Gyorsabban és keményebben büntetné az EU a fegyelmezetlen országokat

Szigorúbban büntethetné az EU a fegyelmezetlen költségvetésű tagállamokat a most készülő új szabályok szerint. Az Európai Bizottság letét elhelyezését is előírná az eljárás alá kerülő országoknak. Arra ugyanakkor van esély, hogy a magánnyugdíjpénztárak miatt keletkezett hiány egy részét nem veszik majd figyelembe a szankciók megállapításánál - ezzel Magyarország is jól járna.

Szerdán hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság (EB) az uniós gazdaságpolitikai irányítás új rendszerére vonatkozó javaslatait, azaz többek között a költégvetési és államháztartási határokat átlépő uniós országokat sújtó szankciókra vonatkozó elképzeléseket is.

A közös uniós gazdaságpolitikai koordinációról szeptember elején döntött a tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin), a részletek kidolgozása ekkor került át az EB-hez. Egyelőre az tűnik biztosnak, hogy a januártól megújuló uniós pénzügyi felügyeleti rendszerben a fegyelmezetlen költségvetésű, az EU pénzügyi és gazdasági egységét veszélyeztető gazdaságpolitikát folytató tagállamokat jóval szigorúbb szankciókkal sújtanák, mint eddig - az azonban kérdéses, hogy mik lesznek a szankciók és mi alapján számolnak majd Brüsszelben.

A nyugdíjötlet átmehet

Az EB szerdai javaslatairól csütörtökön és pénteken egyeztetnek az uniós pénzügyminiszterek és az Európai Központi Bank vezetőinek informális brüsszeli találkozóján. Az EU csúcsszerveként funkcionáló, és annak általános politikai irányvonalatit meghatározó Európai Tanács október 28-29-i ülésén pedig teljesen véglegessé válik az új uniós pénzügyi és gazdaságpolitikai szabályozás. Az eredeti elképzelések szerint az új szabályok januártól élnek majd, de az egyeztetések miatt akár jövő év végéig is letarthat, amíg az új rendszer elnyeri végső formáját.

A tervek még nem véglegesek, és az elképzelések között olyan is szerepel, amely Magyarországnak kifejezetten kedvező lehet. Eszerint ugyanis a magánnyugdíjpénztárak miatt keletkezett költségvetési hiány egy részét nem venné figyelembe Brüsszel a hiánytúllépés miatti szankcióról való döntéskor. A magyar uniós munkaügyi biztos, Andor László a Napi Gazdaságnak adott szerdai interjújában azt mondta: "megerősíthetem, hogy az EU új, a korábbinál szigorúbb költségvetési szabályrendszerébe beilleszthető lesz a nyugdíjrefom elszámolási kérdésköre".

Kevesek által betartott paktum

Az új rendszer az 1997-es amszterdami szerződésben szereplő stabilitási és növekedési paktum szigorítása lesz majd. A paktum azt írja elő, hogy minden tagállamnak 3 százalék alatti költségvetési deficit kell elérnie, államdóssága pedig nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 60 százalékát. Jelenleg 27-ből 24 tagállam nem tartja be ezeket az előírásokat is, és közülük több már jó pár éve túllépi a számokat: Magyarországon a 2004-es uniós csatlakozás óta nem volt olyan év, amikor 3 százalék alatt volt a költségvetési hiány

Kedden a Bloomberg a Rzeczpospolita nevű lengyel lap információira hivatkozva azt írta, hogy az uniós gazdaságirányítás új rendszerére tett EB-felvetések között szerepelhet olyan javaslat is, amely alapján a nyugdíjreformból adódó hiányt nem vennék figyelembe a szankcionálásnál - vagyis a hiányt nem lehetne ezekkel az összegekkel csökkenteni, de emiatt nem lehetne megbüntetni az orszégokat. A lépés több kelet-közép-európai államot érint, többek között Lengyelországot és Magyarországot is. A magyar költségvetésben nagyjából a GDP egy százalékát kitevő lyuk keletkezik minden évben a magánpénztári befizetések miatt

A konkrét EB-javaslatok

A GDP 0,1 százalékának megfelelő éves bírságot fizetni az euróövezet minden olyan tagállama, amely "több ízben nem tesz eleget a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás keretében kibocsátott tanácsi ajánlásoknak". "A 0,1 százalékos bírság kivetése csak minősített többségű szavazással állítható le, és a szavazáson csak az euróövezet tagállamai vesznek részt".

Szigorúbban ellenőriznék a belső államadósság alakulását és a GDP 0,2 százalékának megfelelő nem kamatozó letét elhelyezésére köteleznék azt az országot, amelynél megállapítják a túlzott hiány fennállását. A letét bírsággá alakulna át, ha az érintett ország nem teljesíti a túlzott hiány kiigazítására irányuló ajánlást.

A csomag összesen hat jogi változtatást tartalmaz, beleértve a gazdasági Stabilitási és Növekedési Paktum gyökeres reformját is.

