Az ír járvány terjedésétől féltik az eurót

A nemzetközi segélycsomag bejelentése után összeomlott az ír kormány, a spekulánsok pedig már a többi gyengélkedő tagállamra figyelnek. Az [origo] által megkérdezett elemzők szerint a közös pénzt az védi leginkább, hogy sem az erős, sem pedig a gyenge tagállamoknak nem érdekük az eurózóna széthullása, az eurót pedig akkor fenyegeti veszély, ha egyszerre több állam kerül csődközeli helyzetbe.

Egy nappal az után, hogy elismerte a nemzetközi pénzügyi segítségkérést, megbukott az ír kormány: hétfőn Brian Cowen ír minsizterelnök pártja alól kihúzta a széket koalíciós partnere, így a kormányfő bejelentette, hogy az új költségvetés elfogadása után felosztlatja a parlamentet, és jövő tavasszal előre hozott választásokat tartanak. Az ellenzék azonban ezzel a lépéssel sem elégedett, és a kormányfő lemondását sürgeti.

Az ír kormány vasárnap jelentette be, hogy nemzetközi pénzügyi segítséget kért, és az Európai Unió (EU) jóváhagyta a kérést. A mentőcsomag összege elérheti a 80-90 milliárd eurót, míg korábban olyan elemzések is megjelentek, miszerint az ír bankrendszer megmentéséhez és az ennek következtében rogyadozó gazdaság talpraállításához legalább 120 milliárd euróra lenne szükség.

Portugália, Spanyolország?

"Ugyanaz a sztori az összes ilyen országban, most Írország került terítékre" - így reagált Desmond Lachman, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egykori tisztségviselője, a washingtoni agytröszt, az American Enterprise Institute elemzője a New York Timesnak arra, hogy Dublin bejelentette: pénzügyi segítséget kap nemzetközi szervezetektől költségvetési helyzetének stabilizálása érdekében. Lachman szerint a fő problémát az euró jelenti, a közös uniós pénz miatt ugyanis a gyengébb euróövezeti tagországok nem tudják devizájuk leértékelésével rendbe tenni a gazdaságukat, így kénytelenek fájó kiigazító lépésekre szánni magukat, amit azonban a népszerűtlenség miatt a lehető legtovább halasztanak.

Az amerikai napilap szerint az ír dilemmával a közeljövőben Portugáliának és Spanyolországnak is szembesülnie kell: vagy elfogadják, hogy a piacok minden költségvetési lazaságot keményen megbüntetnek a kamatok égbe lökésével, vagy pedig elviselik a gazdasági nehézségek miatt felbőszült választók haragját. A Royal Bank of Scotland (RBS) felmérése szerint a befektetési alapkezelők 77 százaléka számol azzal, hogy a következő három évben az euróövezet valamely tagállama kénytelen lesz átalakítani adósságtörlesztési struktúráját. A felmérésbe bevontak válaszainak átlaga alapján a befektetők a legnagyobb - 58 százalékos - eséllyel Görögország nemfizetővé válását jósolják, utána Írország következik, átlagosan 47 százalékosra taksált törlesztésleállási kockázattal.

A Goldman Sachs által 95 milliárd eurósra becsült ír mentőcsomag továbbra sem enyhíti a Spanyolország és Portugália elleni spekulációt - legalábbis így látják a Bloombergnek nyilatkozó elemzők. Jean-Claue Juncker luxemburgi miniszterelnök szerint a Spanyolország és Portugália elleni spekuláció alaptalan, de számolni kell vele, mert a jelenlegi hangulatban a pénzügyi piacok hajlanak arra, hogy a magukat a 100 százalékos konszolidációhoz nem tartó országokat büntessék. Spanyolországban tavaly az államháztartás hiánya 11 százalék volt, az államadósság pedig csak 55 százalék ugyan, de 2012-re akár elérheti a GDP 75 százalékát is, Portugáliában pedig 9 százalék volt tavaly a deficit, az államadósság pedig 76 százalék.

