Ingatag Oszkó növekedési jóslata

Vágólapra másolva!
Javuló GDP-előrejelzésről számolt be a napokban Oszkó Péter pénzügyminiszter, de a hivatalos prognózisok eddigi megbízhatósága és a válság enyhülése ellenére is létező bizonytalansági tényezők miatt nem érdemes mérget venni arra, hogy ezúttal jól becsülték meg a József nádor téren a 2010-es folyamatokat.
Vágólapra másolva!

Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint a február elején nyilvánosságra hozandó előrejelzésben várhatóan javítják a GDP-adat 2010-re vonatkozó becslését. A miniszter szerint olyan jeleket találtak a világgazdaságban, amelyből arra lehet következtetni, hogy jobbak lesz Magyarország exportlehetőségei, és ezáltal a gazdasági növekedése is gyorsulhat. A legutóbbi becslés szerint 0,6 százalékkal zsugorodhat az idén a magyar gazdaság idén, az új számítások szerint ennél tehát kisebb lehet a visszaesés.

A javuló adattal azonban jobb vigyázni, ugyanis a módosítás egyáltalán nem nagy mértékű, konkrét számot nem tartalmaz, ráadásul számtalan olyan kockázati tényező van, ami boríthatja a terveket. Az előrejelzések - legyenek bármennyire is szakmailag megalapozottak - gyakran közelébe sem kerülnek a valóságnak: a válság idején különlegesen nagy eltérések voltak a prognózisok és a tényleges adatok között. A gazdasági krízis elmélyülésével a várakozások folyamatosan módosultak (lásd táblázatunkat), amiből az adódik, hogy a jelenlegi számítások is jelentősen változhatnak a gazdasági környezettől függően.

Reálisnak tűnik

Barcza György, a K&H Bank makroelemzője szerint a a pénzügyminisztériumi számításnak mindenképp van alapja, az euróövezeti adatok javulása valóban javítja a magyar exportlehetőségeket, de itt is érdemes óvatosnak lenni, a német gazdasági hangulatot mérő egyik legfontosabb mutató, a legutoljára kedden frissített ZEW-index ugyanis tavaly ősz óta csökkenésben van. Ez utóbbi ara utal, hogy a magyar árukból mindenkinél többet vásárló németek nem különösebben bizakodóak a jövővel kapcsolatban, ami könnyen az otani kereslet csökkenését és agy a magyar export visszaesését okozhatja.

Barcza szerint a kormányzati számításokat amúgy az is alátámasztja, hogy a tavalyi megszorítások hatása rövid távon lecsengett, ezért a belföldi fogyasztás is kedvezőbben alakulhat a korábban vártnál, ami szintén a növekedést segíti elő. Az előrejelzés helyességét viszont könnyebb lesz megítélni a 2009-es negyedik negyedév adatainak megismerésekor az elemző szerint.

A választás és a válság is boríthatja

A becslés hitelességét azonban belső és külső kockázatok is gyengítik. Előbbi alá elsősorban a tavaszi választás tartozik, amelynek az eredménye nagy valószínűséggel kitalálható, az már kevésbé, hogy a várható győztes mit fog kezdeni kormányzásának első hónapjaiban. A Fidesz költségvetéshez való viszonya már ismert, szerintük nem tartható a 3,8 százalékos hiány, hanem az akár 6-7 százalékra is ugorhat, amennyiben a terveknek megfelelően konszolidálják az állami cégeket (BKV, MÁV). Varga Mihály, fideszes gazdaságpolitikus szerint a jobboldali párt sem kíván ekkora deficitet, amiből arra lehet következtetni, hogy valamilyen kiadásból vissza kell majd fogniuk. Amennyiben ez megszorítással vagy állami beruházások leállításával jár, az a gazdasági növekedést is hátrányosan érintheti.

Az adatok hitelessége nem mindig adott

Az adatok hitelessége azért is fontos lehet, mert annak hiánya a választási küzdelemben könnyen felhasználható politikai célokra. A statisztikák máris a kampány egyik elemévé váltak azáltal, hogy a Fidesz saját bevallása szerint keresi a lehetőségét a 2006-os történések és az őszödi beszéd alapján egy újabb feljelentésnek. A Pénzügyminisztérium szerint a Fővárosi Bíróság jogerős ítélete alapján egyártelmű, hogy Magyarországon sem az államháztartási adatokban, sem az államadósságról készített számításokban 2003 óta semmiféle eltitkolás nem történt.