A javaslatokat az Európai Parlamentnek és az EU-tagországok kormányait képviselő tanácsnak is jóvá kell még hagynia.

MTI

Enyhülő ellentétek

A hét elején a Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, aki a pénzügyminiszterek munkacsoportját is vezeti, elmondta, hogy terveik szerint a 3 százalékos hiányszám túllépéséért automatikuan szankcionálják majd a renitens tagállamokat. Van Rompuy szerint előrehaladás történt a szankcionálási rendszer kulcsfontosságú paramétereinek meghatározásában is: az elképzelések szerint a büntetéseket "korai szakaszban" vezetnék be, a szankcionálási szabályok "tágabb spektrumára" támaszkodva. Amennyire lehetséges, a szankciókra vonatkozó döntéshozatali szabályoknak automatikusnak kell lenniük - mondta Van Rompuy, aki szerint a büntetések kirovását kizárólag minősített többségi szavazással lehetne megakadályozni. A Financial Times (FT) úgy tudja, hogy ez a pont szerepelni fog az EB szerdán ismertetett javaslatai között is.

Az FT szerint Rompuyhoz hasonlóan vélekedik a német kormány is, a francia pénzügyminiszter azonban elutasítja az automatikus szankcionálást, és az egyszerű többségi szavazást támogatná a szankciók megakadályozásakor. Christine Lagarde inkább a tagállamok vezetőire, mintsem az uniós technokratákra bízná annak eldöntését, hogy kell-e szankcióval sújtani a renitens tagországokat, vagy sem. "Egy ország sorsa nem lehet teljes mértékben a szakértők kezében. Nem lehet kizárni a politikai hatalmat ebből a döntésből" - nyilatkozta a francia pénzügyi tárca vezetője hétfőn Brüsszelben. A magyar álláspontról egyelőre annyit tudni, hogy a kormány a kemény büntetések híve, de azt nem, hogy ez pontosan mit jelent.

Nem biztos, hogy ez a megoldás

A válság elsősorban a magánszektor egyensúlytalanságainak köszönhető, annak a kiküszöbölését uniós szintű szabályozással nem lehet megteremteni. Az állami költségvetés példás karbantartása elengedhetetlen, de annak meg hatékonyabb módja lenne, ha a piac kényszerítené ki, amit azért a válság kirobbanása óta részben meg is tesz - mondta az [origo]-nak Darvas Zsolt, a befolyásos brüsszeli agytröszt, a Bruegel Kutatóintézet elemzője, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója, aki szerint nem biztos, hogy a közös költségvetési koordináció a megfelelő megoldás hosszú távon.

"A 24, túlzottdeficit-eljárás alatt álló uniós országban (kevés kivétellel, mint például Magyarország és Görögország) a rossz költségvetési helyzetnek nem a válság előtt folytatott rossz költségvetési politika az oka, hanem a magánszektorban kialakult buborékok: például egyes országokban a bankrendszer túlburjánzása, a túlzott hitelezés úgy általában, ennek következtében a magánadósságok felhalmozódása, vagyis a gazdasági túlfűtöttség" - mondta az elemző.

A Spiegel úgy tudja, hogy az EB a GDP 0,2 százalékának megfelelő összegű letét elhelyezését is előírná a túlzott deficit és magas államadósság miatt eljárás alá kerülő országoknak, és a GDP 0,1 százalékának megfelelő büntetéssel sújtaná azokat az országokat, amelyek kóros export- vagy importtöbblettől szenvednek. Olli Rehn, az unió gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős európai biztosa a Financial Timesnak azt mondta, hogy nem csak az eurózóna tagjait, hanem az EU összes tagját sújtanák a pénzügyi fegyelmezetlenségért kiszabott szankciók - jelenleg pénzügyi büntetéssel csak a közös pénzt használó országoknak kell számolnia.

Az uniós pénzek elvétele is felmerült

Amadeu Altafaj Tardio, Oli Rehn szóvivője korábban az [origo]-nak elmondta, hogy a tárgyalásokon lehetőségként felmerült a strukturális alapokhoz való hozzáférések befagyasztása, végleges elvétele, és az uniós szavazati jog megvonása is. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke a Financial Timesnak korábban adott interjújában szintén megemlítette a döntéshozatali mechanizmusból való átmeneti kizárás lehetőségét, amit már a német és a francia államfő is felvetett.

A formálódó tervek szerint az előírások ellen vétő országokat tanácsokkal látná el Brüsszel, az EB nem csak költségvetési kérdésekben és gazdaságpolitikai ügyekben szolgálna iránymutatással, hanem a bérek alakulásával és a szerkezeti reformokkal összefüggésben is. A Der Spiegel szerint az EB azt kívánja elérni, hogy elterjedjen a huszonhét uniós tagországban az a németországi gyakorlat, amely az alkotmánymódosításként elfogadott úgynevezett adósságfék törvény révén készteti fegyelmezett pénzügyi politikára a mindenkori kormányt, vagyis hogy átkerüljenek a nemzeti jogba a költségvetési fegyelmet előíró uniós szabályok.