A kolontáriak ügyvédje célba vette a Mal-milliárdosok vagyonát

Büntetőjogi és polgári jogi eljárásban is elveszíthetik a vörösiszap-katasztrófát okozó cég vezető tisztségviselői a vagyonuk egy jelentős részét, ha bebizonyosodik, hogy a vezetők tudtak a gát átszakadásának veszélyéről és nem tettek semmit. A sértettek jogi képviselője kezdeményezte a vagyonok zárolását, a cég jogásza szerint ez jogi nonszensz.

"Bízom abban, hogy a katasztrófabiztoson keresztül peren kívül tudunk megegyezni, és a cég vagyona elég lesz arra, hogy létrehozzanak egy olyan káralapot, amiből minden károsultat kárpótolni tudnak. Megtettük a megfelelő lépéseket ahhoz is, hogy peres eljárás keretében rendeződjön az ügy: bűnvádi eljárást kezdeményeztünk, amelyben kértük, hogy helyezzék zár alá a Mal Zrt. vezetőinek vagyonát" - mondta az [origo]-nak Magyar György, a vörösiszappal sújtott települések károsultjainak jogi képviselője, aki azért bízik a peren kívüli megegyezésben, mert szerinte hatalmas presztízsveszteség lenne az államnak, ha nem sikerülne megegyezni, és kárpótolni a sértetteket.

A vezetők vagyonának zárolását az indokolhatja, hogy ha a vizsgálat a cég felelősségét állapítja meg, akkor a társaság igazgatósági tagjai akár magánvagyonukkal is felelősségel tartozhatnak, ha bebizonyosodik, hogy a cégvezetők személyesen is felelősek az okozott károkért, vagyis tudták, illetve tudniuk kellett, hogy fennáll a gát átszakadásának veszélye.

A Mal Zrt. jogi képviselője, Ruttner György szerdán az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy a tulajdonosok magánvagyonának zárolása jogi nonszensz lenne. Szerinte "nem azt mondja a cég, hogy nem kell vizsgálni a felelősséget, hiszen történt egy katasztrófa, és az okokat természetesen meg kell keresni, de ez annál bonyolultabb, minthogy az első percben valakire rámutatunk, és gyakorlatilag karóba húzzuk". A magánvagyonok zárolásáról az ügyészség dönt, döntés egyelőre nem született.

Miliárdos igazgatósági tagok

A Mal Zrt. esetében mindennek azért van jelentősége, mert a társaság tulajdonosai az igazgatóságnak is tagjai: a cég elnökének, Tolnay Lajosnak a magánvagyona 23 milliárd forintot tesz ki - legalábbis a Napi Gazdaság 100 leggazdagabb magyar című kiadványa szerint - az alelnök Petrusz Bélának, illetve a céget vezérigazgatóként és alelnökként is vezető Bakonyi Zoltán apjának, Bakonyi Árpádnak és családjának pedig 16,5-16,5 milliárd forintja van (a tulajdonos cégvezetőkről szóló cikkünket itt találja). Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár szerint az ár által okozott közvetlen kár több mint 10 milliárd forint, a környezeti károk pedig további 8-12 milliárd forintra tehetők, amire még rájöhet a cég több milliárdos büntetése.

A Mal Zrt. Kolontár közelében lévő vörösiszap-tározójának múlt hétfőn szakadt át a gátja. A kiömlő vörösiszap Devecseren, Kolontáron és Somlóvásárhelyen is komoly károkat okozott. A szerencsétlenségben kilenc ember életét vesztette, és több mint százötvenen megsérültek (a vörösiszap-katasztrófáról szóló összes cikkünket ezen a linken találja meg). A vállalatot hétfőn este vették állami irányítás és állami vagyonzár alá egy aznap elfogadott törvényjavaslat alapján. A cég katasztrófavédelmi biztosa Bakondi György lett, az ő hatáskörébe rendelték a Mal Zrt. teljes körű felügyeletét, irányítását és vagyonkezelését.

A Mal Zrt tulajdonosai a cég igazgatóságának tagjai is (a kép előterében Bakonyi Zoltán és Tolnay Lajos)

A cég vezérigazgatóját, Bakonyi Zoltánt hétfőn vették őrizetbe, akire a Népszabadság értesülései szerint több mint húszan tettek terhelő vallomást. A lap szerint ezekből az derül ki, hogy a cégvezető már hetek óta tudhatta, hogy a vörösiszap már több helyen átszivárgott a gáton, a cégvezető pedig azonban - bár tett intézkedéseket a szivárgások megszüntetésére - lényegesen több gondot fordított a gátszivárgás miatt aggódó dolgozók megfélemlítésére. A dolgozók a lap szerint azt állították, kirúgással fenyegették őket, ha beszélnek a gát állapotáról.

Bakonyit több ember halálát okozó közveszélyokozás és környezetkárosítás bűncselekményekkel gyanúsítják, és a Népszabadság szerint egy 2009-ben aláírt katasztrófavédelmi terv miatt vette őrizetbe a Nemzeti Nyomozó Iroda - a terv ugyanis hiányos volt. Az őrizetbe vétel ellen panaszal élő Bakonyit szerdán szabadlábra helyezték, a Veszprémi Városi Bíróság szerint ugyanis "nem látott bizonyítottnak olyan okot", hogy a gyanúsított befolyásolhatja a tanúkat, a bizonyítási eljárást vagy bizonyítékokat tüntethet el.

