Gyógyszerkassza: hol lehet spórolni és mennyit?

Mennyit költ az ország gyógyszertámogatásra? Sok vagy kevés ehhez képest a meglebegtetett 100 milliárd forintos megtakarítás? Hogyan lehet elvileg csökkenteni a gyógyszertámogatási összeget? Mivel járhatnak az egyes lehetőségek, hol lehet spórolni? Mi lett a gyógyszer-gazdaságossági törvénnyel?

A kormány februárra ígért reformjai között szerepel a gyógyszerkassza kiadásainak lefaragása. Matolcsy György miniszter már tavaly decemberben azt mondta, hogy a 340 milliárd forint körüli gyógyszerkasszánál mintegy 100 milliárd forintot lehetne megtakarítani a szerkezeti reformok során. Ezzel összhangban nyilatkozott a múlt héten Orbán Viktor is, a kormányfő a Wall Street Journalnak adott interjújában külön kiemelte, hogy a gyógyszerkasszára fordított állami kiadások csökkentését célozzák.

Mennyit költ az ország gyógyszertámogatásra?

Matolcsy György ígérete szerint a kormány 100 milliárddal mérsékelné a gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását, vagyis az úgynevezett gyógyszerkassza kiadásai az idénre tervezett 343,5 milliárd forintról 240 milliárd forint körüli összegre csökkennének. A 100 milliárd forintos megtakarítás a költségvetés teljes, 689 milliárd forintos idénre tervezett hiányának több mint hetede, a büdzsé 13 767 milliárd forintos kiadási főösszegének pedig 0,7 százaléka.

A gyógyszerkassza kiadási oldalát a támogatott gyógyszerekre kifizetett összegek teszik ki. Magyarországon a tébé-támogatás és az ármegállapítás szempontjából két nagy csoportra oszlanak a gyógyszerek: a "nem támogatott", azaz közfinanszírozásban nem részesülő gyógyszerek árát a gyártó egyedül határozza meg, a támogatott gyógyszerek árát pedig ugyan a gyógyszer gyártója határozza meg, de arra az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) is rá kell bólintania, a támogatási összeget ezek után határozza meg az állami szerv.

Mekkora a támogatás?

A beteg a támogatott gyógyszerért térítési díjat fizet, amely a gyógyszer ára és a társadalombiztosítási támogatás közti különbözetnek felel meg. A társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerek minden patikában ugyanannyiba kerülnek. A támogatott gyógyszerek után fizetendő áfát a támogatás arányában az egészségbiztosító fizeti meg.

A gyógyszereket az egészségbiztosítás a bruttó ár bizonyos (jellemzően 80, 55 vagy 25) százalékában támogatja, ezért a betegeknek a gyógyszertárban csak a támogatás feletti árat kell kifizetniük. A támogatott gyógyszereknek van egy olyan része is, amely kizárólag kórházi, illetve szakambulancián való felhasználásra engedélyezett, ezeknél a támogatás 100 százalék.

Sok gyógyszert szednek-e a magyarok?

A GKI Egészségügykutató Intézet (GKI-EKI) szerint nemzetközi kutatások eredményei alapján a népegészségügyi állapotot a teljes egészségügyi ellátó rendszer, ide értve köztük a gyógyszerfogyasztást, és -támogatást, csak 20 százalékban határozza meg, azaz a gyógyszerfogyasztás és az általános népegészségügyi állapot közötti összefüggés meglehetősen gyenge. Az OEP 2008-ban még olyan elemzést tett közzé, miszerint a magyarok több gyógyszert fogyasztanak, mint ami szükséges volna. Az egészségbiztosító akkori elemzése szerint Európában a franciákra, a görögökre és magyarokra jellemző leginkább, hogy akkor is gyógyszert vesznek be, amikor arra nem lenne szükség. Az [origo]-nak nyilatkozó szakemberek most azt mondták, hogy európai összevetésben inkább csak átlagosnak mondható a magyarországi gyógyszerfogyasztás, így akassza esetleges elszállása nem ebből adódik.

