Sokba kerül a görögöknek az újabb haladék

Görögország, Athén, tüntetés, sztrájk, gazdasági megszorítások, könnygáz, utcai összecsapások, görög parlament
Vágólapra másolva!
Adóemelések, a szociális kiadások drasztikus megvágása, ráadásként a munkahelyek egy részét potenciálisan veszélyeztető privatizációs program - ez vár Görögországra a következő években, ha a szerdai parlamenti szavazás után a kormány csütörtökön is képes többséget szerezni a megszorító programnak. Az államcsőd veszélye azonban így sem múlt még el, a görög államadósság törlesztése egyes elemzések szerint hosszú távon fenntarthatatlan.
Vágólapra másolva!

Szerdán kora délután biztos többséggel megszavazta a görög parlament a kormány által beterjesztett bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedéseket. A képviselők egyenként, név szerinti szavazással voksoltak a szocialista kormány által javasolt megszorításokról. Ezek pénzügyi hatása öt évre elnyújtva 28 milliárd euró, ami az idei évre becsült görög GDP-nek majdnem a tíz százaléka (forintra átszámítva pedig 7500 milliárd). Fájdalmas, a társadalom szinte összes rétegét érintő intézkedésekről van szó.

Mivel Görögország az euróövezet tagja, adósságválságának fejleményei döntően befolyásolják a közös európai pénz hosszú távú sorsát, és a pillanatnyi árfolyamát - rajta keresztül pedig a forintét is. Az euró sokat gyengült az elmúlt hetekben a hagyományos menekülő devizák, így a svájci frank és a dollár ellenében, így a frank a forinthoz képest is történelmi csúcsra drágult.

A szerdai szavazás csak az első lépés volt abba az irányba, hogy Görögország bevezesse a nemzetközi intézmények által előírt újabb megszorításokat, és megkapja az esedékes, 12 milliárd eurós hitelrészletet, elkerülve ezzel a heteken belül bekövetkező államcsődöt. Csütörtökön a parlamentnek még igent kell mondania az intézkedések végrehajtását tartalmazó törvénycsomagra is.

Időt nyertek

Ha a görög parlamenten nem ment volna át a megszorító csomag, az nemcsak a görög kormány azonnali bukását jelentette volna, hanem az eurózóna történetének eddigi legnagyobb válsághelyzetét okozta volna. Ezt feltehetőleg olyan sokk követte volna a globális gazdaságban, mint a Lehman Brothers amerikai bank 2008. szeptemberi bedőlése után.

Az esetleges csütörtöki siker sem jelent azonban többet, mint hogy Görögország nyert egy kis időt. A továbbiak a hosszú távú reformintézkedések sikerétől függnek, márpedig ezek elfogadásának esélyeiről még a miniszterelnök-helyettes sem nyilatkozott magabiztosan. Kellő társadalmi támogatottság hiányában ez nagyon nehéz feladatnak tűnik.

A társadalmi elégedetlenség mértékét mutatja, hogy - a 48 órás általános sztrájk közepette - a görög parlament melletti Szintagma téren, ahol már kedden is összecsapások voltak, szerda délelőtt a tüntetők megpróbálták megakadályozni, hogy a képviselők bejussanak az épületbe. A tömeg ismét összecsapott a rendőrökkel, Lianna Kanelli kommunista képviselőt megdobták egy doboz joghurttal, és csak akkor engedték tovább, amikor megígérte, hogy nemmel fog szavazni.

Forrás: AFP

Miről szavazott a görög parlament?

A szerdai voksoláson egy, négy év leforgása alatt bevezetendő intézkedéscsomagról döntöttek a képviselők. Az utóbbi hetekben többször módosított program adóemeléseket, kiadáscsökkentő lépéseket és állami vagyonelemek privatizációját tartalmazza, a legfontosabbak a következők.