Tekintetüket a sebzett vadakra vetik

"A spanyoloknál lenne a legkevésbé indokolt a mentőcsomag, azonban pusztán a fiskális helyzetet ítélve a portugáloknak vagy az íreknek sem kellene segítségért folyamodniuk" - mondta az [origo]-nak Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet munkatársa, aki szerint ennek megfelelően inkább Lisszabon esetében kell számolni azzal, hogy közbelépnek a nemzetközi szervezetek.

Az elemző szerint az íreknél alapvetően a bizalom helyreállítása miatt van szükség a külső pénzügyi segítségre, nem a rossz költségvetési helyzet miatt. "Ha Portugália is külső segítségért folyamodik, az ott is elsősorban a piaci bizalom helyreállítását szolgálja majd, mert a fiskális helyzet rendbetételére megvan az erős kormányzati elhatározás, akárcsak a spanyoloknál vagy az íreknél. A spanyolok ráadásul a múlt héten képesek voltak 3,5-4 milliárd euró értékben kötvényt kibocsátani a piacon, 3-4 százalékos kamattal, ami mindössze 2 százalékpontos kamatfelárat jelent a német kötvényhozamokhoz képest" - mondta Darvas Zsolt arra a felvetésre, hogy az ír pénzügyi mentőcsomag vajon "járványszerű" lesz-e.

Egyetlen bankra elköltötték az éves GDP 15 százalékát

Hasonlóan látja a helyzetet Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője is, aki szerint az elkövetkezendő fél-háromnegyed évben többször fel fog vetődni, hogy esetleg Spanyolország vagy Portugália is mentőcsomaghoz folyamodik, véleménye szerint azonban ez jó eséllyel nem fog bekövetkezni. "A piac pszichológiája olyan, hogy ha a befektetők rossz híreket kapnak, gyanakvóvá válnak, és keresik a következő áldozatokat, amikor is értelemszerűen a 'sebzett vadakra' vetik elsőként a tekintetüket. A fiskális problémákkal küzdő államok pedig ilyen sebzett vadak lehetnek ebben az esetben, és a negatív hangulat miatt akár önbeteljesítő jóslattá is válhatnak ezek a híresztelések" - mondta az elemző.

Török szerint az írek teljesen más okok miatt folyamodtak külső segítségért, mint a görögök: előbbieknél a bankrendszerrel vannak a gondok, utóbbiaknál a fenntarthatatlan adósság és a hazug költségvetési politika a ludas. "Az ír és a görög államadósság együttesen a teljes eurózóna adósságának 6,4 százalékát teszi ki" - tette hozzá.

"Az eurózóna soha nem volt veszélyben"

"Nyár óta nap mint nap arról lehetett olvasni a sajtóban, hogy mikor omlik össze Írország. Az ír állampolgárok, akik nem látnak a folyamatok mélyére, nem látják át az ország fiskális helyzetét, csak ennyit érzékelnek, illetve azt, hogy az ingatlanárak zuhannak és a munkanélküliség emelkedik. Ennek hatására megingott a bizalmuk abban, hogy az ír kormány valóban garantálni tudja a betéteiket" - mondta az [origo]-nak Darvas Zsolt, aki szerint emiatt szinte tömeges betétkivonás indult meg Írországban, egyes bankokból több mint a betétek 10 százalékát kivonták (az ír gazdasági helyzet mindennapokra gyakorlat hatásairól szóló cikkünket itt találja).

A bizalmatlanság kialakulását az alapozta meg, hogy az ír bankok valóban kényes helyzetbe kerültek: idén nyáron például egyetlen pénzintézetbe, az Anglo-Irish Bankba az ír GDP 15 százalékát kellett belepumpálni az államnak, ami nagymértékben hozzájárult ahhoz is, hogy az ír hiány az idén az uniós előírás több mint tízszeresére, 32 százalékra emelkedik.

