Elengedett adótartozás, állami cafeteria-plafon - a módosítókról szavaz a parlament

Vágólapra másolva!
A Magyar Televíziónak nem kell kifizetnie adótartozását, legfeljebb 200 ezer forint cafeteriát kaphatnak évente az költségvetési szektorban dolgozók, a Művészetek Palotájától elvett 400 millió forintot pedig egy pécsi és egy debreceni művészeti központ kapná - többek között így módosulhat a 2011-es büdzsé, ha elfogadják a kormánytöbbség által benyújtott módosító indítványokat. A parlament hétfő délután szavaz a javaslatokról.
Vágólapra másolva!

Hétfőn délután szavaz a parlament a 2011-es költségvetéshez benyújtott módosító és kapcsolt módosító indítványakról, amelyek a költségvetési fejezeteken belüli átcsoportosításról szólnak.

A fejezeti főszámokat érintő módosítókról már december 7-én szavaztak, az első módosító indítványok elfogadása után a kiadási főösszeg 13 838 milliárd, a bevételi főösszeg pedig 13 151 milliárd forint lett. A jövő évi hiány a módosítások elfogadása után 687 milliárd forintra csökkent, és bár a kormánytöbbség jellemzően a saját felvetéseire bólintott rá, de voltak olyan ellenzéki indítványok is, amelyek szintén megkapták a szükséges többséget (a szűk két hete elfogadott módosításokról itt olvashat részletesen).

A kormánytöbbség támogató voksait jó eséllyel megkapó, érdekesebb bizottsági, illetve képviselői javaslatokat szedtük össze a hétfői szavazás előtt.

Eltörölt MTV-adósság, limitált cafeteria

A kormánytöbbséggel működő számvevőszéki és költségvetési bizottság azt javasolja, hogy az országgyűlés engedje el a Magyar Televíziónak a központi költségvetéssel szemben, 2011 . január 1-jén fennálló adó-, illeték-, valamint járuléktartozását, az indoklás szerint azért, mert "az egyik legjelentősebb magyarországi közszolgálati médium, az előző vezetőségtől megörökölt gazdasági helyzetének rendezéséhez és zavartalan működésének biztosításához" ez szükséges.

A számvevőszéki és költségvetési bizottság a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria keretét bruttó 200 ezer forintban maximálná a költségvetési hiánycél biztosítása érdekében, és elengedné az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnál a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató társaságok részére nyújtott 270 millió forint tulajdonosi kölcsönt, annak visszafizetése ugyanis "ellehetetlenült". A bizottság a Moszkva tér felújítására már megszavazott 3 milliárd forintból Káposztásmegyernek is adna, a volt köztársasági elnökök közcélú felajánlásaira elkülönített 240 millió forintot pedig személyre bontaná - azaz Göncz Árpádnak, Mádl Ferencnek és Sólyom Lászlónak is 80-80 millió forintot adna erre a célra. A bizottság szerint az ágazati különadók és a magán-nyugdíjpénztári rendszerből visszalépők becsült száma miatt a 2012-re, illetve 2013-ra tervezett egyenleg és államadósságszámok is változni fognak.

Az önkormányzati bizottság felvetése szerint meg kell emelni az állami vagyonról szóló törvény alapján a helyi önkormányzatok javára, illetve a többcélú kistérségi társulás javára feladataik ellátása érdekében ingyenesen átruházható vagyontárgyak összesített értékét. A Kovács Zoltán elnök által aláírt indítvány szerint a helyi önkormányzatok és a kistérségi társulások jogszabályban foglalt feladatainak teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtése érdekében a keretösszeget 1 milliárd forintról 10 milliárd forintra indokolt emelni.

Rogán nem fogadta el Botka közeledését

Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke az önkormányzatok európai uniós fejlesztési pályázatainak saját forrásához járulna hozzá 10,6 milliárd forinttal. A parlament honlapján fellelhető adatok szerint a felvetést többek között a szocialista Botka László is támogatta volna, de Rogán ebbe nem egyezett bele (a szocialista képviselő, Szeged polgármesetere másokkal együtt jelezte csatlakozási szándékát, de ehhez a módosító javaslat előterjesztője, azaz Rogán nem járult hozzá).

Rogán egyik indítványában félmilliárd forinttal növelné a költségvetési tartalékot, amelyből a klímapolitikai feladatok klímapolitikai és a zöldgazdaság kialakítását támogató folyamatok támogatását biztosítaná. Az 500 millió összeget a politikus javaslata a közösségi közlekedés egyéb működési célú kiadásainak és a szakképzési feladatokra fordítandó összeg csökkentésével teremtené elő. Rogán egy másik javaslatában a Költségvetési Tanácsnál meghagyott 10 millió forintot az Országgyűlés Hivatalának adná.

Farkas Flórián roma származású fideszes képviselő szerint több mint 199 millió forintot kellene adni roma oktatási programokra a "társadalmi felzárkózás aktív szociálpolitikai eszközei" sorról. Rubovszky György (KDNP) és Kerényi János (Fidesz) a bíróságoknak adna többet, erről több módosítót is benyújtott (ezeket itt, itt és itt találja), az ok pedig az, hogy a képviselők szerint a bíróságok éves költségvetési támogatása rendre elmaradt attól, amit az ellátandó feladatok és az európai színvonalú működéshez szükséges fejlesztések megkövetelnének.

Tasó László és Tiba István fideszes képviselők azt javasolják, hogy a helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezeten belül, a szociális feladatok támogatása "felülről nyitott" előirányzat legyen, azaz a törvény ne mondja ki a maximálisan adható összeget. Bóka István 150 millió forintot adna az önkéntes tűzoltóságoknak, a pénzt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól venné el. Kara Ákos és Szedlák Attila az intézményi társulási óvodáknak és iskoláknak adna 2,4 milliárd forintot.

Négyszáz millióval kevesebb a Művészetek Palotájának

A kapcsolt módosító indítványok körében Riz Levente és Kovács Péter fideszes képviselők 200 millió forinttal megrövidítenék a gyorsfogalmi úthálózat fejlesztésére fordítandó összeget, az összeget az M0-ás keleti szektorának zajvédő falának létrehozására fordítanák. Bánki Erik fideszes képviselő a Művészetek Palotájának támogatására fordítandó 9,9 milliárdos összegből venne el 400 millió forintot, amit a pécsi Kodály Zoltán Központ és a debreceni Modem művészeti központnak adna. V. Németh Zsolt és Bebes István javaslata a körmendi Batthyány kastély falkutatási munkáira adna 40 millió forintot, amit a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal támogatásának megemelésével fedezne, a szükséges forrást pedig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezeténél szereplő egyéb kulturális intézmények támogatásának csökkentésével teremtené meg.

Talabér Márta a fogyatékossággal élőket ellátó civil szociális szolgáltatók támogatását növelné 1,2 milliárd forinttal, mondván az igényelt támogatás nélkül az érintett szervezetek működése ellehetetlenülne és a szervezetek leépítésre kényszerülnének, a javaslat a Nemzeti Civil Alapprogramtól venné el a szükséges összeget. A képviselő egy másik javaslatában a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány támogatását 100 millióval csökkentené, ezt az összeget pedig a fogyatékosok szervezetei és a Siketvakok Egyesülete között osztaná szét.