  • 1 százalékos szolidaritási adó az évi 12 ezer és 20 ezer, 2 százalékos a 20 ezer és 50 ezer, 3 százalékos az 50 ezer és 100 ezer, 4 százalékos a 100 ezer euró felett kereső magánszemélyek jövedelmére. A parlamenti képviselők 5 százalékos adót fognak fizetni.
  • A 0 kulcsos személyijövedelemadó-korlát leszállítása: évi 12 ezer helyett 8 ezer euró alatt lesz adómentes a jövedelem. Az alsó kulcs 10 százalékos lesz, de a 30 év alattiak, a 65 év felettiek és a fogyatékkal élők mentességet kapnak.
  • A vendéglátás az eddigi 13 helyett a legmagasabb, 23 százalékos áfakulccsal adózik majd.
  • Megemelik a jachtokra, nagy értékű autókra és úszómedencékre kivetett luxusadót és az ingatlanadót is.
  • 15 százalékos fizetéscsökkentés a közszférában.
  • 150 ezer fős leépítés a közszférában, ettől kétmilliárd eurós megtakarítást várnak
  • A nyugdíjkorhatár 65 évre emelése, egyszersmind a speciális kiadások visszavágása, 2015-ig összesen több mint 5 milliárd euróval.
  • Minisztériumi kiadások mérséklése: védelmi célokra 200 millió, az egészségügyben 310 millió euróval lesz kevesebb pénz.
  • A társadalombiztosítási járulék emelése.
  • Az infrastrukturális beruházásokra fordítható keret maximalizálása évi 850 millió euróban.
  • Négy év alatt 50 milliárd eurósra tervezett bevételt hozó privatizáció: szolgáltatócégek, létesítmények és rengeteg ingatlan van a listán. A szakszervezetek attól tartanak, hogy az új, privát tulajdonosok sok érintett cégnél leépítést hajtanak végre. (A magánosítható vagyonelemekről bővebben itt olvashat.)

Az államcsőd veszélye nemcsak azért nem múlt el, mert a kormánynak további parlamenti szavazásokat kell még megnyernie. A tavalyi, az IMF és az EU által közösen biztosított 110 milliárd eurós hitelkeret már nem tart ki sokáig, ezért Görögországnak újabb forrásokra lesz szüksége a lejáró államkötvényei megújításához. Csakhogy a piac már annyira tart a csődtől, hogy nagy kérdés, hajlandó lesz-e valaki a kívánt mértékben tovább hitelezni a már így is a GDP bő 140 százalékára rúgó görög államadósságot.

A nagy mennyiségű görög állampapírral rendelkező francia bankok elvileg megállapodtak arról, hogy nem hagyják magára az országot, de a hitelminősítő intézetek már többször figyelmeztettek, hogy csődeseményként fognak értékelni minden olyan, a görög adósságról a piaci szereplőkkel kötött hosszú távú megállapodást, amely szemlátomást ellentétes az érintett vállalatok érdekeivel.

A legnagyobb gond, hogy hiába húzza meg egyre jobban a nadrágszíjat a kormány, a magas kamatok miatt az államadósság nem fog csökkenni a következő években, az államadósság-dinamika hosszú távon fenntarthatatlan - figyelmeztettek londoni elemzők. A szakemberek közül ezért a legtöbben azt valószínűsítik, hogy valamivel később, de belátható időn belül bekövetkezik a csőddel egyenértékű adósságátrendezés.

További veszélyt jelez, hogy a Moody's nemzetközi hitelminősítő jelentése szerint az idén eddig nyolc százalékkal csökkent a magánszektornak a görög bankokban elhelyezett betétállománya. A jelenség mögött elsősorban a politikai és gazdasági bizonytalanság miatti félelem áll. A bankok komoly pénzzavarba kerülhetnek, ha a betétkivonás mértéke eléri a 35 százalékot, vagyis a görög pénzintézetek fizetőképességével szembeni bizalmatlanság önbeteljesítővé is válhat.

"B terv: imádkozunk"

A szavazás kimenetele egyébként meglehetősen bizonytalan volt. A 300 fős parlamentben 155 fős többséget birtokló, kormányzó Paszok párt egyik képviselője előre bejelentette, hogy nemmel fog voksolni, és másik három frakciótag is lebegtette a támogatását. Végül az utóbbiak közül váltotta be egy a fenyegetését, őt azon melegében ki is zárták a pártból, és ugyancsak távozik saját pártjából az az ellenzéki, aki a kormánypárt mellé állt - így alakult ki végeredmény: 155 igen, 138 nem, négy tartózkodás mellett.

Jeórjiosz Provopulosz, a görög központi bank kormányzója a Financial Timesnak az ülés előtt nyilatkozva azt mondta, Görögország "öngyilkosságot követne el", ha a törvényhozók elutasítanák az intézkedéseket. A Goldman Sachs vezető közgazdásza, Jim O'Neill pedig azt válaszolta a Bloombergnek az esetleges elutasítás utáni B tervet firtató kérdésre, hogy "A B terv az, hogy imádkozunk".