő és az adott bank között: a jelentős üzlethálózattal rendelkező cégekkel alacsonyabb jutalékban állapodtak meg a bankok, de arra is van példa, hogy ügyfélszerzés érdekében a bank kisebb cégek esetén is viszonylag alacsony jutalékot számol fel a rendszer üzemeltetéséért.

Egy autóalkatrészeket forgalmazó budapesti üzletben éveken keresztül a bank a saját kártyáival történő fizetés esetén 2 százalék feletti jutalékot kért, idegen kártya használatánál viszont 3 százalékot. A bolt vezetői ezt sokallták, jelezték a partnerbanknak, hogy egy másik bank kész alacsonyabb díjak mellett is együttműködni, ezt követően a pénzintézet 1,1, illetve 1,6 százalékos jutalékajánlatot adott, amire rábólintott az üzlet.

Ezt a logikát támaszthatja alá az is, hogy a bankok már a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elmarasztaló döntésekor, illetve bírságolásakor is azt az érvelést használták hogy "a bankközi jutalék a bankkártyát kibocsátó, illetve az azt elfogadó bankoknak, valamint a kártyatársaságoknak a bankkártyás fizetéseknél felmerülő költségeit fedezi, és egyidejűleg biztosítja, hogy a vásárlás során a kártyahasználat a fogyasztó számára ingyenes legyen".

Drágább lesz, ha kártyával fizetünk?

A különböző kártyatipusokra különböző jutaléktételek alkalmazása a jelenlegi szabályok szerint közvetlenül nem érinti a vásárlőkat, de ez sem marad így a jövőben, így az is elképzelhető, hogy nem lesz mindegy, melyik boltban mikor melyik kártyánkkal fizetünk.

A mostani szabályok szerint a kártyatársaságok előírják a kereskedőknek, hogy a boltok nem tehetnek különbséget a bankkártyás és készpénzes fizetés között, vagyis ugyanazon termék megvásárlásánál azonos összeget kell elkérniük mindkét fizetési mód esetében. Egy új uniós szabályrendszer, a SEPA azonban eltörli a fenti előírást, azaz a kereskedő döntésétől függ majd, hogy nagyobb összeget kér-e a bankkártyás fizetéskor, vagyis elképzelhető, hogy a kártyás fizetés díjai megjelenjenek a kártyával vett termékek árában is.

Milliárdok a terminálokban

Tekintélyes összeget jelent a POS-jutalék: a Magyar Nemzeti Bank adata szerint 2009 első félévében Magyarországon összesen 589 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak a kereskedők a POS-terminálokon keresztül. Ennek a 2 százaléka 11,8 milliárd forintos tételt jelent összesen.

Ebből az adódhat, hogy amennyiben a hitelkártyák magasabb költséggel működnek majd, akkor az eképp vett termékek dárgábbak lesznek a boltokban is, mint a betéti kártyákra, illetve a készpénzzel vásároltak. (A SEPA előírásai egyelőre csak az euróövezet tagjaira vonatkoznak kötelező érvénnyel, de egyes szabályokat a nem eurózóna-tag uniós tagállamok is átvehetnek, így jó eséllyel Magyarországra még a közös pénz átvétele előtt hatnak majd ezek a brüsszeli szabályok).

A hitel-, illetve betéti kártyák közötti különbségtétel azért is problematikus lehet, mert a pénzügyi innováció több olyan speciális kártyát hozott létre, amelyik a betéti és a hitelkonstrukciók keveréke - gondot az okozhat, hogy nem egyértelmű, hogy ezeknél a kártyáknál mikor melyik díjtétellel kell kalkulálni.

Sötét jövőt festenek a bankok

A díjak maximalizálásában pozíciójukból adódóan nem érdekelt bankok többsége kedden még nem kommentálta az új jogszabályokat, de voltak kivételek. Az OTP Bank az [origo]-val azt közölte, hogy bár "tudomásul veszi az Országgyűlés döntését", de "szükségesnek tartja leszögezni, hogy a díjak törvényben megfogalmazott mértékű csökkentése fékezi a piaci versenyt, visszafogja a kártya-kibocsájtással és az üzemeltetéssel, fejlesztésekkel összefüggő banki tevékenységet, és gátolja az eddig dinamikusan fejlődő elektronikus fizetés további térnyerését, továbbá igen jelentős alkotmányossági problémákat vet fel".

A bankokat összefogó Bankszövetség főtitkára, Müller János szerint mivel még nem ismerik a pontos szöveget, így nem is alakították ki a véleményüket, de elmondta, hogy "a javaslat jóváhagyását nem előzte meg hatásvizsgálat", így nem tudni, hogy mik lesznek a tényleges következmények. Müller szerint már korábban, a javaslat első felmerülésekor is attól tartottak, hogy a díjak maximalizálása visszaveti majd a készpénzkímélő fizetési eszközök (a bankkártyák) térnyerését, és félő, hogy ezek az aggályok továbbra is jogosak maradtak.

"Amennyiben változik a szabályozási környezet, az magánjogi szerződések tömegeinek módosítását jelenti majd, szerződéses kapcsolat van ugyanis a kereskedők és a bankok, az elfogadó és a kibocsátó bankok, illetve a kártyatársaságok és a bankok között is" - mondta Müller, hozzátéve, hogy jó eséllyel a Bankszövetség lép majd fel a pénzintézeti szektor nevében a jogszabállyal kapcsolatban.

Az egyik nagy nemzetközi kártyatársaság, a MasterCard szerint is elfogadhatatlan a hétfőn elfogadott törvénymódosítás. Ez a cég szintén azt sérelmezi, hogy hatástanulmány és nyilvános konzultáció nélkül fogadták el szabályozást. "A rögzített árstruktúra bevezetése aláássa azokat a törekvéseket, amelyek az elektronikus fizetés terjedését szorgalmazzák a nehézkes és költséges készpénz-használat helyett" - fogalmazott a MasterCard, amely azt sem zárta ki, hogy jogi útra terelné az ügyet.