Jövő héten dől el, indul-e eljárás a Simor-ügyben

Vágólapra másolva!
Az Európai Központi Bankkal (EKB) is folytat megbeszéléseket az Európai Bizottság arról, hogy megindítja-e az eljárást Magyarország ellen, amiért a kormány a jegybank vezetőire is alkalmazza a 2 milliós bérplafont. Az EKB azt mondta az [origo]-nak, hogy valóban folynak megbeszélések a két szervezet között, de a felelősség, és a végső döntés a bizottságé. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint Simor András MNB-elnök fizetése nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően magas volt, az EKB pedig a jegybanki függetlenséget félti a lépéstől.
Vágólapra másolva!

"Túl gyorsan, túl messzemenő következtetéseket vonnak le" - válaszolta az [origo] kérdésére Amadeu Altafaj Tardio, az Európai Bizottság gazdaságpolitikai és pénzügyi felelősének, Oli Rehnnek a szóvivője, amikor azt firtattuk, ígéretéhez híven megindítja-e az Európai Bizottság Magyarország ellen az eljárást, amiért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői esetében is kétmilliós bérplafont vezetett be a magyar kormány. A bérmaximum bevezetése azért vonhatja maga után a jogi eljárást, mert az EKB szerint sérti az uniós jogszabályok alapján előírt jegybanki függetlensége, hogy a jelenlegi jegybankelnök, Simor András mandátumának vége előtt vágnak vissza az MNB első emberének fizetéséből.

"Az elkövetkezendő néhány órában várjuk a hivatalos választ és indoklást a magyar kormánytól" - mondta a szóvivő az [origo]-nak pénteken kora délután. "Ezután alaposan megvizsgáljuk, és az Európai Központi Bankkal is megbeszéljük az ügyet, majd eldöntjük, hogy megindítjuk-e az eljárást. További részleteket az ügyben jövő hét közepén tudok mondani" - fejtette ki Tardio.

Az EKB sajtóosztálya annyit válaszolt kérdéseinkre, hogy "megbeszélések zajlanak az EKB és a Európai Biztottság között. A végső felelősség és döntés azonban a bizottság kezében van." Kérdéseinkkel megkerestük Marco Butit, az Európai Unió Pénzügyi és Gazdasági főigazgatóját is pénteken délelőtt, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtök este küldte el az Európai Unió Pénzügyi és Gazdasági főigazgatójának címzett válaszlevelét, amelyben megerősítette, hogy marad a közszférában bevezetett 2 milliós bérplafon, így Simor András lecsökkentett fizetése is. Marco Buti, az Európai Unió Pénzügyi és Gazdasági főigazgatója korábban azt mondta, amennyiben hatályban marad a többi uniós hatóság által is az uniós jogot sértőnek minősített törvény, felkérik az Európai Bizottságot a jogsértési eljárás megindítására.

Matolcsy György Jean-Claude Trichetnek, az Európai Központi Bank elnökének is megerősítette pénteken, hogy a kormány fenntartja álláspontját Simor András fizetésével kapcsolatban. Ugyanakkor elismerte: "van annak kockázata, hogy eljárást indítanak Magyarország ellen", és jelezte azt is, hogy ha az unió jogérvényesítési rendszerében ellentétesnek találják a döntést az EU alapokmányával, azt a kormány tiszteletben fogja tartani. Elvi álláspontként azonban a kormány jogosnak tartja döntését a magyar törvények alapján - hangsúlyozta Matolcsy.

Kamatostul megkaphatja Simor a bérét

Az Európai Bizottság először megpróbálja tárgyalásos, informális úton rendezni a magyar kormánnyal a konfliktusát. Ha ez nem sikerül, akkor elindítja a kötelezettségszegési-eljárást, amelyben megfogalmazza az indoklását, hogy mik azok a pontok az ügyben, amelyek sértik az uniós jogszabályokat. Ezekre a felvetésekre a magyar kormány elmondhatja a válaszát, ami már formális egyeztetésnek minősül, ha ezt visszautasítja a Bizottság, akkor elindulhat az eljárás az Európai Unió Bíróságán - mondta az [origo]-nak Lehóczki Balázs, az Európai Unió Bíróságának közép-kelet európai régióval foglalkozó jogász munkatársa.

Lehóczki szerint nem lehet teljes pontossággal megmondani mi lesz a végkimenetele, és meddig tarthat a bírósági eljárás, ha egymásnak feszül Brüsszel és a magyar kormány a jegybankelnök fizetése miatt. Az sem kizárt, hogy az eljárás olyan döntéssel végződik, ami szerint kamatterhekkel együtt ki kell fizetni a magyar jegybankelnök elmaradt fizetését - tette hozzá.

