"Nem fogták föl, hogy bajban van az ország" - a világ sereghajtói között Románia

Vágólapra másolva!
Inkompetens és egyhelyben toporgó kormány, későn jött válságtudat, a fogyasztás visszaesése és az élénkíteni nem hajlandó jegybank - ezek mind szerepet játszottak az elhúzódó román recesszióban az [origo]-nak nyilatkozó szakemberek szerint. A gazdaság gondjait jól mutatja, hogy Románia egyike annak a mindössze három országnak, ahol az IMF szerint 2010-2011-ben csökken a gazdaság teljesítménye.
Vágólapra másolva!

Mindössze három ország lesz a világon, amelyik a 2010-2011-es évek összesített GDP-termelését nézve még mindig hanyatlik majd: Venezuela, Görögország és Románia - derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb globális gazdasági előrejelzéséből.

Ugyan a 2011-es évre Romániának már 1,5 százalékos növekedést vizionálnak az IMF közgazdászai, de idénre még 1,9 százalékos visszaesést valószínűsítenek, vagyis ha az idei és a következő év átlagát nézzük, akkor Románia lesz Európában a görögök mellett az egyetlen ország, ahol elhúzódik a recesszió.

Nem fogták fel, hogy baj van

"Az inkompetens, és impotens, egyhelyben toporgó, határozott gazdaságpolitikai koncepcióval nem rendelkező kormány a legfőbb oka az elhúzódó román recessziónak" - mondta az [origo]-nak Juhász Jáccint, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának dékánhelyettese. A kormányzati felelősséget emeli ki Diósi László is, az OTP Bank Románia vezérigazgatója is, aki szerint azonban az is gondot jelent, hogy a románok túl későn jöttek rá, hogy tenni kellene valamit.

"2008 karácsonya az egyik legjobb időszak volt a kiskereskedelmi forgalom szempontjából. Az emberek költekeztek, mert még fél évvel a válság kitörése után sem volt semmiféle válságtudatuk, köszönhetően a kormányzatnak, amelyik egészen a választásokig azt hangsúlyozta, hogy nincs semmi gond" - mondta a bankár, aki szerint a fejekben a 2008-as választások után lett hirtelen válság, ezt követte az IMF-megegyezés 2009 márciusában. "A kiskereskedelmi forgalom csak 2009 májusában kezdett csökkenni, vagyis az emberek egészen eddig nem igazán fogták föl, hogy bajban van az ország" - fejtette ki Diósi.

Románia 2008 decemberéig a parlamenti választásokkal volt elfoglalva, az akkor megválasztott nagykoalíció pedig 2009 októberére összeomlott - a belpolitikai káosz miatt akkor ki is vonult az országból a 20 milliárd eurós hitelt nyújtó IMF. Emil Bocot csak 2009 decemberében kérte fel kormányalakításra Traian Basescu államfő, vagyis hónapokig nem is volt igazi vezetője az országnak..

Fogyatkozik a bizalom

A politikai tőke elfogyása most is problémákkal fenyeget, a legfrissebb közvélemény kutatások szerint ugyanis a fő politikai erő, a hatalmon lévő demokrata párt, valamint az államfő népszerűsége is mélyrepülésen megy át. Az ellenzék meg is próbál minden lehetőséget kihasználni arra, hogy a hatalmat magához ragadja, illetve hogy politikai riválisai erejét csökkentse: a szocialisták és a liberálisok az idán több bizalmatlansági indítványt is benyújtottak a kormánnyal szemben, amelyek egyelőre nem hoztak sikert, de jól mutatják a politikai megosztottságot.

Hangsúlyos görög banki jelenlét

Romániában a legnagyobb külföldi befektető Ausztria az Erste Bankon és az OMV olajipari vállalaton, illetve Hollandia az ING pénzügyi csoporton és különböző kisebb biztosítókon keresztül, a román bankrendszer 25 százalékát pedig görög bankok tartják kézben. "Ha a recesszió elhúzódása szempontjából valami kockázatot jelent, akkor az maximum Görögországból jöhet" - véli Juhász Jácint, aki szerint azonban ennek kicsi az esélye, mivel a görög bankrendszer stabilitását eddig senki nem kérdőjelezte meg.



A kormány hitelességét nem csak az ellenzék, hanem a román jegybank is megkérdőjelezi. A román gazdaságpolitikában sokak által egy "önálló intézménynek" tartott, a külföldi befektetők szemében a stabilitást megtestesítő Mugur Isarescu jegybankelnök tanácsadója, Lucian Coritoru kétségbe vonta Emil Boc kabinetjének derűlátását a román gazdaság talpra állításával kapcsolatban. A pénzügyi szakember szerint nincs nagy valószínűsége annak, hogy a kormány eleget tud tenni az IMF-elvárásainak, miszerint az idén 6,8 százalékra, jövőre 4,4, 2012-ben pedig 3 százalékra szorítja le a költségvetési deficitet.

A román deficit 20,9 milliárd lej (5 milliárd euró) volt az idei első nyolc hónapban, ami a GDP 4,1 százaléka. Június végén az állam hátralékos tartozása a magánszféra felé bőven meghaladta a 430 millió eurót (1,8 milliárd román lej) az IMF által előírt nagyjából 250 millió euróval (1 milliárd lejjel) szemben. Egyes román sajtóinformációk szerint a teljes adósság, a még vissza nem térített áfával együtt, 1,5 milliárd euróra (6,3 milliárd lejre) tehető.

