Az utolsó roham jön a nyugdíjháborúban

Milyen papírokat kell kitölteni? Hova és mikor érdemes menni? Mit tegyen az, aki már nyugdíjas? Jövő hétfőig nyilatkozhatnak azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akik úgy döntöttek, hogy nem lépnek át az állami rendszerbe. Összefoglaltuk, mire kell figyelniük, mi alapján dönthetnek, és milyen következményekkel kell számolniuk.

A jövő hétfőig választhatnak a magán-nyugdíjpénztári tagok a magánpénztárak és az állami nyugdíjrendszer közül, addig kell ugyanis nyilatkozniuk, ha úgy döntenek, hogy továbbra is tagok maradnak a nyugdíjpénztárukban. Kötelezettsége annak van, aki maradni szeretne a magánpénztári rendszerben, aki nem nyilatkozik, automatikusan átkerül az állami nyugdíjalaphoz, pénztári tagsága pedig megszűnik 2011. március elsejével.

A múlt hét péntekig 30 ezren jelezték, hogy nem térnek vissza az állami rendszerbe, ami a 3 millió nyugdíjpénztári tag nagyjából 1 százaléka - összeszedtük a tudnivalókat azoknak, akik még nem nyilatkoztak, de maradni szeretnének a magánkasszáknál.

Hol lehet nyilatkozni?

A magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakításáról szóló, december közepén elfogadott törvény szerint az országban 38 hely közül választhat az, aki fenn akarja tartani a magán-nyugdíjpénztári tagságát: a 36 nyugdíjbiztosítási igazgatóság egyikénél, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál vagy az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóságnál (ONYF) lehet nyilatkozni. A törvény azt is előírja, hogy személyesen kell nyilatkozni, azaz meg kell jelenni az ügyfélszolgálatok egyikénél (az ügyfélszolgálatok címét, nyitva tartását és elérhetőségét itt találja meg).

Amennyiben a pénztártag tartósan külföldön tartózkodik (azaz tartósan külföldön dolgozik, tartós külföldi szolgálatot teljesít vagy külföldi tanulmányokat folytat), úgy a helyi külképviseleten nyilatkozhat.

Mikor érdemes menni?

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság budapesti ügyfélszolgálatán hétfőn az [origo]-nak elmondták, hogy a kora délelőtti és kora délutáni órákban, pontosabban 10 és 14 óra környékén érdemes menni, akkor ugyanis viszonylag kevesen vannak. Az ONYF ügyfélszolgálatai hétköznap reggel 8 órától vannak nyitva, hétfőn 18 óráig, keddtől csütörtökig délután fél 5-ig, pénteken pedig 14 óráig. "Az ügyfélszolgálati irodák fel vannak készülve az esetleges rohamra. Az eddigi tapasztalatok alapján az ügyintézés egy-egy ember esetében 30-40 percet vesz igénybe" - tették hozzá.

Mit kell beírni, mit kell vinni?

A nyilatkozatban fel kell tüntetni a kérelmező nevét, lakhelyét, társadalombiztosítási azonosítóját, illetve a magánnyugdíjpénztára nevét. A nyilatkozatot 5 napon belül a munkáltatónak is meg kell küldeni. A magánpénztárak március 1-jéig kapják meg a névsort, ezután 45 nap áll rendelkezésükre összeszámolni, hogy hány tag maradt a kasszánál. A szabályok szerint a magán-nyugdíjpénztári tagnak magával kell vinnie a személyi igazolványát, a lakcímkártyáját és a tajkártyáját a nyilatkozattételhez.

Akik nemet mondtak az államnak

Az [origo] még január elején felkereste a a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Fiumei úti központját, ahol jellemzően három indokot soroltak fel a magánnyugdíjpénztárban maradásról nyilatkozó pénztártagok.

Volt, aki azt mondta, hogy inkább gondoskodik magáról, semmint az államra számítson nyugdíjasként, mások az elveikre hivatkozva döntöttek a maradásról. Akadtak olyan pénztártagok is, aki abban reménykednek, hogy a nyugdíjkorhatár elérésig lesz másik kormány, amely módosítja a most érvénybe lépett szabályokat. Erről itt olvashat részletesen.

Mit tehet, aki kicsúszik a határidőből?

Amennyiben a nyilatkozatot a pénztártag nem tudja január 31-éig leadni, akkor igazolnia kell, hogy ezt rajta kívül álló okok miatt nem tudta megtenni. A törvény szerint ez azt jelenti, hogy az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül, de legfeljebb február 28-áig a nyilatkozat pótlásával egyidejűleg igazolási kérelmet kell benyújtania az ONYF-nek.

Az igazolási kérelemről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv 15 napon belül dönt, az igazolási kérelem jogerős elbírálásáig pedig a kérelmező pénztártag magán-nyugdíjpénztári tagsága fennmarad. Amennyiben az igazolási kérelmet jogerősen elutasítják, úgy a magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszony megszűnik. A magyar jogban nincs pontos szabály arra, mi tekinthető "kívül álló ok"-nak. A joggyakorlat a józan ész szerint értelmezi ezt a kitételt, tehát ha valaki külföldön, kórházban van, az rajta kívül álló oknak számít.

Mit tegyenek a nyugdíjasok?

Azok esetében, akik már nyugdíjba mentek, az állami rendszerbe való visszatéréskor az "igénybe vett szolgáltatást" 60 napon belül vissza kell fizetni a magánnyugdíjpénztárnak. Ez azt jelenti, hogy aki elment már nyugdíjba és a 75 százalékos állami nyugdíját a magánnyugdíjpénztára kiegészítette (egy összegben), annak vissza kell fizetnie ezt a kiegészítést, ha úgy dönt, hogy visszalép az állami nyugdíjrendszerbe.