2006-ban a Veres János vezetése alatt álló PM április első hete helyett, csak 10-én, az első választási forduló másnapján tette közzé a hiányadatokat, valamint nem engedélyezték a minisztérium munkatársainak, hogy az államháztartási hiányra vonatkozó becsléseket és előrejelzéseket készítsenek, mert azok Veres szerint "szükségképpen politikai tartalmat kaptak volna". A titkolózás politikai fegyverré is vált akkor, sőt 2006 őszén közel kétszáz fő kezdeményezett pert Gyurcsány Ferenc és Veres János ellen azért, mert nem hozták nyilvánosságra a költségvetési adatokat és ezzel befolyásolták a választást. A tavaly nyárig húzódó eljárás végén a bíróság elutasította a keresetet. A 2006-os kétségek megismétlődésének lehetősége a kormány szerint nem áll fenn az idei kampányban. Szollár Domokos kormányszóvivő az [origo]-nak azt mondta, hogy "nem lesz nyilatkozatstop" a Pénzügyminisztériumban, valamint, hogy "soha nem volt ennyire átlátható a költségvetés."



Külső kockázatot a világgazdaság alakulása jelent. A jelenlegi trend lassú kilábalásról szól, amelyben több évet is kell majd várni, amíg a gazdaság újra lendületes növekedésnek tud indulni. A trendet viszont könnyen megtörheti akár a vállalati szféra, akár egy-egy kis ország problémája, akár a nagy gazdaságokra jellemző hatalmas államháztartási hiány és államadósság. A piacok ugyanis még igen érzékenyen reagáltak az elmúlt hetekben is az amerikai bankos és más nagyvállalatok jelentéseire, de kisebb pánik okozott a tavalyi év végén dubaji és a görög válság (ahol ráadásul rossz adatok megadásával félretájékoztatták az uniót) is. Az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és a többi gazdasági nagyhatalom költségvetési deficitje és a nemzetközi pénzügyi szervezetek (IMF, Világbank) túlterheltsége pedig oda vezethet, hogy egy újabb megingásra már nem tudnak kellő erővel reagálni.

Hatalmas becslési változások

A mostani prognózis megbízhatóságát nem igen növeli mindeközben az, hogy a válságban egy év alatt rengeteget változtattak a becsléseken, a krízis mélyülésével ugyanis folyamatosan módosítani kellett a gazdasági pályát.

A GDP változás előrejelzése egyes intézményeknél 2009-re
Intézmények:2008. ősz2009. tavasz2009. ősz
Európai Bizottság0,7-6,3-6,5
IMF-1-3,3-6,7
MNB(-1,7) - (-0,2)-6,7-6,7
OECD-0,5-6,1n.a.
Pénzügyminisztérium-0,9(-6) - (-7)-6,7
Reuters-felmérés-2,1-5,2-6,5


A GDP változás előrejelzése egyes intézményeknél 2010-re
Intézmények:2008. ősz2009. tavasz2009. ősz
Európai Bizottság1,8-0,4-0,5
IMF0,6-3,3-0,9
MNB1,5-1,9-0,9-0,6
OECD1-2,2n.a.
Pénzügyminisztériumn.a.-0,9-0,6
Reuters-felmérés1,20-0,1


Forrás: [origo]-gyűjtés

A táblázatokból látható, hogy a Pénzügyminisztérium a 2008-as év végén (amikor a költségvetésről zajlott heves vita) még optimistább számokat publikált, mint a piaci várakozásokat jól mutató Reuters-felmérés, de később a Bajnai-kormány már rendre óvatosabb, az [origo]-nak nyilatkozó elemzők már "túlzó visszafogottságról" is beszéltek a kormányzati becsléseket látva.

Amennyiben a 2010-ről szóló, jövő hónapban esedékes pénzügyminisztériumi jelentés 0 körüli GDP-prognózist ad, úgy az a piacinak megfelelne a korábbi felül-, majd alulbecslés után.