A magánnyugdíjjal kozmetikázná ki a kormány a költségvetést

Vágólapra másolva!
Jelentősen javítaná az államháztartási egyenleget és csökkentené az államadósságot is, ha valóra válna az a magyar-lengyel kezdeményezés, amely lehetővé tenné a magán-nyugdíjpénztári befizetések állami szintű beszámítását.
Vágólapra másolva!

A magyar és az azt követő lengyel uniós elnökség adhat esélyt arra, hogy a jövőben a tagállamok államháztartásában megjelenjen a magánnyugdíjpénztárak vagyona és a kasszáknak befizetett járulékok - írja a Világgazdaság. A lap szerint az utóbbi napokban a lengyel és a magyar kormány részéről is több jelzés érkezett arról, hogy szerepel célkitűzéseik között az uniós elszámolások ilyen irányú módosítása. Ezzel nemcsak a költségvetési hiányokból lehetne több százalékpontot lefaragni, de az államadósság mértéke is jelentősen apadna.

Matolcsy György szerdán a Dow Jones hírügynökségnek megerősítette: hazánk támogatja azokat a törekvéseket, melyek a magánnyugdíjpénztárakat a nemzeti elszámolások részévé tennék. Magyarország költségvetése évente mintegy 600 milliárd forinttal járul hozzá a nyugdíjalap egyensúlyának megőrzéséhez, ebből mintegy 370 milliárdot tesz ki a magánkasszák "okozta" járulékkiesés pótlása a nemzetgazdasági miniszter szerint.

Egyelőre valóban csak tervekről van szó, a nemzetgazdasági tárcánál ugyanis lapunk kérdésére hangsúlyozták: még csak vizsgálják a több EU-tagországban is felmerült elképzelést, konkrétumokról korai lenne beszélni, részben azért is, mert uniós szinten is "foglalkoznak a témával".

Az Eurostat 2004-től 2007-ig lehetővé tette a nyugdíjreformon már átesett tagországok számára, hogy a pénztárakat átmenetileg a kormányzati szektor részeként számolják el a túlzottdeficit-jelentésekben. Egy 2005-ös uniós döntés szerint pedig a hiánycélok számítása során - ha egy ország ígéretes előrehaladást ért el a 3 százalékos limit felé - a nyugdíjreform nettó költsége öt éven keresztül csökkenő mértékben figyelembe vehető. Ez a lehetőség tavaly "futott ki", amikor is az így keletkezett kiadások ötödét lehetett elszámolni a hiánymutató javára.

A mostani tervek között ennél merészebb célok szerepelnek, s ha ezek halló fülekre találnak, a magyar államadósság egy csapásra a GDP 78-79 százalékáról 73-74-re csökkenne, az államkassza évi százmilliárd forintnyi kamatterhet takarítana meg, a teljes pénztári vagyon állami "ernyő" alá vételét feltételezve pedig a 2010-es államháztartás 2,9 százalékos többletet mutatna.