FT: Öt fegyvere lehet az eurózónának

A kötvényvásárlást, a válságalap növelését vagy a szorosabb költségvetési uniót tartja egyebek mellett az euróövezeti válság lehetséges megoldásának a Financial Times írása. Csütörtökön az Európai Központi Bank kamatdöntő ülést tart, arra számítanak, hogy az irányadó kamat továbbra is marad a rekord alacsony szinten.

Az eurózóna öt lehetséges fegyvere címmel közölt írást csütörtökön a Financial Times. A lap szerint "kontroll nélkülivé vált az eurózóna krízisének kiterjedése", az övezet vezetőinek pedig öt lehetséges megoldás is a rendelkezésükre áll ahhoz, hogy kezeljék a helyzetet. Ugyanakkor egyik út sem könnyen járható.

1. Növelni a kötvényvásárlásokat

Május óta kezdett az Európai Központi Bank kötvényvásárlásba, eddig mintegy 67 milliárd eurót fordítottak erre a célra. Egy újabb, nagyobb mennyiségű vásárlás a Financial Times írása szerint enyhíteni tudna az aggodalmakon. Maga Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke is hajlik erre a megoldásra. Egyesek egyenesen azt szeretnék, ha az EKB a Fed monetáris könnyítéséhez hasonló döntést hozna, a központi bank kormányzótanácsa ezt egyelőre elutasítja.

2. Növelni az Európai Unió válságalapját

Ha Portugáliának és Spanyolországnak is kisegítésre lesz szüksége, azzel elkophat az EU majdnem az egész (ha nem az összes) 750 milliárd eurós válságalapja, elemzők véleménye szerint. Az alap bővítése egyrészről helyreállíthatná a piac bizalmát, ugyanakkor azt a látszatot is keltheti, hogy siettetik Spanyolország küszöbön álló kisegítését. Ráadásul Berlinben már így is növekvő haraggal nézik az kisegítő alaphoz való hozzájárulást.

3. Eurókötvény kibocsátása

Ezt az ötletet Jean-Claude Juncker, Luxemburg miniszterelnöke vetette fel. Előnye, hogy olcsóbban lehetne megsegíteni a "periférikus" országokat, és nagyobb szolidaritás-érzést váltana ki az eurózóna tagjai között. Berlin elutasítja a javaslatot, az Európai Központi Bank vezetője szerint ugyanakkor járható lenne ez az út.

4. Szorosabb költségvetési unió

Jean-Claude Trichet szerint az eurózóna monetáris unióját tovább kellene fejleszteni az övezet kvázi költségvetési uniójává. A jelen helyzetben a költségvetési politika megosztott a 16 tagállam között, miközben közös pénzt használnak (sokan megkérdőjelezték már korábban a közös valuta életképességét az abban résztvevő tagállamok költségvetési uniója nélkül): Berlin ragaszkodik azonban ahhoz, hogy a nemzeti parlamentek maradjanak a döntések felelősei.

Ugyanakkor a lap szerint a Görögországnak és Írországnak adott mentőcsomag akaratlanul is közelebb hozta egymáshoz az egyes tagok költségvetési politikáját.

5. "Világvége"

Az ötödik lehetséges megoldás az eurózóna felbomlása lenne. Komolyan azonban egyik euróövezeti tag sem hisz a kilépésben. Ha Németországnak teljesen elege lenne az összes szomszédjából, és vissza akarna térni a márkához, az "gazdasági katasztrófa" lenne a lap szerint.

Kamatdöntő ülést tart az EKB

Kamatdöntő ülést tart csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa. A Bloomberg által megkérdezett elemzők arra számítanak, hogy az irányadó kamat továbbra is marad a rekord alacsony 1 százalékos szinten. Ezt követően Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke sajtótájékoztatón ismerteti a döntés okait.

A Bloomberg írása szerint elemzők nagy figyelemmel várják, hogy az EKB elnöke milyen lépéseket tesz az eurózóna egyes tagállamait - most éppen főként Spanyolországot - érintő adósságkrízis megelőzése érdekében. "Bizonyos mértékben az EKB a pénzügyi piacok túsza" - mondta Jürgen Michels, a Citigroup londoni elemzője a lapnak.