Nyugdíj, lakás, tandíj - nem csak rövid távon érdemes megtakarítani

Pénzt ad az állam a személyes megtakarításokhoz, ha a megfelelő formát választja a takarékoskodó, és kellően előrelátó ahhoz, hogy tíz-húsz évvel későbbre tegyen félre.

Még minden ötödik magyar nem rendelkezik megtakarítással a GfK Hungária legfrissebb, június elején publikált felmérése szerint, és ez kelet-európai viszonylatban is gyengének számít. A felmérés szerint a magyarok 94 százaléka tartja fontosnak, hogy tartalékoljon időskorára, mégis csak 18 százaléknak van megtakarítása. Dunai Albert, a GfK Hungária szektormenedzsere szerint a "pénzügyi válság hatására az öngondoskodás, a hosszú távra tervezés is foglalkoztatja az embereket, mégis a váratlan kiadásokra való takarékoskodás a legfőbb cél".

A felmérés szerint 2010-ben a megtakarítással rendelkező megkérdezettek 30 százaléka tartalékolt váratlan kiadásra, 19 százaléka a gyermeke jövőjére, 11 százaléka lakásvásárlásra, 17 százalék a nyugdíjasévekre, míg néhány százalék a lakásfelújításra, utazásra, autóra vagy műszaki cikkre spórolt.

Az egyes élethelyzetek finanszírozására különböző pénzügyi megoldások léteznek, és vannak olyan pénzügyi termékek, amelyeket célzottan egy-egy jellegzetes kiadási formára hoztak létre. Ilyen például a nyugdíjcélú előtakarékosság, az államilag támogatott lakáskassza vagy akár a babakötvény.

Babakötvény

A babakötvény 2006. január 1. óta létezik. Egyszeri alaptámogatásból, gyermekvédelmi támogatásból és a szülői befizetések állami kiegészítéséből áll. A gyermek születésekor az állam 42 500 forint támogatást ad, amelyet alacsony jövedelmű család gyermekénél és átmenetileg vagy tartósan nevelésben (vagyis vér szerinti családján kívül) részesülő gyereknél további 89 200 forinttal told meg.

A szülők úgynevezett Start-számlát is nyithatnak, amelyre a befizetéseiket az állam legfeljebb 10 százalékkal, illetve legfeljebb havi 6000 forinttal egészíti ki a gyerek 18 éves koráig. Ezt a számlát nemcsak a gyerek születésekor, de később is meg lehet nyitni, ugyanakkor érdemes minél korábban elkezdeni a megtakarítást a hosszabb idő alatt elérhető nagyobb hozamért. A konstrukció további előnye, hogy kamatadómentes. Az állami támogatás számla nyitása nélkül is elérhető, az összeg ekkor a Magyar Államkincstár számlájára kerül a gyerek 18 éves koráig.

Lakáskassza

A lakáscélú előtakarékosságnak nem feltétlenül a lakás értékének összegyűjtése a feladata, inkább a lakáshitelhez szükséges önerő megteremtésében segít, vagy a felújításhoz, bővítéshez jelenthet anyagi fedezetet.

A lakásszámla előnye a kamatadó-mentesség mellett a bőkezűnek számító állami hozzájárulás, ugyanis a befizetéseket az állam további 30 százalékkal, de legfeljebb évi 72 ezer forinttal kiegészíti - így kedvező hozamú befektetést jelent. A lakáskassza több futamidőre is köthető, amelynek lejártával támogatott kamatú lakáshitel is igényelhető. A megtakarítás, annak hozama, az állami támogatás és a lakáshitel együttesen több lakáscélra is fordítható, például lakásvásárlásra, házépítésre, energiatakarékos felújításra, de akár beépített konyhabútor vagy kandalló vásárlására is. A családtagokra külön-külön is köthető előtakarékossági szerződés, így ezek megtöbbszörözhetik az összegyűjthető összeget.

Nyugdíjcélú megtakarítások

Aki gondtalan nyugdíjaséveket szeretne magának, jól teszi, ha minél előbb elkezd megtakarítani, mivel a hosszabb idő alatt félretett kisebb összegek jóval nagyobb vagyont jelenthetnek a nyugdíjas kor elérésekor, mint ha csak rövid ideig tesz félre valaki nagyobb összeget.

A nyugdíj-megtakarítás egyik formája az önkéntes magán-nyugdíjpénztári tagság, amelyet a kormánynak a nyugdíjrendszerben tett átalakításai nem érintettek. A tagság előnye, hogy adókedvezménnyel jár: a befizetések 30 százaléka, de legfeljebb 100 ezer forint levonható a személyi jövedelemadó alapjából. A megtakarítást nyugdíjba vonuláskor vagy akár 20 év után lehet felvenni adómentesen, akár egy összegben, akár havi járadék formájában.

A másik hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítási mód a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). A forintban vezetett számla után az állam 30 százalék, de legfeljebb (a 2020 után nyugdíjba vonulók esetén) 100 ezer forint adókedvezményt ad évente. Ez ráadásul a többi adókedvezménnyel összevonható. A számla nyitásához legalább ötezer forint kezdőbefizetés szükséges, ugyanakkor a továbbiakban tetszőleges összegeket lehet utalni rá, és a meghatározott befektetési formák (részvények, befektetési jegyek, állampapírok) között szabadon mozgathatjuk megtakarításunkat.