Eurózóna-csúcs: részleges államcsőd esetén is segíthetnek a görögökön

Vágólapra másolva!
Az euróövezet vezetőinek csütörtöki csúcstalálkozójáról kiszivárgott hírek szerint az eurózóna országai egy esetleges, részleges államcsőd esetében is biztosítanák, hogy a görög bankok központi banki forrásokhoz jussanak. A korábban megjelent hírek szerint pedig az euróövezet pénzügyi stabilitását szolgáló alap nyújtana tizenöt éves lejáratú, alacsony kamatozású hitelt a bajba jutott országoknak. Az EU strukturális alapjainak forrásait átcsoportosíthatják olyan területekre, amelyek a gazdasági növekedést és a versenyképességet szolgálják.
Vágólapra másolva!

"Megállapodunk a Görögországnak nyújtandó újabb program támogatásáról és - a Nemzetközi Valutaalap, továbbá a magánszektor önkéntes hozzájárulásával - a pénzügyi hiány teljes pótlásáról" - derül ki abból a nyilatkozattervezetből, amely az eurózóna állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozójáról szivárgott ki.

Az új szöveg már nem tartalmaz az újabb görög mentőcsomag konkrét összegére utaló mondatot, míg a korábban - kora délután - napvilágot látott tervezetben szereplő megfogalmazás arra engedett következtetni, hogy az euróövezeti vezetők a találkozón megállapodnak majd az újabb mentőcsomag méretéről. Az AFP francia hírügynökségnek késő délután nyilatkozó diplomaták azt mondták : az eurózóna országai és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) összesen 71 milliárd eurót adhatnak Görögországnak, ezt pedig a bankok további összeggel toldhatják meg.

A csütörtökön este nyolc óra előtt megjelent - átírt - szöveg szerint az euróövezeti kormányok egy esetleges, részleges államcsőd esetében is biztosítanák, hogy a görög bankok központi banki forrásokhoz jussanak. "Elősegítjük, hogy a görög bankok által fedezetként tartott papírok megfeleljenek az eurórendszer likviditási eszközeiben való részvételnek" - derül ki a szövegből. Az új szövegezés azért fontos, mert korábban a legnagyobb vita arról folyt, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kijelentette: akár részleges államcsőd esetén sem tudná elfogadni a görög államkötvényeket fedezetként. Ezek a finanszírozási formák ugyanakkor jelenleg elengedhetetlenek a görög bankrendszer életben tartásához. Euróövezeti források szerint a nehézségeket úgy hidalnák át, hogy kiváló, "AAA" minősítésű papírokat adnának a görög bankoknak, amelyek azokat saját "bóvli kategóriájú" kötvényeikkel összekötve, együtt megfelelő minősítésű eszközökkel fordulhatnának az EKB-hoz.

Rugalmasabb lehet a stabilitást célzó alap

Csütörtök délután a Reuters arról írt, hogy az euróövezeti országok csütörtöki csúcstalálkozóján megtárgyalt, a csődközelben lévő Görögország helyzetét és az eurózóna adósságválságát rendezését célzó tervezet szerint a valutaövezet pénzügyi stabilitását biztosító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) nevű alap által nyújtana alacsony kamatozású hitelt Görögországnak, és az alap forrásaiból a többi súlyos pénzügyi helyzetben lévő eurózónabeli ország, köztük Írországnak és Portugáliának. Az alap által nyújtott hitel futamideje a jelenlegi 7,5 évről 15 évre emelkedne, a kamata pedig a jelenlegi 4,5 százalékkal szemben 3,5 százalék lenne. Az EFSF tőkét nyújthat majd a mentőcsomag-programban részt nem vevő országok bankjainak is.

A csúcstalálkozón kidolgozott - délután megjelent - nyilatkozattervezet szerint az eurózóna tagállamai megerősítik pénzügyi konszolidációs vállalásaikat és a Görögország számára kidolgozott támogatási program pedig egyszeri és kifejezetten erre az országra szabott. A találkozó alatt már kiszivárogtatott szöveg egyértelművé teszi, hogy az övezet országai készek segíteni Görögországnak a tetemes adósságállomány csökkentésében és a ebben szerepet vállalnak a magánbefektetők, elsősorban a banki hitelezők is.

Az eurózóna vezetői megegyeztek abban is, hogy az eurózóna lépéseket tesz annak érdekében, hogy csökkenjen a függőség a hitelminősítő ügynökségek értékelésétől, a javaslatokat az Európai Bizottság dolgozza majd ki. Az ülésről kiszivárgott hírek szerint továbbra is asztalon van az a lehetőség, amelyről az eurózóna pénzügyi csoportját vezető Jean-Claude Juncker csütörtök délelőtt tett említést, e szerint Görögország adósságainak egy részét leírhatják. Ez szintén olyan része lenne a megállapodásnak, amely más euróövezeti államra nem vonatkozhat.