Orbán hamar nekiment az MNB-nek

Orbán Viktor kormányfő június elején, a gazdasági intézkedéscsomag bejelentésekor közölte, hogy kétmillió forintos bérkorlátot vezetnek be az állami intézményeknél, és külön kiemelte, hogy ez a jegybankra is vonatkozik. Simor Andrásról és a jegybankról egyébként Orbán már a választások utáni első nemzetközi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy "az MNB nem lehet offshore-lovagok szálláshelye". A bércsökkentést tartalmazó gazdasági és pénzügyi salátatörvényt július 22-én fogadta el a parlament.



Lehóczki szerint egy ilyen döntés nem lenne idegen az Európai Unió intézményeinek az uniós jog hatékony érvényesülésének biztosítását mindig szem előtt tartó politikájától. A fizetés utólagos kifizetésének kérdésére egyébként keresetében maga az Európai Bizottság is kitérhet, felhívva ezzel az Európai Bíróságot, hogy vizsgálja meg az ügy e vonatkozását is - fejtette ki a szakértő. Ebben az esetben egybéként kamatterhek nélkül utólag nagyjából 180 millió forintot fizethetne a magyar állam Simornak (azzal számolva, hogy a jegybankár kitölti mandátumát, és csak 2013 márciusában távozik). Az ilyen jellegű ügyek eldöntése átlagosan mintegy másfél évet vesz igénybe, persze a felek elvileg kérhetik gyorsított eljárás alkalmazását is, de ennek engedélyezése inkább kivételnek számít.

A Fed-elnöknél is többet keresett Simor

Matolcsy György azzal indokolta a bérplafon megtartását, hogy az MNB elnökének keresete a bérplafon bevezetéséig kiugróan magas volt mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban, hiszen több mint negyvenszeresét kereste a magyarországi átlagkeresetnek, de 25 százalékkal többet keresett Magyarország miniszterelnökénél és köztársasági elnökénél is, illetve Ben Bernanke-nél, az amerikai Fed elnökének fizetése ugyanis a fele volt Simor bérének.

MNB: Fontos a függetlenség

A jegybanki függetlenség nem öncélú; mind a Központi Bankok Európai Rendszerének alapokmányában, mind az Európai Unióról szóló szerződésekben megjelenő követelmények azt az álláspontot tükrözik, hogy jegybank elsődleges célját, az árstabilitást legjobban egy pontosan meghatározott mandátummal rendelkező, független és egyúttal elszámoltatható intézmény szolgálja. Kiemelkedően fontos ezért egy olyan intézményi szerkezet fenntartása, amely a monetáris politikát függetleníti a rövid távú politikai, gazdaságpolitikai érdekektől. Ez szolgálja a magyar gazdaság stabilitását, valamint fizetőeszközünk, a forint értékének megőrzését - derül ki a magyar jegybank egy korábbi állásfoglalásából.

Simor András az alkotmány-előkészítő eseti bizottság felkérésére elkészített javaslatait is csütrötökön hozák nyilvánosságra. Ebben a jegybank elnöke azt javasolja, hogy az új alkotmány a jegybanki függetlenség általános elvét is mondja ki. Tovább azt is hangúlyozza ebben Simor, hogy a jegybankot érintő alaptörvényi szabályozás tervezetéről ki kell kérni az Európai Központi Bank véleményét.


Az EKB 2008-as konvergenciajelentése alapján nem lehet olyan helyzetet teremteni, hogy az adott tagállam kormánya befolyásolni tudja a jegybank munkavállalói kérdésekkel kapcsolatos politikáját. A magyar szaktárca július 1-jén továbbította a törvényjavaslatot az EKB-hez, a lehető leggyorsabb véleménynyilvánítást kérve, miközben a törvényjavaslatot július 22-én már el is fogadták.

Az EKB éppen ezért nehezményezte, hogy a kormány nem konzultált ez ügyben, a szabáyok szerint ugyanis még sürgősségi esetekben is legalább egy hónapot kell biztosítani az EKB-val való konzultációra. Az uniós jegybank azt is közölte, hogy a konzultációt úgy kell lefolytatni, hogy az EKB szakértőinek legyen idejük megvizsgálni a jogszabálytervezetet és véleményt mondhassanak az ügyben, és lehetővé kell tenni az EKB véleményének figyelembevételét még a törvény elfogadása előtt.

Király Júlia szerint nem a pénzről van szó

Király Júlia, az MNB alelnöke azt mondta az [origo]-nak adott interjúban, hogy a jegybanki függetlenség mindenhol alapérték, ezt sérti meg a kormánynak a jegybanki vezetők fizetéscsökkentését szabályozó törvénymódosítása, mert a lépés alkalmas lehet arra, hogy befolyásolja a monetáris politikát. Szerinte azt, hogy mennyire nem a pénzről van itt szó, az is mutatja, hogy van olyan magyar állami tulajdonú bank, ahol lehet magasabb a kereset, mint a 2 milliós határ.