Forrás: AFP
Tavasszal az egész országra kiterjedő sztrájkkal tiltakoztak a megszorítások ellen

Croitoru azért sem bízik a költségvetési hiány csökkentésében, mert szerinte a kormány téves úton jár, amikor a közkiadások visszafogásával, nem pedig az adópolitika reformjával akarja elérni a kívánt célt. A Krónika című erdélyi napilap azt írta, hogy a kormány esetleges bukása után "más szelek fújhatnak" majd Romániában, mert a kormányt leváltani készülő Szociáldemokrata Párt elkészített egy programot, amelyben eltörölné az egységes személyi jövedelemadót, és ismét progresszív adózási rendszert vezetne be.

A kormány bizonytalanságban tartja a befektetőket

"Prociklikus - vagyis a ciklusokra rásegítő, recesszióban megszorító, fellendülésben tovább élénkítő - gazdaságpolitikai lépések voltak csak a kormányzat részéről, semmiféle átfogó válságkezelő stratégiát nem tudtak felmutatni, mivel még 2009-ben is csak a választásokkal voltak elfoglalva"- mondta Juhász Jácint dékánhelyettes, aki szerint a koncepciótlanságot jól mutatja, hogy az idén már hatszor módosult a román adórendszer, ez pedig bizonytalanságban tartja nem csak a külföldi befektetőket, de a belföldi vállalkozókat is.

Brutális román megszorítások

A július 1-én hatályba lépett megszorító csomag legfontosabb intézkedései a következők voltak: 25 százalékos béralapcsökkentés, 24 százalékos áfa bevezetése (azaz 5 százalékos emelés), 16 százalékos adó kivetése a betétekből származó kamatjövedelmekre valamint az étkezési jegyekre, a szociális juttatások 15 százalékos csökkentése (a nyugdíjak kivételével), a folyó költségek karcsúsítása és elbocsátások az állami szektorban.

A megszorító intézkedések hatására szeptemberben az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta a hatodik hitelrészlet folyósítását is közel 900 millió euró értékben. Ezzel a nemzetközi pénzintézettől lehívott hitelek összértéke elérte a 11,2 miliárd eurót (a teljes IMF- keret 12 milliárd euró, emellett Bukarest még az Európai Uniótól és a Világbanktól is kapott hitelt, így lett összesen 20 milliárd eurós a hitelkeret).

A román államfő szeptember végén jelentette be, hogy jövőre újabb készenléti hitelszerződést kötnének az IMF-fel, amire a jegybank elnöke szerint nincs szükség: Mugur Isarescu azt nyilatkozta, hogy elég, ha egy elővigyázatossági hitelszerződésről állapodnak meg, ha rendkívüli események történnének. Ilyen esemény lehet egy lej elleni spekulatív támadás.

Az elhúzódó visszaesében szerepe van a fogyasztás drasztikus visszaesésének is, ami leginkább a kormányzati megszorító lépéseknek, illetve a bankok restriktív hitelpolitikájának a következménye. "A jegybank magasan tartja a kamatlábakat, így a vállalkozások nem tudnak hitelhez jutni, vagyis az uniós források lehívásához szükséges önrészt sem tudják biztosítani" - fejtett ki a dékánhelyettes, aki szerint az uniós forrásoknak eddig alig több mint 10 százalékát hívta le Románia. "A jegybank számára a gazdaságélénkítés másodlagos, így nem tesznek lépéseket, hogy csökkentsék a bankok forráshoz jutásának költségeit" - mondta Juhász.

Válság és korrekció egyszerre ütött be

Diósi László szerint növekedést az is visszafogja, hogy a válság éppen akkor ütött be, amikor Romániában korrekció jött volna, ugyanis a 2000-es évek elejétől egészen 2008-ig minden évben 7-9 százalékos GDP-növekedést produkált az ország. "A román növekedés a válság által leginkább sújtott ágazatokon alapult, mint például az építőipar, az ingatlanszektor, valamint az autóipar. És emellett természetesen a belső fogyasztás volt még az elképesztő növekedés hajtómotorja, ami az irreálisan magas béreknek volt köszönhető" - mondta az OTP román leányának első embere, aki szerint egy ilyen időszakot mindenképpen korrekciónak kellett követnie, és pont ekkor jött a válság is.

"A recesszió elhúzódását éppen ezért az is fokozza, hogy az eddigi növekedés alapját képező ágazatokra még jövőre sem lehet a GDP-növekedést alapozni" - mondta Diósi, aki szerint abban lehet bízni, hogy az IMF-szigor kikényszerítheti a növekedést beindító lépéseket, az pedig bíztató, hogy elkezdett felgyorsulni az uniós források lehívása.

Több millió román vendégmunkás dolgozik Nyugat-Európában, főleg Spanyolországban és Olaszországban, jelentős részüket azonban a válság miatt elbocsátották, így a korábban Romániába utalt 9 milliárd euró helyett ők is ennél kevesebbel járulnak hozzá a román gazdaság gyarapodásához. Diósi László szerint legalább a felével kevesebb pénzt utalnak haza, és "ez az összeg nagyon hiányzik a román gazdaságból". Juhász Jácint szerint ez nem meghatározó. "Ugyan csökkentek az Olaszországban és Spanyolországban dolgozó román vendégmunkások által hazautalt összegek, de a több millió munkásból csak néhány százezret bocsátottak el, így ez nem meghatározó a recesszió szempontjából" - fogalmazott.