Ezt a változtatást a magánpénztárnak kell jeleznie, a kérelem elfogadásáról, illetve a törvényi feltételek hiányában annak elutasításáról a magánnyugdíjpénztár dönt (ez a visszafizetési kötelezettség már akkor is élt, amikor a Bajnai-kormány 2009-ben lehetővé tette egyes pénztártagoknak az állami rendszerbe való visszalépést - erről itt olvashat részletesen.)

Kiknek ajánlja a pénztárszövetség a maradást?

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint az, aki racionálisan mérlegel, nem juthat olyan döntésre, hogy pénztártag marad. Azt a kasszákat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség is elismeri, hogy a jelenlegi szabályok szerint a nyugdíjpénztári tagok döntő többségének az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépés az ésszerűbb választás, de a szervezet szerint annak mindenképp érdemes megfontolnia a maradást, aki inkább a saját megtakarításaiban bízik, mert az állami nyugdíjrendszert a jelenlegi formájában hosszú távon fenntarthatatlannak tartja.

A Stabilitás szerint a hosszú szolgálati idővel és jelentős nyugdíjpénztári megtakarítással rendelkezőkön túl azoknak is érdemes maradniuk, akik bíznak abban, hogy a pénztárak jogorvoslati kérelmei eredményre vezetnek. A Stabilitás tavaly december elején kért soron kívüli eljárást az Alkotmánybíróságtól, amelynek hétfőn és kedden esedékes ülésének napirendjén azonban nem szerepelnek a nyugdíjpénztári változtatások, vagyis az bizonyos, hogy a határidő lejártáig nem lesz döntés a kérdésben. A Stabilitás nemcsak az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, hanem az Európai Bizottságtól, illetve az Európai Parlamenttől is segítséget kért, és indítványozta uniós ombudsman kijelölését is.

Mi az a jogfenntartó nyilatkozat?

A Stabilitás szerint azoknak, akik átlépnek ugyan az állami rendszerbe, de csak azért teszik ez, hogy a későbbiekben ne essenek el az állami nyugdíjjogosultságtól, úgynevezett jogfenntartó nyilatkozatot érdemes kitölteniük. "Ez a nyilatkozat jelzésértékű a magyar állam irányába, hogy a nyilatkozatot leadó magán-nyugdíjpénztári tag az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéséről csak és kizárólag a hatályba lépett jogszabályi korlátozásra figyelemmel döntött, mert ellenkező esetben hátrányt szenvedett volna" - áll a Stabilitás javaslatában (a nyilatkozat innen tölthető le.)

A jogfenntartó nyilatkozatnak akkor lehet jogi jelentősége, ha az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek találja a nyugdíjszabályokat, ebben az esetben ugyanis a visszalépett pénztártag igazolhatja, hogy megítélése szerint egyfajta kényszer alatt cselekedett az állami rendszer választásakor.

Mi legyen a reálhozammal?

Bár a pénztárválasztásról nem kell nyilatkoznia annak, aki szeretne visszatérni az állami rendszerbe, mivel a visszaléptetés ilyenkor automatikus, az esetleges reálhozamról ebben az esetben dönteni kell (a reálhozam a magánnyugdíjpénztárban elért tényleges hozam inflációval csökkentett értéke).

A törvény szerint a reálhozamot háromféleképp használhatják fel a pénztártagok: készpénzben veszik fel, átutalják egy önkéntes nyugdíjpénztárnak, vagy az állami nyugdíjrendszerbe utalják. Az első a legbiztosabb megoldás, a második lehetőség az adó-visszatérítés miatt megfontolandó, az állami kassza választásánál azonban sok a kérdőjel, azt ugyanis még most sem lehet tudni, hogy mi lesz ezzel a pénzzel, és így növelhető-e egyáltalán a későbbi nyugdíj. A reálhozammal kapcsolatos lehetőségekről ebben a cikkben olvashat részletesen.

Októbertől januárig

A nyugdíjrendszer átlakításáról szóló első törvényjavaslatot Selmeczi Gabriella nyugdíjügyi miniszterelnöki megbízott nyújtotta be még tavaly október végén. Ez a jogszabály akkor még arról szólt, hogy a parlament 2011. december 31-ig megteremti a lehetőséget az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépésre, de határidőket ekkor még nem lehetett ismerni.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter november 24-én jelentette be, hogy január végéig kell nyilatkozni, és aki nem lép át az állami rendszerbe, az nyugdíjjogosultságának jelentős részét elbukja. "Aki marad a magánpénztári rendszerben, annak 10 százalékos járulékbefizetéseit a kasszák fogják gyűjteni, a munkaadók által befizetett 24 százalék viszont az államhoz kerül" - mondta akkor a miniszter, és hozzátette: ez azt jelenti, hogy aki a magánpénztári rendszerben marad, az a 24 százalékos befizetése után nem lesz jogosult az állami nyugdíjra, és kiesik az állami szolidaritás rendszeréből.

A magán-nyugdíjpénztári rendszert lényegében ellehetetlenítő szabályozást a kormány a költségvetés rossz állapotával indokolta, a terveket azonban több kiszámíthatatlan tényező is felboríthatja. Ha az EU statisztikai hivatala szigorúan áll a kérdéshez, akkor át kell írni a decemberben bemutatott középtávú költségvetési terveit. Ha pedig 50-60 ezer vagyonos magánpénztári tag lemond az állami nyugdíjról, akkor több százmilliárddal kevesebb pénzhez jut az állam, mint amennyire számít.