"Bajnai erősebb volt Gyurcsánynál" - ez történt 2009-ben a gazdaságpolitikában

A magyar gazdaságpolitika jelentősen megváltozott 2009-ben: Gyurcsány Ferenc bársonyos reformjaitól eljutottunk Bajnai Gordon fájdalmas megszorításain át oda, hogy egyes nyugati vélemények szerint a világ éllovasai lehetünk. Jelentős, mindenkit érintő adóváltozások, több száz milliárd forintos megszorítás, IMF-hitel, költségvetés körüli viták - Kupa Mihály korábbi pénzügyminiszter értékeli 2009 öt legfontosabb gazdaságpolitikai érdekességét.

Elfogadták a Bajnai-csomagot

A Bajnai-kormány megszorító programját április 19-én jelentették be. A gazdasági és pénzügyi válság miatt a 2009-es költségvetés tarthatatlanná vált, a forint zuhanni kezdett, a Gyurcsány-kormány intézkedései (például a 13. havi nyugdíj tavalyi korlátozása vagy az adótervek) nem voltak kellő erejűek.

A Bajnai-csomag több oldalú kiadáscsökkentést, valamint adócsökkentést írt elő, amelynek nagyobbik része azonban csak 2010-től lép életbe. A közszférában bérbefagyasztással és a 13. havi fizetés megszüntetésével, a nyugdíjrendszerben a korhatár fokozatos emelésével és a 13. havi kifizetést felváltó nyugdíjprémiummal, a korai és rokkantsági nyugdíjazás szigorításával spórolt a kormány. A gyes és a gyed csak két évig jár, megszűnt a lakástámogatás, valamint a gázár- és távhőtámogatás. Emelkedett az áfa, csökkent a tömegközlekedés támogatása, megpróbálták takarékosabbá tenni az állami működést. A megszorításokat kompenzálandó adó- és járulékcsökkentés is szerepelt a csomagban például az szja sávhatár növekedett (idén még csak 1,9 millióra).

Kupa Mihály értékelése
Bajnai erősebb volt Gyurcsánynál. Az igazi lépés a szociális kiadások levágása volt, amire az előző miniszterelnök nem volt képes. A 13. havi kifizetések, a gyes, a gyed szűkítése, az egyes támogatások megszüntetése mellett a rokkantsági nyugdíjazás szigorítását lehet kiemelni, igaz a rendszer átalakítása már korábban elkezdődött. Szlovákiában 5 millió lakosra jut 70 ezer rokkantnyugdíjas, itthon 10 millióra 800 ezer, azaz a jelen helyzet fenntarthatatlan.

A szigorítások fontosak, így legalább nem lehet rokkantságot vásárolni. A "Bajnai-csomag" összességében jó irányba tett lépés, de bizonytalan annak tartóssága. A kihívások közül ki lehet emelni, hogy a nyugdíjkorhatár emelése ellen egyes szakszervezetek máris a népszavazás eszközéhez nyúlnának, ami komolyan veszélyeztetheti az átalakítás sikerességét.

*****

Nem kérjük az IMF-hitel utolsó részletét

A gazdasági válság akkor vált itthon is érezhetővé, amikor 2008. őszén látványosan meggyengült a forint árfolyama. Az országot a piac nem finanszírozta, ezért az államcsőd elkerüléséhez a Nemzetközi Valutaalap (valamint az EU és a Világbank) segítségére volt szükség. Idén Magyarország újra képes volt kilépni a piacra mind forint- (április 23.), mind devizakötvény-kibocsátással (július 16.). Az IMF és a kormány tárgyalásainak eredményét szeptember 7-én közölték, amely szerint nem kértünk új hitelt, inkább a meglévőt hosszabbítottuk meg 2010 októberéig. Oszkó Péter pénzügyminiszter szeptember végén jelezte, hogy Magyarország elszakadna a hitelkeret felhasználásától, végül az ötödik részletet már fel sem vette a kormány. Eközben a Fidesz arról beszélt, hogy 10-15 milliárd eurós új hitelről tárgyalnának a valutaalappal.

