Megmentette a bankjait Írország, de azóta nem tud talpra állni

Az egyik nemzetközi hitelminősítő szerint hiába a megszorító intézkedések, megvan a veszélye, hogy nem a megfelelő ütemben épül le az ír adósság és ezért kétséges, hogy piacról képes lesz-e hiteleket felvenni. Az eurózóna adósságválságához hozzájáruló szigetország esete annyiban eltér a görög példától, hogy nem az állami költekezés, hanem a bankok megmentése miatt került a csőd szélére az ország.

A Moody's nemzetközi hitelminősítő intézet kedden este a befektetésre nem ajánlott, szakmai zsargonban bóvli kategóriába (Baa1) sorolta Írországot, és az új osztályzatra az újabb leminősítést valószínűsítő negatív kilátás vonatkozik.

Az indoklás szerint a hitelminősítő elsősorban azért döntött az osztályzatrontás mellett, mert megnőtt az esélye annak, hogy Írországnak újabb nemzetközi hitelcsomagra lesz szüksége 2013 után, amikor az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól kapott mostani hitelkerete lejár. A Moody's szerint valószínűsíthető, hogy Írország nem lesz képes magát finanszírozni piaci forrásokból. További kockázatot jelent a Moody's indoklása szerint, hogy újabb hitel folyósításához szükség lesz a magánbefektetők, elsősorban bankok és biztosítók szerepvállalására, ami veszteségek elkönyvelését jelentheti számukra.

A Moody's bár elismeri, hogy az ír kormány elkötelezett a pénzügyi korrekció mellett, de költségvetési megszorítások végrehajtását kockázatok övezik, elsősorban azért, mert az ír gazdaság gyengélkedik, részben a visszafogott belső fogyasztás miatt. Ez azt jelenti, hogy a lakossági fogyasztás nem ad elegendő erőt a gazdaság fejlődéséhez ez pedig az egyik biztosítéka lenne az adósság visszafizetésének. Ha az ír kormány nem képes végrehajtani a vállalt pénzügyi megszorításokat, akkor újabb leminősítésre kerülhet sor.

Válságban az írek is kevesebbet vásárolnak

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere hozzátette, hogy a rossz gazdasági teljesítményt konzerváló gyenge belső kereslet szinte törvényszerű egy-egy válság után. A szakember azt is elmondta, hogy Írországot meg kell különböztetni Görögországtól, mert előbbi nem a feleltőlten állami költekezés miatt került bajba. "Írország a válság előtt fenntartható államadóssággal rendelkezett, a magánszektorban kialakult rossz hitelezés vezetett a hiány megugrásához, állami beavatkozással mentették meg ugyanis a nagy bankokat" - mondta Bebesy.

Írország mutatói a válság után nagyon leromlottak, a munkanélküliség bőven tíz százalék fölé került, miközben több bankot az állam mentett meg, amivel azonban az ország csődbe jutását kockáztatta a kormány. Ennek következtében, bár az ország adóssága és költségvetése nem szélsőségesen rossz, a bankok hiteleire vállalt garanciák miatt, novemberben 85 milliárd euró uniós és IMF-hitelre kényszerült Írország. A hitelért cserébe szigorú, 15 milliárd eurós takarékossági programot kellett hirdetnie a kormánynak, amely egyben a bukásához is vezetett, s kikényszeríttette az előre hozott választást.

A bóvlivá minősítés amellett, hogy rontja a befektetői hangulatot, közvetlen hatásokkal is járhat. Egyes befektetési alapok szabályzata, illetve az ezen alapokra vonatkozó pénzügyi jogszabályok szerint az alapkezelők nem fektethetnek be a bóvlikategóriába sorolt termékekbe. Egy leminősítés után pedig ezek a befektetők kivonulhatnak a piacról, elképzelhető azonban, hogy az Európai Központi Bank az ír kötvények esetében is fel fogja függeszteni a besorolási korlátozásokat annak érdekében, hogy az ír bankrendszert likviditáshoz, pénzhez jusson. (AZ EKB így tett a görög kötvényekkel.) Persze nem tartozik minden alapkezelő a bóvlikategóriájú termékeket elutasító csoportba, de azok a befeketők, amelyek hosszú távú és biztonságos befektetéseket keresnek, kerülik az ilyen országokat.

A magas hozam jelenti a fő kockázatot

"A jelenlegi magas hozamszintek miatt megvan a kockázata annak, hogy az adósság csak nagyon lassan épül le" - mondta Bebesy. Az eurózóna válsága miatt a bajba jutott országok által kibocsátott állampapírokra kifizetett kamat a magasba emelkedett, ez pedig a megszorító intézkedések ellenére további kiadással terheli meg az államkasszát. Az állampapírhozamok azt mutatják, hogy a befektetők mennyiért hajlandóak hitelt nyújtani egy-egy országnak. Ha magasak a hozamok, az azt jelenti, hogy kockázatosnak tartják az adott országot, ezért csak drágábban hajlandók hitelt biztosítani.

A Citigroup szakértői június elején publikált elemzésükben arra figyelmeztettek, a hitelcsomagok feltételéül szabott megszorító intézkedések nem feltétlenül lesznek elegendőek a tetemes adósság csökkentéséhez. Az elemzés szerint ugyanis a kötlségvetési kiadások lefaragása ellenére is a GDP-arányos államadósság Írországban 145 százalékra növekedhet. Az amerikai bank elemzői szerint ezért egy alternatív adósságcsökkentő tervre lenne szükség, amely komoly veszteségeket okozhatna a hitelező bankoknak.

Írország rossz piaci megítélését jól mutatja, hogy a CMA Datavision londoni adatszolgáltató cég idei második, negyedévi listáján az ország esetleges csődjére kötött biztosítás, a CDS-ek (credit default swap) árazása alapján elkészített listáján Görögország volt az első, de a legkockázatosabb ötös csoportban van Portugália és Írország is. Ez a három eurózónatag rizikósabb adós volt a lsita szerint, mint például Pakisztán vagy Argentína. A világ legjobb adósai az észak-európai országok. Norvégia az első, majd Svédország és Finnország következik. A CDS (credit default swap) olyan piaci termék, amellyekkel biztosítást lehet kötni arra az esetre, ha egy-egy ország nem tudja fizetni az adósságait. Ha a CDS-felára 100 bázispont, az azt jelenti, hogy tízmillió eurós adósság visszafizetésének garantálsáára 100 ezer euróért lehet biztosítást kötni.