Optimizmus uralkodott el a piacokon

A csúcstalálkozóról kiszivárgó hírek megjelenése után a korábban bizonytalan piacokon derűlátás uralkodott el. Az euró jelentősen erősödött a nemzetközi piacon a dollárral szemben, a befektetők által menekülési célpontként kezelt svájci frank is jelentősen gyengült, ennek eredményeként a délután folyamán a forint is erősödött a fontosabb külföldi devizákkal szemben. A tőzsdék is jól szerepeltek, az európai indexek 08-1,7 százalékkal kerültek feljebb, és a budapesti tőzsde mutatója, a BUX 2 százalékkal erősödött. Csütörtök délután az euróövezeti országok megítélését jelző CDS-árak is csökkentek. A görög CDS-árfolyam 2090 bázispont alá süllyedt a szerdai 2300 bázispontról, illetve a hét eleji 2500 bázispontról. Ez azt jelenti, hogy tízmillió euró görög államadósság visszafizetésére a korábbi évi 2,5 millió euróval szemben kevesebb mint 2,1 millió euróért lehet biztosítást kötni.



Új Marshall-terv

A brit Telegraph újság hozzájutott az eurózóna-csúcson elfogadásra váró nyilatkozat állítólagos tervezetéhez. Abban az eddig kiszivárgott híreken túl az is szerepel, hogy egyfajta "európai Marshall-tervet" indítanak útjára Görögország fejlődését célozva. (Az eredeti Marshall-tervet a második világháború után az Egyesült Államok indított el Európa újjáépítése céljából.) Ennek keretében uniós strukturális alapok forrásait átcsoportosítják olyan területekre, célokra, amelyek a versenyképességet és a növekedés javítását szolgálják.

A tervezet tanúsága szerint Görögország kivételesen nehéz helyzetben van, ami különleges megoldásokat is követel. Ennek keretében a csúcson résztvevő pénzügyi szektor kifejezte szándékát Görögország megsegítésére, ami önkéntes alapon történne, és több lehetőséget kínálnak fel (például azt, hogy a lejáró görög állampapírokat megújítják, vagyis újakat vásárolnak, a görög kötvényeket az Európai Központi Banknak vagy az EFSF alapnak a másodlagos piacon eladják, illetve a görög állampapírokat az EFSF által kibocsátott kötvényekre cserélik be).

A kiszivárgott dokumentum szerint eurózóna-országok elkötelezik magukat a fenntartható költségvetés és a strukturális reformok mellett. Vállalják, hogy a mentőcsomagban részesülő országokat kivéve (Görögország, Írország, Portugália) legkésőbb 2013-ra mindnyájuknál a költségvetési hiányt a GDP 3 százaléka alá szorítják. A tervezett közlemény alapján az eurózóna országai felkérik az Európa Tanács elnökét, hogy az eurózóna-tagországok elnökével szoros együttműködésben októberre tegyen konkrét javaslatokat, amelyek hatékonyabb krízismenedzsmentet segítenek megvalósítani. A dokumentum jelzi, hogy Görögországnak újabb hitelt adnak az eurózóna-országok, de hogy mennyit, azt nem tartalmazza a dokumentum, az összeg helye ki van pontozva.

NGM: Magyarország érdeke az olyan megoldás, amely megerősíti az eurót

"Magyarország számára alapvető fontosságú, hogy rendeződjenek az euróövezet problémái és megnyugtató megoldás szülessen a piacok számára. A jelenlegi problémák megoldása elsősorban az euróövezeti 17 tagállam feladata. Görögország esetében tavaly májusban is az euróövezeti 17 tagállam nyújtott hitelt bilaterális alapon (kétoldalú egyezmények keretében), amelyhez szigorú gazdaságpolitikai feltételek kapcsolódtak. Az akkor kidolgozott program arra a feltételezésre épült, hogy 2012-től Görögország vissza tud térni adósságának piacról való finanszírozására. Ez a feltételezés mostanra megkérdőjeleződött, és szükség lehet a program kibővítésére. Ennek kidolgozása az eredetileg hitelt nyújtó országok feladata" - válaszolta Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az [origo] azon kérdésére, hogy Magyarország próbált-e ráhatást gyakorolni a mai döntésre. Kármán elmondta azt is, hogy Magyarország érdekelt minden olyan megoldásban, amely megerősíti az eurót és az euróövezet működését mind rövid és mind hosszú távon. "Fontos, hogy a megoldás, bármi is legyen az, a piacok számára hiteles módon javítsa az euróövezeti országok államadósságának és költségvetéseinek fenntarthatóságát."