A GKI-EKI-nél úgy látják, hogy néhány tízmilliárd forintos megtakarítás egy új alapokra helyezett egészségügyi, és ezen belül megújított gyógyszerár-támogatási rendszerben, hosszú távon, elvileg elérhető. Ehhez azonban a betegek, a gyógyszert rendelő orvosok és a gyógyszerészek kölcsönös érdekeltségén alapuló program megvalósítására volna szükség. Egy ilyen program elvezethet a gyógyszerfelhasználás ésszerű mértékű csökkenéséhez, mely a gyógyszerkiadások mérséklődését eredményezheti.

Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egyészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese szerint a gyógyszerkassza csökkentése nem csak egy szám átírása, egy ilyen lépést csak megfelelő mélységű hatástanulmány után lehetne megtenni. A lépésnek ugyanis gazdasági, társadalompolitikai vonazta egyaránt van: többek között romolhat az egészséges emberek aránya, csökkenhet a gyógyszercégek aktivitása, miközben növekedhet a kórházi ellátásokra fordított összkiadás.

Mit tettek korábban a hiány csökkentéséért?

A gyógyszerkassza szempontjából az utóbbi évek legjelentősebb változását a 2007-ben hatályba lépett gyógyszer-gazdaságossági törvény hozta el, amely többek között lehetővé tette, hogy a vénynélküli gyógyszerek egy részét patikán kívül is lehessen árusítani, a gyógyszergyártóknak licencdíjat kelljen fizetniük az orvos- és patikalátogatók után, illetve hogy ha a beteg azonos hatóanyagú, de drágább gyógyszert akar, akkor sokkal többet kell fizetnie érte, mint az olcsóbb gyógyszerért. Ez a törvény vezette be a vényköteles gyógyszer kiváltása utáni 300 forintos díjat, és a jogszabály megkönnyítette az olcsóbb, generikus készítmények OEP-támogatását is.

A törvény 2007 után több ponton is felhigult: az orvoslátogatói díjra vonatkozó passzusokat az Alkotmánybirosag semmisitette meg másfél évvel a bevezetése után, 2008 decemberében pedig olyan törvényt fogadott el a parlament, amely lehetővé tette, hogy a 2006-ban megszabott összeghatár felett is kaphassanak tb-támogatást bizonyos gyógyszerek. Ezzel ugyan több tb-támogatást élvező gyógyszer közül választhatnak a betegek, de így az orvosok drágább készítményeket is felírhatnak, ez az intézkedés tehát hozzájárulhat, hogy a gyógyszerkassza kiadásai növekedjenek.

A törvénynek deklarálatan az volt a célja, hogy csökkentse a gyógyszerkiadásokat, és az adatok alapján ezt a célt sikerült is elérni: a törvény hatására egy évtized után sikerült megszüntetni a gyógyszerkassza veszteségességét, jobban elterjedtek az olcsó orvosságok, a felesleges gyógyszerfogyasztást azonban az első évek biztatói jelei ellenére sem tudta visszafogni a jogszabály.

A kiadások egy jelentős részét, a bevezetés évében a gyógyszerkassza több mint 360 milliárd forintos összegéből csaknem félszáz milliárdot a gyógyszercégeknek kellett állni. A jogszabály azt is kimondta, hogy ha ez nem lenne elegendő a gyógyszerek árának tb-támogatására, akkor további sávos befizetésekre számíthatnak a vállalatok. A törvény azt tartalmazta, hogy a fix társadalombiztosítási összeggel támogatott orvosságok forgalma után 14, a nem fix támogatásban részesülőknél pedig 16 százalék legyen a gyártók befizetési kötelezettsége, amit egyes szakértők a kivetés módja miatt egyfajta speciális forgalmi adónak tekintettek (a törvényt megelőző vitáról itt olvashat részletesen).

Miből jöhet össze a mostani megtakarítás?

A konkrétumok nem ismertek, de az az [origo] által megkérdezett egészségügyi szakértők szerint három elvi lehetőség van a gyógyszerkassza kiadásainak lefaragására.