Kupa Mihály értékelése
Összességében amellett vagyok, hogy tárgyaljunk új IMF-hitelről, habár ellene és mellette is vannak érvek. Először a célt kéne tisztázni, tehát, hogy mire szeretnénk elkölteni a pénzt. Ha nem fejlesztésre, hanem törlesztésre veszünk fel hitelt, akkor azzal lényegében az adósságspirál felé teszünk egy lépést. Az államadósságot csökkenteni kellene, s ennek nem biztos, hogy az új hitel az útja. A piac már tud finanszírozni, tehát ebből a szempontból is kérdéses, hogy kell-e Magyarországnak új hitelkeret, ráadásul az inflációt is figyelni kell, mert a következő évek nagy problémája az lehet világszinten, hogy a válságkezelés során a gazdaságba öntött pénzek nem hasznosulnak, csak az árakat hajtják fel. Ezek alapján nem biztos, hogy kell nekünk ennyi (10-15 milliárd eurónyi) pénz.

Az új tárgyalás mellett szól viszont, hogy Magyarországnak tőkére van szüksége a növekedéshez, tehát valahonnan pénz kell szerezni, s az egyik ilyen forrás lehet az IMF. A befektetési bankoknak most kevés a pénze nagy beruházásokhoz, ráadásul elég drágák, míg a valutaalap kedvező kamatok mellett ad hitelt és aránylag bőséges forrásokkal is rendelkezik. Az új kormánynak mindenképp kell tárgyalni az IMF-delegációval, érdemes tehát az új hitelkeretről is beszélni, de a pénznek úgy kell hasznosulnia, hogy "kitermelje az árát", tehát a gazdasági növekedés bevételei fedezzék a törlesztést.

*****

Bajban a MÁV, a BKV és a kórházak

A nagy állami rendszerek reformjára a Bajnai-kormány nem vállalkozott, a finanszírozásról azonban így is nagy vitái voltak. A kormány augusztus 7-én elfogadott stratégiája szerint a közösségi közlekedésre a GDP 1 százaléka fordítható, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az eddigi 330 milliárd forint helyett körülbelül 260 milliárdot költenek a közlekedésre. A MÁV közel 1000 kilométeres vasúti vonalán szüntetik meg a járatokat, míg a BKV finanszírozása a felvett hitelek ellenére sem volt kielégítő, ezért a kormány és a főváros december 15-én kiegészítő támogatást adott a cégnek. A kórházak működése sem biztosított az állam segítsége nélkül, az erről szóló megállapodást október 7-én írta alá a kormány és a sztrájkkal fenyegetőző kórházak.

Kupa Mihály értékelése
Az állami működésben nem csak a nagy társaságokat és a kórházakat kell rendbe rakni, hanem az önkormányzati rendszert is. A "reform" szótól már fél a lakosság, jobb ezért a "szerkezeti átalakítás" fordulatot használni. Egy-egy ilyen alrendszer-átalakítás azonban 2-3 év munkát vesz igénybe, a Bajnai-kormánynak pedig se ideje, se ereje nem volt ezekhez, ezért maradtak a megszorítások. A MÁV, a BKV és a kórházak kisegítése pénzzel semmiképp sem nevezhető nagy átalakításnak, de jó alapot jelenthet a rendbe rakáshoz.

Kétséges, hogy a vasúti mellékvonalak szüneteltetése (hivatalosan nem bezárásról van szó) vagy a kórházak új működése reform lenne, és egyelőre a várható Fidesz-kormány tervei sem világosak. Az egyes szigorítások visszavonását bejelentő ellenzéki párt is egyre óvatosabb, már csak arról beszélnek a vasútvonalak kapcsán, hogy ott állítják vissza a közlekedést, ahol gazdaságos. (Fónagy János fideszes képviselő novemberben azt mondta, hogy pártja kormányra kerülése esetén helyre fogja állítani a közösségi közlekedést, azokon a helyeken, "ahol az még műszakilag lehetséges." - a szerk.)

*****

Bevezetik a vagyonadót

Jövőre bevezetik a vagyonadózást, amely ingatlanokra és közlekedési járművekre vonatkozik, erről június végén döntött az országgyűlés. Az alkotmánybíróság átengedte a törvényt, a Fidesz viszont bejelentette, hogy eltörli az adónemet kormányra kerülése esetén, pedig a Jövőkép című programjukban még szerepel a tétel. Az első lakóingatlan után csak 30 millió forint érték fölött kell adót fizetni, egy következő másiknál 15 millió a határ. A fizetendő adót sávosan kell kiszámolni: az adóköteles ingatlant 30 millió alatt 0,25, 30-50 millió közötti részt 0,35, az 50 millió fölötti részt 0,5 százalékkal kell beszámítani. Egyes társadalmi csoportok kedvezményt kapnak.

