Orbán vághat rendet az ellentmondó nyugdíjnyilatkozatokban

Lázár János és Orbán Viktor a parlamentben, nyugdíj, magánnyugdíjpénztárak
Vágólapra másolva!
Adómentes nyugdíjpénztári hozamokat ígér az állami nyugdíjrendszerbe visszalépőknek az a politikai nyilatkozattervezet, amelyet többek között Orbán Viktor miniszterelnök nyújtott be a parlamentnek. A nyilatkozat nem jelent jogi kötelezettséget, de a nyilatkozat ellentétes a kormányfő nyugdíjbiztosa által alig több mint egy hete tett kijelentéssel. Az [origo]-nak nyilatkozó szakértők szerint könnyű lenne megvalósítani az adómentes átlépést.
Vágólapra másolva!

Garantálni kell az egyéni számlák működését, az ezeken vezetett befizetések értékállóságát, az esetleges veszteségek értékállóságát, illetve a hozamok adómentességét - ez szerepel abban a politikai nyilatkozattervezetben, amit kedd reggel Orbán Viktor miniszterelnök, Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke és Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője nyújtott be a parlamentnek, és amely "A kötelező magánnyugdíj-pénztári tagok védelméről" címet viseli. Az újdonság az utolsó pont, Selmeczi Gabriella, a kormányfő nyugdíjmegízottja ugyanis két hete azt mondta, adózni kell az infláció feletti magánnyugdíj-pénztári hozam után azoknak, akik úgy döntenek, hogy visszalépnek a tisztán állami nyugdíjrendszerbe.

A nyilatkozat ugyan jogi kötelezettséget nem jelent, de a benyújtók személye, főleg a miniszterelnök részvétele mégis különös jelentőséget ad a dokumentumnak. Orbán Viktor képviselőként eddig alig pár iromány benyújtásához adta a nevét, s azokat is főleg kiemelt politikai ügyekben tette. Ebben a ciklusban eddig öt önálló indítvány szerepel a neve alatt: a nemzeti együttműködésről, a magyar állampolgárságról szóló javaslat, a Schmitt Pált köztársasági elnöknek jelölő ív, a kormányprogram valamint egyedüli szakpolitikaként az áfatörvény módosítása.

Kedd délután Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője nyilatkozatot adott ki, miszerint adómentes lesz az állami nyugdíjrendszerbe való áttérésnél a pozitív reálhozam, a döntés jogtechnikai következményeit pedig a Nemzetgazdasági Minisztériumnál készülő törvényjavaslat fogja rendezni.

Adómentes, adózik, adómentes

A magánnyugdíjpénztári hozamok adózásának kérdése több hete a figyelem középpontjában áll. Selmeczi Gabriella, a miniszterelnök nyugdíjügyi megbízottja november végén közölte: az eredeti tervekkel ellentétben adózniuk kell az állami nyugdíjrendszerbe visszalépőknek a magán-nyugdíjpénztári reálhozam után. Selmeczi szerint a kabinet "eltökélt szándéka volt", hogy a reálhozamot adó- és járulékfizetési kötelezettség nélkül lehessen felvenni, egy összegben, a jogászok azonban felhívták a figyelmet arra, hogy ez nem lehetséges, illetve igazságtalan lenne, ezért a többi tőkejövedelemhez hasonlóan fog adózni, vagyis a 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadó alá fog esni a reálhozam.

A parlament költségvetési bizottságának múlt szerdán benyújtott módosító javaslata a reálhozam felvételét már mentesítette az egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól, ám a még el nem fogadott előterjesztés indoklásában egyéb jövedelemként említi a kifizetést, bár Selmeczi még tőkejövedelemkénti adózásról beszélt, a két kategória pedig más adókulcs alá esik. Még a múlt héten megkerestük a Nemzetgazdasági Minsztériumot, hogy milyen jövedelemnek kell tekinteni a kérdéses összeget és, ha a kormány "eltökélt szándéka volt az adómentesség", akkor miért nem módosították ennek megfelelően az adótörvényeket, ám választ cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.

Nem egyértelmű a helyzet

Az [origo]-nak nyilatkozó jogászok és adószakértők szerint érthetetlen volt Selmeczi nyilatkozata, hiszen a parlamentben kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok egyszerűen megoldhatják, hogy ne kelljen adózni a hozamok után - tulajdonképpen elegendő az is, ha az szja-törvény egy mondattal történő bővítésével lehetőve teszik, hogy eredeti ígéreteknek megfelelően az állami rendszerbe átlépő magán-nyugdíjpépnztári tagok pozitív reálhozamának felvétele adómentes legyen.

"Az szja-törvény szerint akkor adóköteles a magánszemély jövedelme, ha az a rendelkezésére áll. Ebben az esetben, egyértelműen a magánszemély döntésétől függ, hogy felveszi-e a magán-nyugdíjpénztári megtakarításából származó pozitív hozamot vagy esetleg önkéntes pénztárba utalja" - mondta az [origo]-nak Horváthné Szabó Beáta, a PricewaterhouseCoopers igazgatója.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Orbán Viktor nyilatkozattervezete véget vethet a bizonytalanságnak

Az szja-törvény nem fogalmazza meg egyértelműen, hogy pontosan milyen kifizetések tartozhatnak ebbe a körbe, tágan értelmezve jogszabálymódosítás nélkül is mentes lehet az adó alól a kifizetés Horváthné Szabó Beáta szerint, aki úgy látja: mivel az szja-törvény azt is kimondja, hogy a jóváírás időpontjában adóköteles a jövedelem, így a korábban jóváírt hozamokra elvileg nem is lehetne adót visszamenőlegesen megállapítani. "Mivel nem egyértelmű a kifizetés jogcíme, nem egyértelmű a jóváírás értelmezése, valamint nincs egyértelmű mentesítés az adó alól, ezért adóköteles is lehet a jövedelem" - mondta a PwC igazgatója.

