Több mint 25 milliárdért újra állami kézben a Malév

Létrejött a megállapodás a Malév helyzetének rendezéséről, 95 százalékban állami tulajdonba kerül a Malév - közölte a Pénzügyminisztérium (PM). A magyar állam több mint 25 milliárd forinttal emelt tőkét a cégben, a cél pedig nem kevesebb, mint hogy a Malév legkésőbb 2012-re nyereségessé váljon. Hétfőn eldőlhet, hogy a cégvezetésből ki marad, és kinek kell mennie.

Péntek este Oszkó Péter pénzügyminiszter, az orosz Vnyesekonombank, a légitársaság korábbi fő tulajdonosa, az AirBridge Zrt., a Malév Zrt. és az MNV Zrt. képviselői aláírták azt a dokumentumot, miszerint a Malév Zrt-ben a magyar állam szerez meghatározó, 95 százalékos tulajdont. A fennmaradt 5 százalékkal az AirBridge rendelkezik.

A pénzügyi tárca közleménye szerint a tulajdonosváltás a Malév tőkéjének leszállításával, és tőkeemeléssel megy végbe. A magyar légitársaság egyik legnagyobb hitelezője a Vnyesekonombank marad, amely így korábbi tulajdonosi szerepvállalását alapvetően hitelezőire változtatta.

A tulajdonosváltás, a Malév helyzetének rendezése egy hosszú tárgyalássorozat eredménye. A magyar állam a megbeszélések során mindvégig arra törekedett, hogy az ország érdekei érvényesüljenek, biztosítsa a nemzeti légitársaság működőképességének fenntartását, s mindez úgy történjen, hogy a megállapodás megfeleljen a hazai és az uniós jogszabály követelményeknek - derül ki a közleményből.

Több mint 25 milliárd forint

A magyar állam a Malév tőkeemelésében részben készpénzzel, részben pedig apporttal, korábbi adósságok konvertálásával vett részt, így összesen 25,2 milliárd forinttal emelt tőkét a légitársaságban. Az MNV Zrt. már korábban kezdeményezte a Vnyesekonombankkal szemben a korábban vállal 32 millió eurós garancia lehívását. A bank ennek a kötelezettségének eleget tesz. Ugyancsak a megállapodás része, hogy a Malév viszonylag kedvezőtlen feltételű hiteleit a pénzintézet kedvezőbbre, alacsonyabb kamatozásúakra váltja.

A magyar állam többségi tulajdonba kerülése lehetőséget teremt a társaság pénzügyileg stabil működésének megteremtésére. Ugyanakkor folytatni kell a társaságnál már megkezdett erőteljes restrukturálási programot, részint hogy minél kevesebb adóforintot emésszen fel a társaság pénzügyi megmentése, másrészt, hogy az Európai Unió ne ítélje tiltott állami támogatásnak a magyar állami szerepvállalást.

Az iparági tanácsadó bevonásával folyó program célja, hogy a Malév legkésőbb 2012-re nyereségessé váljon. Ennek érdekében további kemény lépések várhatóak a társaság működésében, így többek között sor kerül a hálózat átalakítására, további leépítésekre, a szakszervezeti megállapodások újratárgyalására, valamint a beszállítói szerződések újratárgyalására. A légitársaság vezérigazgatói tisztét továbbra is Martin Gauss tölti be.

A felszállás is veszélybe került

Pénteken az is felmerült, hogy ha nem lesz megállapodás, akkor előfordulhat, hogy a Budapest Airport nem engedi felszállni a Malév gépeit Ferihegyről. A Népszabadság már ekkor azt írta, hogy ugyan nagyobb a remény a sikerre, mint korábban, de félő volt, hogy az orosz fél az utolsó pillanatban hátrál ki. A Budapest Airport a mostani közgyűlés eredményétől tette részben függővé, hogy engedi-e felszállni az eladósodott társaság gépeit.

Csak Martin Gauss marad?

Hétfőn a cég igazgatóságának üléseznie kellene, a napirenden a lap információi szerint az üzleti terv tárgyalása és hitelfelvétel is szerepel, de kérdés, megtartják-e az ülést. A Népszabadság úgy tudja ugyanis, hogy az állam az igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági testületet is le kívánja cserélni, egyedül Martin Gauss vezérigazgató maradna az irányítótestületben. Ez esetben pedig a grémiumok nem hozhatnak szakmailag megalapozott döntést.

A megállapodás nem hozott meglepetést abban az értelemben, hogy a magyar állam már eddig is jelezte, hogy tőkére konvertálná a vele szemben fennálló adósságot, amellyel gyakorlatilag 95 százalékos tulajdonra tenne szert a társaságban - épp ez történt péntek éjjel. Korábban az oroszoknak is hasonló tervei voltak, vagyis hogy tőkésítik a rájuk eső 30 millió eurót, de ez elmaradt..

Az orosz kitérő

A Malév privatizációjára 2007-ben került sor, amikor a 100 százalékban állami tulajdonban lévő légitársaságban az AirBridge vált meghatározó tulajdonossá. Az AirBridge többségi tulajdonosa két magyar magánszemély, kisebbségi tulajdonosa pedig Borisz Abramovics orosz üzletember lett. A privatizáció célja az volt, hogy a folyamatosan veszteségesen működő Malév számára új piaci lehetőséget, a tőkehelyzet javítását, és a működés hatékonyabbá tételét biztosítsa.

Magyarország uniós tagságával megszűnt annak a lehetősége, hogy az állam pénzügyi támogatással mesterségesen tartsa életben a légitársaságot. A befektetői elképzelések megvalósulását az időközben kialakult súlyos világgazdasági válság meghiúsította. A válság szerte a világon számos légitársaság csődjéhez vezetett. Így csődbe ment a Borisz Abramovics által Oroszországban működtetett légitársaság hálózat is. Borisz Abramovics AirBridge részvényei az orosz állami tulajdonban lévő Vnyesekonombank birtokába kerültek. A privatizáció során a bank nyújtott finanszírozást és garanciát Borisz Abramovics részére. Az orosz üzletember pénzügyi ellehetetlenülését követően AirBridge részvényei zálogjog fejében a pénzintézethez, a Vnyesekonombankhoz kerültek.