Jól képzett "szakikat" akarnak a multik az NGM államtitkára szerint

A magyar gazdaságnak két nagy gondja van: a megfelelő szakmunkásképzés hiánya és a túl magas energiaár - ez derült ki Becsey Zsolt külgazdasági államtitkár előadásából, amit a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola konferenciáján tartott. Felszólalt a TriGránt alelnöke is, aki szerint reformokra van szükség, mégpedig minél hamarabb.

"Legnagyobb problémánk a szakmunkásképzés. Nem biztos, hogy PHD-végzettek tömkelegét kell kibocsátani, jól képzett "szakikat" akarnak a multinacionális vállalatok. Ezeknek a cégeknek olyan munkaerő kell, aki hajlandó a fizikai vagy a gépirányítói munkát elvégezni és nem azonnal vezető lesz" - mondta Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán szervezett (WSUF) tudományos konferencián, szombaton.

Becsey Zsolt szerint a kormány nehéz helyzetet örökölt, konszolidálni kellett az államháztartást, és be kellet indítani a növekedést is. "Magyarország 2011-ben az Európai Unió (EU) soros elnöke lesz, szeretnénk példát is mutatni a fegyelmezettségünkkel" - mondta az államtitkár, aki szerint nyilvánvaló, hogy a növekedésorientált politika a foglalkoztatottság növelését is jelenti, Magyarországon ugyanis 1 millióval kevesebb legális foglalkoztatott van, mint például Csehországban.

Az államadósságráta a lényeg

Becsey szerint a költségvetési konszolidációnál figyelembe kellett venni, hogy a lakosokat és a kis- és közepes vállalatokat (kkv) ne sanyargassa tovább az állam, ez utóbbi körtől várható ugyanis a foglalkoztatás bővítése. A kormány emiatt vezette be a különadókat, amelyek a pénzügyi szektortól 200 milliárd, a kiskereskedelmi cégektől 30 milliárd, az energiaszektortól 70 milliárd, a távközlési cégektől pedig 61 milliárd forintot vonnak el. Ehhez kapcsolódik a nyugdíjrendszer átalakítása is, a járulékok elvonása havonta 30 milliárd forintot jelent.

"Az a leglényegesebb, hogy hogyan áll a GDP-arányos államadósság, márpedig ez a mutató csökkenni fog" - mondta az államtitkár, aki azt is elmondta, hogy az új adórendszerrel elsősorban az volt a kormány célja, hogy munkára ösztönözze az embereket. "Olyan adórendszer legyen és olyan szociális rendszer, ami munkára ösztönöz, mert ha az emberek maguk akarnak dolgozni, az a legjobb a munkanélküliség ellen" - mondta Becsey, aki szerint a foglalkoztatottság és a népességszám növelése hosszú távon ösztönözni fogja a gazdasági növekedést.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Becsey Zsolt: Az új adórendszerrel elsősorban az a cél, hogy munkára ösztönözze az embereket

"Magyarország legnagyobb problémája a szakképzésen túl a magas energiaár, ezért úgy kell növelni a megújuló energiaforrások felhasználását, hogy ettől ne legyen drágább az energia" - mondta az államtitkár. Becsey szerint a magyar gazdaságnak azért kell kelet felé nyitnia, mert ott tartós kitörés és fejlődés van.

Kovács Árpád: A nyugdíjrendszerrel csinálni kell valamit

A konferencián felszólalt Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke is, aki szerint a versenyképesség alakításánál figyelembe kell venni a kulturális és hagyománybeli tényezőket. "Magyarországon nem lehet a megyéket kihagyva államrendszert építeni" - mondta Kovács, aki szerint a közfinanszírozás modernizációja egyértelműen összefügg a tradíciókkal, az ország legnagyobb problémája jelenleg pedig az előző időszakból átnyúló bizalomhiány.

"Az államháztartás pozíciói több mint kedvezőtlenek, de a rendszer működőképessége fenntartható, ha nem lesz újabb visszaesés. Lesznek azonban hosszú távú gondok, amelyek csak 2013-2014-ben oldódhatnak fel" - mondta Kovács, aki szerint nem biztos, hogy meg kell szüntetni a magánnyugdíj-rendszert, de valamit mindenképp csinálni kell vele, az biztos.

Reformokat vár a TriGránit alelnöke

"A kormány gyakran hivatkozik az egyedülálló felhatalmazásra, az üzleti élet pedig azt mondja, hogy a kivételes felhatalmazást tessék felhasználni a régóta problémás kérdések rendezésére" - mondta Lőrincze Péter, a TriGránit alelnöke, aki szerint amennyiben hamarosan nem indulnak meg a reformok, akkor 2015-re le fog robbanni a magyar felsőoktatás és egészségügy. "A kormány most azt csinálja, amit a bajba jutott vállalkozók, akik kifizetik a villanyszámlát, de a beszállítót már csak késve" - mondta, majd hozzátette: a kormány reformpárti erőinek össze kellene fogni a vállalkozókkal.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Lőrincze Péter, Halm Tamás, Kovács Árpád, Becsey Zsolt és Szakács Fülöp, a WSUF alapító elnöke

Lőrincze szerint olyan modell kell, ahol a kkv-k hozzák a többletfoglalkoztatást, nő az export és a magyar cégek kiváltják az importot. "Fókuszban a munkaintenzív iparágaknak, például a könnyűiparnak és a konzerviparnak kellene lenniük, de ezek kihaltak az utóbbi évtizedekben, felfuttatásukhoz pedig vissza kellene jutni az orosz piacra" - mondta a TriGránti alelnöke, aki szerint gondot jelent majd, hogy a magyar gazdaság kapcsolata az új növekedési motorokkal viszonylag gyenge. Lőrincze szerint át kell alakítani a külpiaci szervezeteket is, Kínára, Indiára és a Balkánra koncentrálva. "Ez nem került többe, mint 5 milliárd forint" - tette hozzá.

Halm Tamás, a Gazdasági és Szociális Tanács főtitkára szerint a magyar gazdaságpolitikának figyelembe kell vennie, hogy az Európai Unióban mindig hosszú távú stratégiában gondolkodtak. "Az EU nem csak víziókban, hanem konkrét, számszerű célokban is gondolkodik" - mondta a közgazdász.

Halm példaként a lisszaboni és az Európa 2020 stratégiákat említette, de hozzátette: éves szintű programok is vannak, ilyenek például a stabilitási és a konvergencia-programok, illetve az európai szemeszter is, amely integrált iránymutatást és nemzeti reformprogramokat is jelent. "Magyarországnak érdemes lenne átvenni az európai módszertant" - mondta a főtitkár.

Lentner Csaba: Segítség a magyar tudástőkétől érkezhet

"A nyugat-európai, és észak-amerikai pénzügyi válságkezelés során felértékelődtek azok a közgazdasági eszmék, amelyek az állam gazdaságirányítói szerepének elsődlegességét juttatják érvényre" - mondta a konferenciának helyt adó Wekerle Sándor Üzleti Főiskola tudományos rektor-helyettese, Lentner Csaba, aki szerint néhány hónapja Magyarország gazdaságstratégiája is csatlakozott ehhez az irányvonalhoz.

Lentner Csaba szerint fiskális expanzióra, a magyar állami költségvetés megörökölt pénztelensége, szűkös keretei között nincs lehetőség egyelőre, így a helyzet konszolidálásához a segítség csak a magyar tudástőke, az innováció irányából érkezhet, amit az új kormány gazdaságpolitikája kell, hogy irányítson, felügyeljen, és nem utolsósorban szervezzen.