Matolcsy lemondatná a monetáris tanácsot

Matolcsy György elégedetlen a PSZÁF és az MNB munkájával, a monetáris tanács tagjait egyenesen lemondatná. Az IMF és az EU által elfogadható új hiánycélt 4,5 és 6,5 százalék közé teszi, szerinte 5-6 százalékos hiányban fognak megállapodni az IMF-fel. Az új kormány gazdasági csúcsminisztere állítja, nem lesz vagyonadó, hároméves adócsökkentési program indul, de marad a 25 százalékos áfakulcs.

Az MNB monetáris tanácsa tagjainak is idő előtt búcsút kellene mondaniuk megbízásuknak, az új kormány nemzetgazdasági minisztere őket is felelőssé teszi a jegybank 2008 óta hozott döntéseiért. Matolcsy György nem elégedett a PSZÁF munkájával sem, s további szigorítást ígér a banki szerződések egyoldalú megváltoztatásánál. A korábbi 4,5-6,5 százaléknál szűkebb sávban, 5 és 6 százalék közé teszi az IMF és az EU által elfogadható idei hiánycélt - írja a Népszabadság.

Matolcsy ismét megerősítette, hogy a jegybank vezetésével kell együttműködnie, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a véleménye szerint a jegybank 2003 nyara óta súlyos szakmai hibákat követett el: engedték a devizahitelezés elterjedését, kizárólag az inflációra koncentráltak, eredmény nélkül. Szerinte a jegybanki célok közötti arányok 2008 októberétől borultak fel, az MNB súlyos szakmai hibákat vétett, és úgy tűnik, ezekből nem tanult. Nem egyedül Simor András a felelős, Matolcsy szerint a monetáris tanács tagjainak is le kéne vonniuk a következtetést és le kéne mondaniuk.

Bürokrácia és korrupció

Matolcsy szerint gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, amelynek középpontjában a növekedés beindítása, a foglalkoztatás növelése és az egyensúly áll. A bürokrácia leépítése a szakember szerint szinte azonnal több százmilliárd forintot hozna, de a korrupció elleni sikeres fellépésben is 200-250 milliárdos tartalékot lát.

A hároméves adócsökkentési program mellett szükség van az intézmények megszüntetésére, összevonására és a felesleges jogszabályok törlésére - mondta a lapnak Matolcsy. Az év közepén induló adóprogram részletei a Varga Mihály által vezetett tényfeltáró munkacsoport jelentésétől függnek, ami június elejére készülhet el. Amennyiben sikerül bevezetni a tervezett intézkedéseket, a várt visszaesés helyett ténylegesen növekedhet a gazdaság, mégpedig 0,5-1 százalékkal. Ez az 1 százaléknyi javulás 100 milliárd feletti bevételi többletet jelentene a költségvetésnek - mondta.

A Fidesz minisztere szerint a fogyasztást és a beruházást serkenteni kell. Előbbit az uniós pénzek lehívásával lehet gyorsítani, a foglalkoztatást a bürokrácia mérséklésével lehet javítani. A fogyasztást pedig azzal lehet növelni, ha az embereknél több pénz marad.

Marad a 25 százalékos adókulcs, nem lesz vagyonadó

Az 25 százalékos áfakulcs csökkentése nem szerepel a tervek között, de lehetnek kivételek - mondta. A hároméves adóprogramban el kell érni, hogy a jövedelmekről a fogyasztásra helyeződjön a terhelés súlypontja. A jövedelmek adójánál, a járulékoknál, továbbá az adónemek számában várható csökkentés. Matolcsy esélyt lát arra, hogy három év alatt a 100 legalacsonyabb adóterhelésű ország közé kerüljünk a mostani 151. helyről.

Vagyonadót nem tervezünk, mert egy felzárkózó országban a vagyon halmozódására van szükség - jelentette ki. Matolcsy reméli, hogy már az első három évben a térség átlaga alá kerül először a cégek, később a lakosság adóterhelése.

7 százalék alatt kell tartani a hiányt

Az idei államháztartási hiányt az elfogadott 3,8 százaléknál magasabbra becsüli, 7 százalék feletti nem lehet, mert az eredeti hiány kétszeresét meghaladó deficitet nem engedhetünk meg - mondta a lapnak adott interjújában Matolcsy György.

Informálisan folynak a tárgyalások az IMF-fel és az Unióval, ahol - Matolcsy szerint - várják az új gazdaságpolitikát. Amennyiben az hitelesen bemutatja a valódi helyzetet, és ahhoz igazítottan tesz lépéseket, akkor az eredmény pozitív lesz. A legközelebbi hiánycél öt és hat százalék közötti sávon belül lehet - tette hozzá.

Csapdában a devizahitelesek

Nagyjából háromszázezer család van kitéve a veszélynek, hogy a devizaalapú hitelüket nem tudják rendben törleszteni. Matolcsy szerint őket az állam és az MNB csalta be a devizahitelezés csapdájába. A szakember szerint lehetővé kell tenni, hogy aki át akarja váltani devizahitelét forint alapúra, annak legyen rá lehetősége. Amennyiben pedig a későbbiekben nem tudja fizetni az immár forintalapú törlesztést, akkor a tulajdonát válthassa át bérleti jogra. Az ingatlan tulajdonjoga a követeléskezelő alaptól az önkormányzatokhoz kerülne, ahol meg kellene állapodni az állampolgárral a bérleti díjról.

A devizahitelek korlátozását nem tartja követendőnek, de feltételek szabását igen. Példának az egyoldalú szerződésmódosíts betiltását említette, ami szerinte a gyakorlatban nem működik.

Matolcsy elégedetlen minden, az állami hatókörbe eső szabályozó pénzügyi intézmény munkájával - így a PSZÁF-éval is. Persze rossz kormányzati politikát nehéz jó pénzügyi szabályozással kiszolgálni - közölte.