Ha például egyéb jövedelemnek tekintjük a kifizetést, akkor az adóköteles lesz és a 16 százalékos adókulccsal fog adózni, szuperbruttósítva ez több mint 20 százalék, ráadásul 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is le kell vonni - mondta Horváthné Szabó Beáta. Ha tőkejövedelemként fogadja el a kormány, akkor 16 százalékos szja és 14 százalékos eho terhelheti a kifizetést, vagyis a kormány által mondott 16 százaléknál mindeképpen nagyobb lesz a levonás mértéke. Közben a költségvetési bizottság benyújtott egy módosító javaslatot, ami mentesíti a készpénzfelvételt az eho alól, de ettől még mindig marad a több mint 20 százalékos teher.

A politikai nyilatkozattervezet szövege:

Az Országgyűlés a közel 3 millió kötelező magánnyugdíj-pénztári tag eddigi befizetéseinek jövőbeni biztonsága érdekében kinyilvánítja, hogy:

- garantálni kell az egyéni számlavezetés intézményét az állami nyugdíjrendszerbe átlépő, korábbi kötelező magánnyugdíj-pénztári tagoknak;
- garantálni kell az állami rendszerbe átlépőknek az egyéni számlára történő befizetések értékállóságát;
- garantálni kell a kötelező magánnyugdíjpénztárból az állami rendszerbe átlépők veszteségeinek jóváírását;
- garantálni kell az állami rendszerbe átlépők esetleges hozamának adómentességét, ha 2011. január 31-ig átléptek és hozamukat kivették;
- ki kell vizsgálni a magánnyugdíj-pénztári tagok befizetéseivel való gazdálkodás körülményeit.


Egyetlen mondat is elég lehet

Meglehetősen bonyolult fába vágta a fejszéjét a kormány, amikor a pozitív reálhozamot elérő magán-nyugdíjpénztári tagok számára a készpénzfelvételt lehetővé tette - jelentette ki Boncsér Katalin, a KPMG szenior menedzsere az [origo]-nak. Az összeg felvétele szerinte a jelenleg érvényes szabályok szerint amúgy adóköteles, azonban nem könnyű eset annak eldöntése, hogy milyen jogcímen kellene adót fizetni az állami rendszerbe visszalépő magán-nyugdíjpénztári tag.

Az adómentesítés legegyszerűbb megoldása a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása lenne, amely alapján adómentessé lehetne tenni a magán-nyugdíjpénztári reálhozam kifizetését, és ehhez elég lenne egy mondatot beilleszteni a törvénybe. Ez a szakártők szerint kézenfekvő megoldás lehetne, mert az adózók számára a pozitív irányú változtatást akár visszamenőleges hatállyal is be lehet építeni a törvénybe.

"Nem egyértelmű, hogy milyen adóterhelés vonatkozik a kifizetésre, mert egyelőre nincs szabályozva, milyen jövedelemnek számít a magán-nyugdíjpénztári megtakarításon elért reálhozam. Az viszont biztos, hogy a tagoknak járó összegből nem kizárólag a 16 százalékos személy jövedelemadót kell levonni a jelenlegi szabályok szerint" - mondta az [origo]-nak Boncsér Katalin, és hozzátette: az ilyen jellegű kifizetés leginkább az egyéb jövedelem kategóriájába sorolható. "Ebben az esetben ugyanis a jövedelmet szuperbruttósítani kell, így a személyi jövedelemadó kötelezettség máris 20 százalék fölé ugrik, de sokkal nagyobb terhet jelent, hogy 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás is vonatkozna rá" - fogalmazott az adószakértő.

Rendelkezhet-e egyáltalán a tag a nyugdíjpénzről?

Boncsér Katalin szerint az is problémát okozhat, hogy mivel a nyugdíjpénztárak különböző portfóliók alapján érik el a hozamot, amelyet utána a tagok számláján osztanak szét, ezért kétséges, hogy meg tudják-e magánszemélyre bontva határozni, hogy a reálhozamból az egyes embereknek milyen típusú tőkejövedelmet írtak jóvá a számláján. Az ilyen kimutatás hiánya miatt is marad az a megoldás, hogy egyéb jövedelemként lesz a teljes összeg adóköteles. "Ha lenne ilyen nyilvántartás, akkor lehetne tőkejövedelemként tekinteni a pozitív reálhozamból adódó összegre, de ebben az esetben is nagyobb lenne az adóteher 16 százaléknál. A szuperbruttósítást ennél a verziónál ugyan nem kell alkalmazni, de a 14 százalékos ehót igen, vagyis ennyivel kevesebb lenne a felvehető készpénz" - tette hozzá a KPMG szakértője.

Boncsér Katalin szerint adókötelesnek számít az 1998 és 2006 között elért hozam is annak ellenére, hogy ezekben az években nem volt kamatadó - szerinte ugyanis a kifizetés 2011-ben történik és a kifizetés évében érvényes jogszabályokat kell alkalmazni. A hozam jóváírásának éveire vonatkozóan (1998 és 2006 között) az szja-törvény kimondja, hogy nem számít megszerzettnek a jövedelem, ha a magánszemély nem jogosult rendelkezni vele. A magán-nyugdíjpénztári számlán lévő összeggel nem rendelkezhet a magánszemély, csak a jövőbeni követelése (azaz nyugdíjra való jogosultság) értéke növekszik ezzel. A jelenlegi szabályok alapján magán-nyugdíjpénztárból kifizetés akkor lehetséges, ha a magán-nyugdíjpénztári tag nyugdíjba megy, vagy a befizetését a kedvezményezettje megörökli, a többi esetre nincs speciális szabály.