Lehetőség van a gyógyszertámogatások mértékének csökkentésére, illetve a támogatott termékek számának mérséklésére, ami a költségek betegekre történő áthárításával ér fel, hisz vagy az eddig is támogatott gyógyszerekért kellene többet fizetni, vagy pedig azzal kellene ebben az esetben a gyógyszertári kasszáknál szembesülni, hogy egy-egy gyógyszer árát teljes egészében a vásárlónak kell állnia, ami jelentős drágulást jelentene

A másik lehetőség, hogy a gyógyszergyártókra a már meglévő különadón kívül újabb extraterhet vet ki a kormány, vagyis a megtakarítást a gyógyszergyártó vállalatok viselnék. A harmadik - az első lehetőséggel összefüggő - megoldás a rendszer hatékonyságának növelése lehet, ami azt jelenti, hogy különböző gyógyszerek, esetleg hatóanyagok támogatását mérsékelné a kormány és a drága, úgynevezett innovatív medicinák helyett az úgynevezett generikus termékek fogyasztása felé tolná a betegeket.

Milyen hatásokkal járhat a 100 milliárd forintos csökkentés?

A GKI-EKI szerint a jelenlegi gyógyszertámogatási rendszerben nincs 100 milliárd forintos tartalék. "A különadó mértékének emelésével a lakossági terhek növekedése csak részben és kis mértékben lenne ellentételezhető. Ez még akkor is igaz, ha a gyártói hozzájárulást a jelenlegi szint duplájára emelnék. Egy ilyen lépés azonban kiszámíthatatlan reakciókat okozhat a gyógyszerpiacon" - áll a GKI-EKI kommentárjában, amely szerint azonban az így felszabaduló tartalék is csak töredéke annak az összegnek, melyekről Matolcsy György miniszter korábban nyilatkozott.

Lukács Marianna, a Patikapénztár igazgatója az [origo]-nak azt mondta: elképzelhető, hogy a tb-támogatás mértékét csökkentik bizonyos gyógyszereknél, például, ha egy készítménynél eddig az ár 70 százalékát fizette a tb, és 30 százalékát a beteg, akkor ezt 60-40-es arányra változtatják. Az sem kizárt - sorolta a további lehetőségeket az igazgató -, hogy teljes mértékben megszüntetik bizonyos készítmények tb-támogatását. "Ez úgy képzelhető el, hogy például a legkorszerűbb, úgynevezett innovatív gyógyszereket kivesznek a támogatotti körből, és csak a korábban kifejlesztett, generikus gyógyszereket támogatják majd, arra hivatkozva, hogy úgyis a hatóanyag számít. Mindkét megoldásnak, de főleg az első változatnak az lehet a következménye, hogy a rászorulók egyszerűen nem fogják kiváltani a gyógyszerüket, tehát nőni fog a betegen, vagyis a táppénzen eltöltött idő" - tette hozzá Lukács Marianna.

Mit szólnának a gyógyszercégek egy esetleges különadóhoz?

"Ha a kormányzat kétéves időtávon ilyen, Európában példátlan mértékű kivonulást tervez a gyógyszertámogatásból, akkor ez nem úszható meg jelentős megrázkódtatások nélkül, melyek kétes értékű eredménye a lakossági terhek jelentős növekedése, a hazai gyógyszerpiac megingása, zavar az új, hatásosabb gyógyszerek hozzáférhetőségben" - fogalmaznak a GKI-EKI szakértői.

Mivel a magyar gyógyszerpiac más országokéhoz képest kicsi, több szakértő szerint az adó növelése azzal járhat, hogy több gyógyszergyártó- és forgalmazó megfontolhatja a további részvételt a piacon. Elképzelhető, hogy a termékeit ugyan nem vezeti ki, de a magyarországi központját felszámolja és a régió másik országába telepített főhadiszálást hoz létre, aminek eredményeként elbocsátásokra is sor kerülhetne. Az egyik gyógyszerpiacot ismerő, de az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó szakértő azt mondta, ha több tíz milliárd forintos többletterhet akarnak kivetni a gyógyszercégekre, akkor azt "sokan nem fogják lenyelni".

Lukács Marianna szerint a sem elképzelhetetlen, hogy a hazai patikákra vetnek ki valamilyen további terhet: Az igazgató szerint ebben az esetben azt is figyelembe kell venni, hogy a hasonló irányú, korábbi kezdeményezéseket azzal verték vissza főleg a kisforgalmú vidéki patikák, hogy a terhek növelése a patikák tönkremenetelét, bezárását vonná maga után.