Kupa Mihály értékelése
A vagyonadózás felé való elmozdulás helyes irány, de a jövőre megvalósuló verzió elkapkodott. Először is túl magas, inkább alacsonyabb, lágyabb adókulcsokkal kéne alkalmazni. Másodszor nem jelenérték, hanem akár 5-10 éves késleltetett érték szerint kellene megállapítani az adót, akkor az egyrészt kevesebb lenne, másrészt nehezebben lehetne játszani az árakkal. Végül a vagyonadót használó országok jóval szélesebben és sokkal hosszabb idő alatt vezették be ezt az adónemet, Magyarországon pedig egyből a lakosságra öntötték. A jövedelemadózásról a vagyoni, a fogyasztási és környezetterhelést büntető adó felé való elmozdulás ráadásul nem teljes, mivel utóbbi Magyarországon csak minimálisan jelenik meg.

*****

Átment a 2010-es költségvetés

A november 30-án elfogadott költségvetés volt a Bajnai-kormány legnagyobb megmérettetése, mivel az ország pénzügyeit stabilizáló megszorításokat és az azokat lényegében megtestesítő hiánycélt a 2010-es tervezésben kívánták bebetonozni. Az IMF által elvárt 3,8 százalékos deficit papíron tartható, de többen támadták a költségvetést a sok kockázat miatt, míg a Fidesz szerint a hiány valójában 7 százalék vagy több lesz. A Bank of America elemzői október végén úgy vélték, hogy a megszorítások eredményesek, így Magyarország a világ éllovasává válhat, mivel éppen akkor lazíthat majd a költségvetésen, amikor a többi országnak csökkentenie kell a kiadásait. A szigorú költségvetés új adószabályozásra épül, amelyben van adó- és járulékcsökkentés (csökkenő kulcsokkal és növekvő sávhatárral, kvázi-egykulcsos adórendszert eredményezve), de megszűnik például a béren kívüli juttatások adómentessége. Csökken az ingatlanszerzési illeték, kedvezményes lesz a hosszú távú befektetés és egyszerűsödik a társasági adózás.

Kupa Mihály értékelése
A jövő évi költségvetés és a vonatkozó szabályváltozások közül a hiány körüli vitát érdemes kiemelni. A Fidesz gazdasági holdudvarába tartozó Járai Zsigmond, aki a költségvetést nyílt levélben bíráló közgazdászok szóvivője volt, szigorú költségvetésről beszélt. A Fidesz által emlegetett 7 százalékos hiány "kamu", csak arra jó, hogy szélesítsék a jövő évi mozgásterüket. Úgy látom, hogy a Fidesz-kormány a valutaalappal 5,3 százalék körüli deficitről állapodhat majd meg. A problémát nem is a hiány jelenti, hanem az államadósság mértéke, de látni kell, hogy ez nem csak magyar betegség. Nagy-Britanniában áfakulcsot emelnek és adót vetnek ki a bankárprémiumokra, de a német adócsökkentés se olyan nagy, mint amilyennek tűnik, miközben az eladósodás rohamosan növekszik több országban. A legnagyobb kérdés, hogy ki fogja finanszírozni az Egyesült Államok túlköltekezését.

Az új személyi jövedelemadó rendszer gyakorlatilag egy "lopakodó egykulcsos" rendszer, amit majd korrigálni kell. Az egy adókulcsnak előnye, hogy egyszerű, de ennek csak akkor van értelme, ha mindenkire vonatkozna, miközben a minimálbér adómentessége máris két kulcsot eredményez a gyakorlatban. Személy szerint nem hiszek az egykulcsos adózásban: nincs olyan nagy fejlett ország, amely így működne.

A 2009-es év nagyon rossz év volt az emberek szemszögéből. A pénzügyi válság átvészelését vagy megakadályozását azonban sikerként lehet elkönyvelni, ugyanis sok pozitív lépést tartalmazott. A szerkezeti átalakítás azonban elmaradt, az ország a piac szűkülésekor volt kénytelen megszorításokat alkalmazni, szemben az államok többségével, amelyek növelték költségvetési hiányukat.