Érik az újabb összecsapás az MNB és a kormány között

Vágólapra másolva!
Többször jelezte az utóbbi hetekben a Magyar Nemzeti Bank, hogy indokolt lehet az elmúlt 20 évben nem látott alacsony szinten álló jegybanki alapkamat megemelése. A kormány ezt nem tartja jó ötletnek, ami újabb konfliktust gerjeszthet a jegybank és a kormány között. A befektetők a jelek szerint készülnek a kamatemelésre és nem tartják kizártnak azt sem, hogy újra összecsap az MNB és a kormány.
Vágólapra másolva!

Újabb konfliktus körvonalazódik a kormány és a jegybank között, miután a Magyar Nemzeti Bank legfőbb döntéshozó szerve több utalást tett az utóbbi időben arra, hogy indokolt lehet a jegybanki kamat emelése, a kormány képviselői viszont ezzel láthatóan nem értenek egyet.

A most 5,25 százalékon, rekord alacsonyan álló jegybanki kamatról legközelebb szeptember 27-i ülésén dönt a monetáris tanács. A kamatszint emelésének lehetősége először a monetáris tanács július 19-ei (az IMF-tárgyalások felfüggesztése utáni első) ülése után kiadott közleményben bukkant fel. A tanács akkor arra figyelmeztetett, hogy "a kockázati felárak tartós megemelkedése az irányadó kamat emelését teheti szükségessé".

Ezt a tanács következő, augusztus 23-ai ülése után kiadott közleménye megismételte, de az MNB arra figyelmeztetett a közleményben, hogy az infláció éves mértéke megugorhat. "Az elmúlt hónapokban az ország kockázati megítélése nem követte a régióban végbement javulást [...] a gyenge belső kereslet árleszorító hatása ellenére megnőtt a kockázata, hogy nem sikerül elérni az inflációs célt" - állapította meg a tanács, ami korábban többször a kamatemelést alátámasztó érv volt. Simon András, a jegybank szóvivője múlt szerdán azt is kijelentette az MTI-nek, hogy a forint árfolyamának további gyengülése - az augusztusi inflációs jelentés készítésekor ismert szinthez képest - veszélyezteti a 3 százalékos inflációs cél elérését.

Üzenet a jegybanknak?

A Fidesz politikusai és a párthoz kötődő gazdasági szakemberek a kormányváltás előtt, és után is többször bírálták a Simor András vezette MNB-t, amiért az szerintük túl magasan tartotta, illetve túl lassan csökkentette az alapkamatot, fékezve ezzel a magyar gazdaság növekedését. A kormányprogram is kiemelt helyen foglalkozott a kamatpolitikával, a dokumentum szerint "a magyar vállalkozások fejlődése szempontjából fontos, hogy az új kormány minél gyorsabban levigye a nyugat-európai szintre a forintkamatokat".

Tavaly júliustól idén áprilisig

A magyarországi kamatszint folyamatos csökkentése tavaly júliusban kezdődött, és idén áprilisig tartott. Szigorításról legutóbb 2008 októberében, a pénzügyi-gazdasági válság súlyosbodása után döntött a jegybank, akkor rendkívüli ülésen, 300 bázisponttal emelt.



Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára múlt csütörtökön a Bloomberg hírügynökségnek azt nyilatkozta, a forintgyengülés rövid távú jelenség, ezért nem lesz szükség kamatemelésre. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pedig a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) pénteki rendezvényén a kormány gazdaságpolitikai mozgásterét behatároló tíz "akna" egyikének nevezte a magas kamatszintet. A jelenleginél ugyan még sosem volt alacsonyabb a magyar kamat az elmúlt 20 évben, de a fejlett országokban mindenütt nulla közelében áll a kamatszint, mert a központi bankok ezzel próbálják ösztönözni a hitelezést.

A kormány és a jegybank kapcsolatának megromlását a külföldi gazdasági elemzők sem tartják elképzelhetetlennek. Erre utal az is, hogy a Reuters múlt pénteki, a magyar gazdaság állapotáról szóló összefoglalójában a magyar gazdaság kilátásait befolyásoló politikai kockázatok közé sorolta az együttműködés kérdését.

Már árazzák az emelést

A kamatemelés ugyan nem vehető biztosra (a Reuters legutóbbi, augusztusi felmérésében például még 21 szakértő közül csak kettő jósolt a mostaninál magasabb kamatot az év végére), de az utóbbi napokban megszaporodtak a szigorítás valószínűségének növekedéséről szóló jelzések. A Danske Bank friss elemzésében az emelésre való felkészülésre intette a befektetőket. "Már nem zárható ki, hogy a következő három hónapban emelés következik" - idézi a Bloomberg az ügyfeleknek címzett, egyelőre óvatos megfogalmazást.

A múlt heti állampapír-aukció eredménye is arra utal, hogy a befektetők készülnek a kamatemelésre. Az állampapírok hozama ugyanis olyan magas, hogy az Államadósság-kezelő Központ 10 milliárd forinttal kevesebb értékben bocsátott ki állampapírokat az eredetileg tervezett mennyiségnél. A maximális hozam így is 5,92 százalék volt, ami sokkal magasabb, mint az 5,25-ös jegybanki alapkamat. "Az aukció is jelezte, hogy a piac szerint alacsony az irányadó kamat" - mondta az [origo] kérdésére Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.

"Az MNB által emlegetett kockázati felárak növekedése tetten érhető az utóbbi időben, de trendszerű emelkedésről még korai volna beszélni" - mondta Csajbók Róbert, az ING devizakereskedője. Az úgynevezett CDS-szint (a magyar államadósság nemfizetővé válására kötött biztosítási ügyletek ára) az elmúlt negyed évben 300 és 360 között mozgott, és augusztus 20. óta 322-ről 362-re emelkedett. Ilyen magasan legutóbb 2009 júliusában volt, ha nem számítjuk a Kósa-beszéd utáni ugrást, amikor rövid ideig 410-en állt. Csajbók Róbert megjegyezte, szerinte most nagyobb az esélye annak, hogy az MNB nem fog emelni, de ha az euróárfolyam újra elérné a 300 forintot, megváltozna a helyzet.

A kamatemelés a vállalkozásoknak nem tenne jót, mert akkor a mostaninál drágábban juthatnának hitelhez. A kamatemelés segítheti viszont a forint árfolyamának stabilizálódását, ami enyhítheti a devizahitelesek terheit, igaz, a forinthiteleseknek rosszul jönne.

Feszült viszony

A kormány és a jegybank vezetőségének viszonya kimondottan feszült tavasz óta. A Fidesz, illetve az új kormány vezetői személy szerint Simor András MNB-elnököt is többször támadták off-shore érdekeltségei miatt, Orbán Viktor a választási győzelem után azt mondta, hogy a jegybank szerinte "nem az offshore-lovagok szálláshelye", egyértelműen utalva Simorra.

A szeptember 1-jétől a közszférában bevezetett bérplafon miatt is összecsapott a kormány a jegybankkal. A kétmilliós határ drasztikusan csökkentette Simor 8 milliós, valamint a két alelnök, Király Júlia és Karvalits Ferenc 6 milliós fizetését. Az MNB álláspontja szerint - mely egyezik az Európai Központi Bankéval - a fizetésnek az elnöki ciklus közbeni módosítása sérti a jegybank függetlenségét. Ráadásul a jegybankelnök szeptember 1-jétől csökkentett fizetését még az első Orbán-kormány - és Járai Zisgmond elnöksége - idején rögzítették.

A konfliktusok ellenére Simor András több ízben jelezte, hogy ki akarja tölteni 2013-ig szóló mandátumát.