"A gazdagok tékozlását a szegények keresztre feszítésével teszik jóvá"

Az ír segítségnyújtás alapja egy programcsomag lesz, amely az ír kormány, a brüsszeli EU-bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az euróövezeti jegybank (EKB) közötti tárgyalások eredményeként áll majd össze, várhatóan néhány héten belül. A megállapodás részét képezi majd egy tartalékalap létrehozása az ír bankrendszer potenciális jövőbeni tőkeigényeinek finanszírozására.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a segítő kézért mit kérnek cserébe a nemzetközi szervezetek, de Dublin már sietve kijelentette: az ország függetlenségéhez ragaszkodnak. A kormány ezzel együtt kedden ismerteti a pénzügyi mentőcsomaghoz kapcsolódó program keretében azt a 15 milliárd eurós megszorító csomagot, amiből 5 milliárdot az adóemelés, 10 milliárdot pedig az állami kiadások csökkentése tesz majd ki.

Az előrejelzések szerint az óránkénti 8,65 eurós minimálbért valószínűleg csökkenteni fogják, mert az az utóbbi években az inflációt meghaladó mértékben emelkedett. A szociális kiadásokat is csökkenthetik, amit az egyik fő szakszervezeti vezető, Jack O'Connor úgy kommentált, hogy egy "még brutálisabban, még inkább a piac farkastörvényei által vezérelt kapitalizmus jön létre, amelyben a gazdagok tékozlását csak a szegények keresztre feszítésével tehetik jóvá". Jim Rogers, Soros György egykori befektetőtársa szerint nem is kellene megmenteni Írországot. A guru úgy véli, hogy a hibázó hitelező bankoknak kellene leírniuk a veszteségeket, nem pedig az adófizetőkkel megfizettetni a hitelezési hibák árát.

Darvas Zsolt szerint a bizalom mielőbbi helyreállítása érdekében már a nyáron segítségért kellett volna folyamodnia az ír kormánynak az uniós intézményekhez. A napokkal ezelőttig tartó kertelés is valószínűleg abból adódott, hogy Dublin tartott a presztízsveszteségtől, miközben a fiskális helyzet alapján nincs is szükségük nemzetközi pénzügyi segítségre: az országnak ugyanis annyi tartaléka van, hogy egészen 2011 közepéig nem kell a piacon kötvényeket kibocsátaniuk. "Az ír államadósság az év végéig a GDP 100-110 százalékát is elérheti, de ez húsz évvel ezelőtt is ennyi volt, és ledolgozták" - hangsúlyozta Darvas Zsolt.

Senkinek nem érdeke az euró összeomlása

"Ha egy-egy ország csődbe megy, az még egyáltalán nem indokolja az eurózóna felbomlását. Az idővel valószínűleg tényleg csődbe menő Görögország GDP-je is mindössze a teljes euróövezeti GDP 2,5 százaléka. A gond az lenne, ha egyszerre több állam is csődbe menne, az ugyanis nagyon érzékenyen érintené az európai bankrendszert, ami reálgazdasági válságot idézne elő" - mondta Darvas, aki szerint ha széthullana a pénzügyi unió, az Európát hosszú évekre hanyatlásba taszítaná.

"Ez sem az exportorientált németeknek, sem pedig a gyengébb gazdaságú országoknak nem érdekük" - mondta. A piacon ezzel együtt számolnak ezzel a lehetőséggel: a Royal Bank of Scotland felmérése szerint a piaci befektetők ötöde arra számít, hogy a következő három évben lesz olyan euróövezeti tagállam, amely kilép a valutaunióból - az igennel válaszolók a legnagyobb eséllyel Görögország távozását jósolták, de a megkérdezettek között voltak olyanok is, akik Németország kilépését sem zárták ki.

"A következő fél-háromnegyed évben valóban alacsony lesz a kockázatvállalási hajlandóság, a befektetők annyira nem fogják szeretni Európát" - mondta Török Zoltán, aki szerint a jövő év közepétől már látszani fog, hogy az állami pénzügyi ösztönzők visszavonása után sem lesz W alakú recesszió, a magánszféra képes lesz átvenni a gazdaságösztönző szerepet, és 2012-2013-tól Európa vissza tud térni egy magasabb növekedési szintre.