Mire lesz elég az állami tulajdon a Molban?

Bár az állam a Mol részvényeinek 25 százalékához jut a Szurgutnyeftyegaz csomagjának megvásárlásával, a cég belső szabályai szerint csak 10 százaléknyi szavazata lesz. Fellegi Tamás szerdai nyilatkozata alapján a kormányzat nem kívánja feloldani az államot sújtó korlátozást, de az [origo]-nak nyilatkozó szakértők arra számítanak, hogy hosszabb távon ez mégis meg fog történni.

Fellegi Tamás fejlesztési miniszter szerdán azt mondta egy sajtóbeszélgetésen, hogy az állam a hatályos jogszabályok és a Mol alapszabályának megfelelően gyakorolja majd tulajdonosi jogait - e szerint a kormány nem kívánja feloldani az államot sújtó szavazati korlátot, ami minden tulajdonosnak maximum 10 százalékos szavazati jogot ad, függetlenül részesedése nagyságától. Orbán Viktor miniszterelnök kedden jelentette be, hogy "Magyarország visszaszerezte Oroszországtól" (a Szurgutnyeftyegaz orosz cégtől) a 21,2 százaléknyi Mol-részvénycsomagot.

A hatályos jogszabályok és a Mol alapszabálya a cég menedzsmentjét védik, mivel a 2007-ben az ellenséges kivásárlás ellen született úgynevezett lex Mol alapján a stratégiát meghatározó igazgatótanács tagjait, illetve a vezetőséget a közgyűlés csak háromnegyedes többséggel tudja visszahívni. A közgyűlésben ráadásul tízszázalékos szavazati korlátot határoz meg az alapszabály, amelynek a módosításához szintén háromnegyedes többség kell.

Az [origo]-nak nyilatkozó, a Molt jól ismerő forrás szerint azonban a kormány érdeke a tízszázalékos szabály feloldása, vagyis az alapszabály átírása. Pletser Tamás, az ING Bank részvényelemzője szerint is Fellegi Tamás fejlesztési miniszter keddi szavai inkább arra mutatnak, hogy állam nem fog beletörődni szavazati arányának korlátozásába. A miniszter ugyan biztosította támogatásáról a cégvezetést és a társaság fő célkitűzéseit, de azt is elmondta, hogy a stratégiai vállalatokban az állami szerepvállalás erősítése a kormány gazdaságpolitikájának hangsúlyos eleme.

A miniszter arról is beszélt szerdán, hogy nemcsak politikailag, hanem pénzügyileg, nemzetgazdaságilag is pozitív hatása lesz a vételnek már középtávon is, mert szinergiákat teremthet más, az állam tulajdonában lévő vállalatokkal, mint például a Magyar Villamos Művek Csoporttal.

Pletser Tamás szerint az állami bevásárlás "több kérdést vetett fel, mint ahányat megválaszolt". Az állami befolyás növekedése a későbbiekben a politikai és az üzleti logika ütközését vonhatja maga után. A szakértő példaként említette, hogy ha a jövőben egy külföldi, jó megtérüléssel kecsegtető befektetés vagy egy üzleti szempontból rosszabb, de munkahelyeket teremtő és adóbevételt hozó beruházás között kell választani, akkor előfordulhat, hogy a politika szembemegy majd a vezetőség akaratával.

A részvényarány és szavazati arány eltérése

	Részvényarány	Szavazati arány*
Állam**	24,8	10
Mol-sajátrészvény	4,3	5,2
CEZ	7,3	8,8
OmanOil	7	8,4
OTP Bank	6,2	7,4
Magnolia Finance	5,7	6,8
ING Bank	5	6
Crescent Petroleum	3	3,6
Dana Gas	3	3,6
UniCredit	2,8	3,4
hazai befektetők	4	4,8
külföldi befektetők	26,7	32

Forrás: Mol első negyedéves vezetői jelentés, [origo]-számítás

Kormányzati lehetőségek az igazgatóságban

Az állam tulajdonszerzésének egyik következménye a Mol igazgatóságának összetételébe való nagyobb beleszólási jog lesz. Az igazgatóság a cég stratégiáját, gazdasági célkitűzéseit, éves és középtávú terveit határozza meg, s jelenleg tizenegy tagja van. Az igazgatótanács tagjait visszahívni csak a közgyűlési szavazatok 75 százalékával lehet a jelenlegi alapszabály szerint, az új kinevezéshez azonban elég a feles többség is.

A választások után közvetlenül már történt egy politikai felhangú váltás: három, baloldali kötődésű igazgatótanácsi tag lemondott (Akar László, a Horn-kormány pénzügyminisztériumi államtitkára, Kamarás Miklós, korábbi ÁPV-elnök és Kemenes Ernő, Horn Gyula egykori tanácsadója), míg az új kinevezettek között volt Járai Zsigmond, az első Orbán-kabinet pénzügyminisztere, és a Fidesz választási programjába író Parragh László kamaraelnök is. A harmadik kinevezett Martin Roman, a Mol stratégiai partnere, a CEZ vezérigazgatója volt.

Orbán-Mol csörte 2000-ben

A közép- és hosszú távú tervekre tehát az állam komoly befolyást szerezhet, de az operatív irányításban aligha lesz olyan konfliktus, mint a 2000-es évek fordulóján a Mol akkori vezetése és az első Orbán-kabinet között. Akkor a kormány késleltetett gázáremeléssel nagy veszteséget okozott a Mol gázüzletágában, amelyet az olajtársaság el is kívánt adni. 2000-ben Orbán Viktor kormánya ajánlatot tett az üzletág állami kézbe emelésére, de ezt a vállalat nem fogadta el, s végül négy évvel később a Ruhrgasnak adták el (amely később az E.Onba olvadt).

Hosszabb távon a benzinár jelenthet konfliktust, hiszen a Mol jelentős szereplője a piacnak, így árképzési rendszere nagyban meghatározza a hazai árszintet. Fellegi Tamás a tegnapi bejelentés során sietett is hangsúlyozni, hogy a kormány nem kíván beleszólni a benzinár alakulásába. A magas árak miatt aggódó közvélemény nyomása alatt a mindenkori kormánynak mégis csábítást jelenthet, hogy beavatkozzon az árképzésbe.