A magyarok fele egy fillért sem tud félretenni

Nincs félretett pénze a magyarok háromnegyedének, a megtakarítással nem rendelkezők hatvan százaléka pedig akkor sem tudna spórolni, ha megszakadna - a hó végére ugyanis minden pénze elfogy. Kevesen hisznek a pénzügyi szakembereknek, sokan inkább a rokonokra hallgatnak a pénzügyi döntéseik során. Egy felmérés szerint a nyugdíjas évek egzisztenciális sokkot hozhatnak, ha nem terjed el az öngondoskodás.

A Takarékossági Világnapról szóló cikkeinket itt találja!

Háromféle ember van Magyarországon. Az első, akinek van megtakarítása, a második, akinek azért nincs, mert eddig másra költötte a pénzét, a harmadik pedig, akinek azért nincs, mert nincsen elég jövedelme - mondta az [origo]-nak Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. Az utóbbi halmaz nagyságát nehéz számszerűsíteni, mindenesetre a megtakarítással nem rendelkezők 60 százaléka azt mondja, hogy ha megszakadna, sem tudna félretenni - derül ki a GfK friss felméréséből.

A "nincs rá pénzem" magyarázatot támasztja alá az, hogy a magyar munkavállaló a teljesítményéhez képest alulfizetett. Míg az egy főre jutó GDP terén hazánk az Eurostat adatai szerint az EU-27-ek átlagának 60 százalékát éri el, addig a bérszínvonal az uniós átlag egyharmadát teszi ki.

A kutatóintézet adatai szerint a magyarok 74 százalékának nincsenek megtakarításai, míg az Egyesült Államokban szinte mindenki, a nyugat-európaiaknak pedig kétharmada tesz félre. A takarékoskodók 62 százaléka bankbetétbe teszi pénzét. Ez válságidőszakban jó volt, amikor tíz százalék fölötti kamatok voltak. Most azonban, amikor a bankok 4-5 százalékos kamatokat kínálnak, elbizonytalanodnak az emberek, hogy érdemes e megtakarítani. "Százezer forintra éves négyezer forint nem elég ösztönző" - véli Bacher János.

Hiteltörlesztés megtakarítás helyett

Az alacsony megtakarítási hajlandóságot nem lehet minden esetben a rossz anyagi helyzettel indokolni, hiszen - a Raiffeisen adatai szerint - a legmagasabb státuszúaknak is csupán 40,3 százaléka rendelkezik megtakarítással.

Magyarországon komoly tradíciója van a pénzköltésnek. A GfK felmérése szerint 15 ország közül hazánk a középmezőnyben van a megtakarításokat tekintve, miközben a 2. azok közül, akiknek hitele van. A magyarok negyede úgy véli, hogy meglévő kölcsönei úgy leterhelik anyagilag, hogy nincs lehetőségük félretenni. Ugyanakkor az emberek kezdik felismerni a helyzet tarthatatlanságát. Sokéves mélypontra csökkent mára a hitelfelvételi szándék. Most 3-5 százalék alatt vannak azok, akik a következő évben hitelt vennének fel; ez a szám korábban 12 százalék volt.

Nem ért hozzá, csak a rokonokban bízik

Számos szakértő szerint az oktatás hibája, hogy a magyarok az alapvető pénzügyi fogalmakkal és folyamatokkal sincsenek tisztában. A Marketing Centrum felmérése szerint a magyarok közel negyede nem tudja pontosan, hogy mit jelent a folyószámla és a takarékbetétkönyv, a befektetés jellegű megtakarítási formák pedig a többség számára csak hallomásból, felszínesen ismertek. A magyarok fele hallotta ugyan, de nem érti pontosan, hogy mi az a részvény, a kötvény, az állampapír, vagy akár a deviza alapú hitel.

A legmagasabb státuszúaknak is csupán 40,3 százaléka rendelkezik megtakarítással

Ezen túl 80 százalékuk nem bízik a biztosítási ügynökökben, 72 százalékuk a biztosító társaságokban sem, és 56 százalékuk nincs bizalommal a befektetési tanácsadók iránt. Ehhez képest legtöbbjük, 64 százalékuk családtagjaiktól és rokonaiktól kérne tanácsot pénzügyekben.

Az állam nem tudja egyedül finanszírozni a nyugdíjas éveket

Az öngondoskodás kellemetlen feladatát sokan elodázzák, vagy elvetik, pedig a rendszeres megtakarítás létszükséglet lenne. Szakértők szerint Magyarországon nincs is értelme az öngondoskodásnak, mivel sokan úgy gondolják, hogy az állam végül segítő kezet nyújt - Kínában például sokkal nagyobb a megtakarítási hajlandóság, mert az emberek tudják, hogy nem számíthatnak az államra.

Másrészt, aki feketén dolgozik, az tudja, hogy a be nem fizetett járulékok és szolgálati évek hiánya miatt a nyugdíja is minimális lesz. Az általunk megkérdezett, minimálbérből plusz a zsebbe adott fizetésből élő harmincasok úgy vélik, majd negyvenévesen kezdenek a nyugdíjuk miatt aggódni, addig megpróbálják a lakáshiteleiket letudni. Az ily módon megszerzett otthonra egyébként befektetésként tekintenek. Az Aviva életbiztosító legfrissebb felmérése szerint a 2011-2051 között nyugdíjba vonuló ötmillió magyarnak évente mintegy 500 ezer forintot kellene félretennie ahhoz, hogy majd a megszokott életszínvonalán élhessen.