Orbán szerint nem természeti csapásról volt szó

"Amennyiben akár büntetőjogi, akár polgári peres eljárásban bebizonyosodik, hogy a társaság vezető tisztségviselői tevékenységük ellátása során, illetve mulasztásukkal okozták a kárt, úgy ezért is a társaság felel. A cég azonban kártérítési igénnyel léphet fel azon vezető tisztségviselővel szemben, akik a kárt okozták, ezek a vezetők pedig a polgári jog általános szabályai szerint a teljes vagyonukkal felelnek" - mondta az [origo]-nak Vidákovics Béla Zsolt jogász.

A vizsgálat még tart, de Orbán Viktor kormányfő hétfőn a parlamentben azt mondta, hogy a vörösiszappal sújtott területek károsultjainak kártalanítását a károkozók pénzéből, nem pedig az adófizetők pénzéből kell finanszírozni. A miniszterelnök szerint egyértelmű, hogy múlt hétfőn a Kolontár melletti gátszakadásnál nem természeti csapásról volt szó, hanem "emberek által működtetett üzemben veszélyes anyag gondatlanság miatti elszabadulása okozta a katasztrófát", és a kormány egyik feladata, hogy megtalálják a tragédia felelőseit.

A Mal Zrt. vezetése vasárnapi közleményében azt írta, egyetértenek a miniszterelnökkel abban, hogy a tényleges felelősöket meg kell találni, és azzal is, hogy a cég a felelőssége arányában térítse meg a károkat. A cég vezetői korábban azt nyilatkozták, hogy nem érzik magukat felelősnek a tragédiáért, az iszaplerakót és a gyárat minden szabályt betartva üzemeltették, Tolnay Lajos pedig azóta is kitart amellett, hogy a cég nem felelős a katasztrófáért.

Alapos nyomozásra van szükség

"A vezetők felelősségének megállapításához alapos nyomozásra van szükség, aminek többek között ki kell derítenie, hogy a vezetők tudták-e, vagy a tőlük levárható gondossággal eljárva kellett-e tudniuk, hogy fennáll a gát átszakadásának a veszélye. És ebben az esetben mindent megtettek-e annak megelőzése érdekében, vagy könnyelműen bíztak a katasztrófa elmaradásában, és inkább a társaság gazdasági érdekeit tartották szem előtt" - mondta Vidákovics.

Jó esélyük van a károsultaknak

A károsultakat jó esélyeik vannak a bíróságon nyerni, ha kártérítési pert indítanak a cég ellen - mondta korábban az [origo]-nak Bándi Gyula is, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, környezetvédelmi jogász. Szerinte az esőzéseket, amire a cég hivatkozott, semmiképpen sem lehet vis maiornak nevezni.

Amennyiben nem sikerül peren kívül megegyezni, úgy azt kell megállapítani, hogy természeti katasztrófa okozta-e a gátszakadást. Ez a kérdés azért fontos, mert ezen múlik, hogy tartozik-e a társaság kártérítési felelősséggel, mivel a Ptk. szabályai szerint "aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat köteles az ebből eredő kárt megtéríteni", kivételt pedig kizárólag az "elháríthatatlan ok" (amilyen például természeti katasztrófa) jelent.

A jogász szerint abban az esetben, ha a vizsgálat azt deríti ki, hogy más személy vagy személyek (például a gátak ellenőrzését végző munkavállalók, az alvállalkozók, a szakhatóság) hibáztak, és az ő jelentéseik, tőlük származó információk nem adtak okot az aggodalomra, akkor a vezetők nem felelősek, de a társaság mint veszélyes üzem ebben az esetben is felelősséggel tartozik az okozott kárért.

Az államé és a sértetteké is lehet a vagyon

Békés Ádám büntetőjogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karának adjunktusa - aki kifejezetten elméleti szempontból nyilatkozott csak az ügyről a részletek ismeretének hiánya miatt - szerint vannak esetek, amikot érintheti a büntetőeljárás a tulajdonosok vagy a vezető tisztségviselők személyes vagyonát. Az egyik ilyen eset az, ha a bíróság ítéletében állapítja meg a tulajdonosok, illetve a vezetők büntetőjogi felelősségét és vagyonelkobzást alkalmaz. Ennek az a feltétele, hogy a vagyon magából a bűncselekményből származzon.

Lehetséges olyan eset is, hogy a bíróság az ítéletében a büntetőjogi felelősség mellett a sértettek polgári jogi igényét is elbírálja, amelynek alapja a sértetteknek okozott kár mértéke. Ehhez az szükséges, hogy a sértettek a büntetőeljárásban - már lehetőleg a nyomozás során - jelentsék be a káruk mértékét és polgári jogi igényként kérjék, hogy ezt térítsék meg. Arra a vagyonra, amellyel a kárt megtérítik, nem lehet vagyonelkobzást elrendelni, nehogy az állam a bűncselekmény sértettjeivel szemben előnybe kerüljön. Annak érdekében, hogy a vagyon ne tűnjön el, mire az ítéletet meghozzák, a büntetőeljárási törvény ismeri a "zár alá vétel" intézményét is, amit a bíróság még az eljárás elején alkalmazhat egyfajta biztosítási intézkedésként, de kizárólag a gyanúsítottal szemben.

Mód van arra is, hogy zár alá vegyék a társaság vagyonát, ha bizonyítható, hogy az elkövető a társaság érdekében és annak jogtalan előnyt szerezve követte el a cselekményét. Ehhez is bírósági döntés szükséges, de a büntetőjog ismeri a hosszú eljárás idejére szóló vagyon megőrzésének előbb említett két módját. Békés szerint a büntetőeljárás önmagában nem képezi feltételen akadályát annak, hogy a károsultak polgári perben érvényesítsék igényüket. Ugyanígy lehetséges a munkajogi felelősség firtatása is, amelyet a büntetőeljárásban beszerzett szakvélemények csak segíthetnek.