Kemény dió lesz a magyar EU-elnökségnek a bankadó

Vágólapra másolva!
Messze nincs egyetértés az unióban az Európai Bizottság által szorgalmazott egységes banki különadó kivetésének módjáról és a bevételek felhasználhatóságáról, de a magyar EU-elnökség már 2012-re eredményt remél a kérdésben. Francia-német szembenállás is nehezíti a megegyzést.
Vágólapra másolva!

Nagy terhet vesz magára a magyar kormányzat azzal, hogy a január 1-jén kezdődő magyar EU-elnökségnek fontos témájává tenné az egységes uniós bankadót. A tagállamok között olyan nagy véleménykülönbségek vannak az adóról, hogy kétségesnek látszik a megállapodás.

Matolcsy Görgy gazdasági miniszter kedden Brüsszelben, az uniós tagországok pénzügyminiszterei tanácsának (Ecofin) ülése után mondta azt, hogy a magyar elnökség felveszi témái közé az európai bankadót, melyet szerinte akár 2012-től be lehetne vezetni, kiváltva így egyebek mellett a hazai banki különadót is. Elismerte ugyanakkor, hogy hosszas tárgyalásokra van még szükség.

Az Európai Unióban régóta folyik már a vita a pénzügyi szektor megadóztatásáról, és több adótípus kivetése is felvetődött. Az egyik a pénzügyi tranzakciókat terhelő illeték (ezt Tobin-adóként is emlegetik), mely az összes átutalás és más ügylet után fizetési kötelezettséget írna elő. A másik a pénzügyi tevékenység nyereség alapján számítandó adója, melynek felhasználási célját ismét kétféleképpen képzelik: a költségvetést gazdagító forrásként, illetve olyan különadóként, amelynek bevételeiből a bankrendszer esetleges későbbi válságainak a kezelésére hivatott alapot hoznának létre.

Nehéz lesz összefésülni az egyes országok gyakorlatát

Az egységes adó bevezetését mindenekelőtt az akadályozza, hogy tíz tagállam saját hatáskörben már döntött annak valamilyen formájáról, az adott ország viszonyaihoz igazítva (a Tobin-adóra egyelőre nincs példa). A magyar különadó a második típusba sorolható, bár nem a nyereség alapján vetették ki, és a nagyságát nézve messze kiemelkedik a mezőnyből. Meghaladja ugyanis a GDP 0,7 százalékát - a brit, a lengyel vagy az osztrák adó a GDP 0,1 és 0,2 százaléka között van, a francia, a német és a svéd pedig még kisebb.

Attól tartva, hogy egy ilyen megoldás elüldözné a pénzintézeteket, az Európai Bizottság már októberben bejelentette, hogy csak globális szinten támogatja az összes tranzakció megcsapolását, egyoldalúan nem vállalkozik rá. (Máshol sincs azonban nagy fogadókészség rá, a legutóbbi G20-csúcson legalábbis több jelentős gazdasági erejű ország - így például Kanada - egyértelműen elutasította.)

A bizottság egyszersmind jelezte, hogy a pénzügyi tevékenységre kivetett adót viszont támogatja, bevezetését igazságosabbnak és könnyebben kivitelezhetőnek tartja. Közleményében azzal érvelt, hogy a bankoknak nagy szerepük volt a válság kirobbanásában, rengeteg állami támogatást kaptak az elmúlt években, és tevékenységük mentes az áfától.

Megelőzés vagy kezelés

Az EB azonban több országgal konfrontálódik, amikor ragaszkodik hozzá, hogy a leendő bankadóból az említett biztonsági tartalékokat töltsék föl. Pedig egy, a honlapján megtalálható tájékoztató tanúsága szerint még arra a kompromisszumra is kész lenne, hogy ne egyetlen nagy alapot hozzanak létre, hanem az országok egységes elvek mentén, de saját hatáskörben intézkedjenek. "A megelőzés mindig olcsóbb, mint a betegség kezelése" - figyelmeztetett Michel Barnier belső piaci biztos.

Többek között Ausztria, Franciaország, Hollandia és Nagy-Britannia kardoskodik amellett, hogy a bevételeket a saját büdzséjébe önthesse, javítva annak egyenlegét. Franciaországban csaknem húsz pénzintézetnek kell 2011. január 1-jétől különadóznia, a tervezett bevétel összesen több mint félmilliárd euró, sőt 2013-ra 800 millió fölé emelkedik. Fontos sajátosság, hogy a franciák a bankadót csak a kockázatos pénzeszközökre vetik ki, arra próbálván ösztönözni az adóalanyokat, hogy a válság előtti gyakorlathoz képest kevesebb kockázatot vállaljanak.

A válságalap legfőbb támogatója Németország, erről már idén nyáron törvényt fogadott el a helyi parlament. Hasonló úton jár a svéd kormány is, ott a pénzintézetek addig fizetnek az erre a célra elkülönített alapba, amíg a felgyülemlő források el nem érik a GDP 2,5 százalékát. A cél Svédországban is a különösen kockázatos ügyletek felvállalásának visszaszorítása. Az Európai Bizottság számításai szerint, ha a svéd rendszert uniós szinten alkalmaznák, abból a tagállamok 13 milliárd eurónyi bevételre tettek volna szert - számolt be nemrég a Bruxinfo.

Az élet hozta a feladatokat

Nem a bankadó lesz a magyar EU-elnökség egyetlen kényes témája. Orbán Viktor miniszterelnök egy hete többet is felsorolt, így az EU-szerződés módosítását, a pénzügyi válság hatásainak kezelését, a gazdasági kormányzás és a gazdaságpolitikák koordinációját, a romaügyeket, valamint az elmaradt, lelassult bővítési kérdéseket. Azt is hozzátette, hogy "nem mi választottuk ezeket az ügyeket, az élet hozta" őket.