Nincs kizárva a részleges görög csőd

Jean-Claude Juncker, az eurózóna pénzügyi csoportjának (Eurogroup) vezetője, Luxemburg miniszterelnöke még a tanácskozás előtt azt nyilatkozta: ha lehet, el kell kerülni a részleges görög csődöt, de nem zárható ki ez a lehetőség sem.

Juncker azt is közölte: nincs veszélyben az euró, az Európai Unió közös pénze stabil valuta. Juncker szerint az európai bankadó bevezetése nem lesz része a Görögországnak szánt mentőcsomagnak. (Juncker nyilatkozata után az euró veszített értékéből a nemzetközi devizapiacon.) Juncker az előtti nyilatkozatában arról is beszélt, hogy Brüsszelben a görög problémára átfogóbb megoldásokat szeretnének, amelyekkel egyebek között elkerülhető lenne, hogy kéthetente találkozzanak, hogy "új elemeket adjanak hozzá" a korábban kidolgozott mentőcsomaghoz.

A bankadó lekerült a napirendről

A sajtóhírek szerint Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök még szerdán éjszaka egyezett meg Görögország megmentéséről, azt azonban nem hozták nyilvánosságra, miről állapodtak meg a politikusok. Merkel és Sarkozy szerdai találkozóján részt vett Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke is, és közben többször telefonon beszéltek Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével. "A kialakított közös álláspont az eurózóna vezetőinek csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozójának alapjául szolgál majd" - közölte egy meg nem nevezett francia forrás és Steffen Seibert német kormányszóvivő.

Az ARD német közszolgálati televízió delegációkörökből származó, csütörtök délelőtt nyilvánosságra került értesülése szerint a magánbefektetők (elsősorban bankok) közreműködésének módozatait, valamint a görög államadósságok átütemezésének elutasítását tartalmazta Merkel, Sarkozy és Trichet megállapodása. A német csatorna szerint a csúcsértekezletet alig néhány órával megelőző egyezség létrejöttét jelentős mértékben előmozdította Trichet váratlan részvétele. Az ARD szerint a magánbefektetők bevonását kétféleképpen lehetne elképzelni: az egyik a bankok és a biztosítók önkéntes részvétele, míg a másik egyfajta kötelező jellegű adó, amelyet az euróövezeti tagországok bankjaira vetnének ki. Korábban a Reuters és a BBC szerint is felmerült a mentőcsomag részeként egy európai bankadó bevezetése is, ám az Európai Központi Bank elnöke által sem támogatott terv a csúcstalálkozó előkészítésében közreműködő, a Reutersnek névtelenül nyilatkozó források és Juncker szerint sem lesz része a csomagnak.

Utolsó esélyről és fordulópontról beszélnek az elemzők

Londoni elemzők szerint az "utolsó esélyt kínálja" az euróövezeti válság ellenőrzésére a csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozó, ha a találkozón nem születnek határozott döntések az adósságválság kezeléséről, a helyzet visszafordíthatatlanná válhat. A Capital Economics londoni elemzőcég vezető szakértője szerint az európai pénzügyi stabilitást támogató mechanizmus (EFSF) kapacitását 1500 milliárd euróra vagy ennél is nagyobbra kellene emelni. A Capital Economics több korábbi elemzésében 50 százaléknál nagyobb esélyt adott arra, hogy mostani felépítésében az euróövezet öt éven belül megszűnik.

Az Equilor magyar brókercég elemzése szerint a csúcstalálkozó piaci megítélése akár irányt is adhat a következő időszakra a piacoknak, vagyis jó eséllyel kisebb fordulópontot jelenthet a találkozó. A cég szakértői úgy vélik, nem is a görög adósságrendezés részletei lesznek a fókuszban, hanem sokkal inkább a magánbefektető szereplők hozzájárulásának formája és mértéke, ami akárhogy is, de precedenst fog teremteni az eurózóna történetében.

Csütörtökön Európában, pénteken az Egyesült Államokban találkoznak politikusok, hogy jelezzék az üzleti világnak: irányításuk alatt tartják országaik gazdasági problémáit. Ha a csütörtöki és pénteki eredményeket negatívan értékeli a piac, az beláthatatlan következményekkel járhat, ha pedig csak kis lépést tesznek előre az európai és amerikai döntéshozók, de a problémák lényegét nem kezelik, folytatódhat a bizonytalanság a piacokon. Erről bővebben itt, a görög és az eurózóna adósságválságáról itt és itt olvashat.