Kétséges, erősödik-e a gazdaság a dolgozói jogok szűkítésével

gyár, gyári munka, munkások, Munka Törvénykönyvének új verziója
Vágólapra másolva!
Egy júliusi munkaügyitörvény-módosítás után a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken egy teljesen új munka törvénykönyve-javaslatot hozott nyilvánosságra. A javaslat tovább szűkítené a dolgozók jogait, ami az [origo] által megkérdezett szakértők szerint várhatóan nem éri el kívánt hatást, és nem fogja javítani az ország versenyképességét.
Vágólapra másolva!

A "piacgazdaság viszonyainak megfelelő munkajogi rendszerrel" kívánja felváltani a kormány a múlt hét pénteken nyilvánosságra hozott új munka törvénykönyvével a az 1992 óta hatályos elődjét. A javaslat több ponton is szűkítené a munkavállalók eddigi jogait, változnának a munkaidőn kívüli bérezés feltételei, megszűnne a nyugdíj előtti eddigi részleges védettség, és szűkülnének a szakszervezeti jogok is. A javaslat az után jelent meg, hogy a parlament július 4-én már elfogadott egy olyan munkaügyitörvény-csomagot, ami számos munkavállalói jogot eltörölt.

Az [origo] által megkeresett szakértők kritizálták az javaslatról elindított egyeztetés módját, vitatták, hogy az valóban segíteni fogja a magyar gazdaság versenyképességét, és felhívták a figyelmet arra, hogy az eddig is sok esetben kiszolgáltatott munkavállalóknak még szűkebbek lesznek a lehetőségeik.

Nem segíti a versenyképességet

Köllő János, a Magyar Tudomány Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének munkaerőpiaccal foglalkozó kutatója szerint a gazdaság versenyképességét nem azzal lehet erősíteni, ha minél több hatalmat biztosít az állam a munkaadóknak. "Németországnak a gazdasági válság során mutatott teljesítménye mutatja, hogy nem a munkaadók jogainak felduzzasztása, hanem a jól bejáratott, egyeztetési mechanizmusok segítenek válságos helyzetben. Németországot legalább akkora sokk érte 2008 után, mint az Egyesül Államokat, mégsem rázta meg a gazdaságot olyan mértékű munkanélküliség, mert a cégek át tudták csoportosítani dolgozóikat, és meg tudtak velük egyezni a gazdasági fellendülés idejére halasztott munkavégzésről. Ez rugalmasságot és versenyelőnyt jelentett" - mondta Köllő János.

A kutató hozzátette: a magyar szabályozás eddig is liberális volt, kevéssé védte a munkahelyeket, ezt mutatja az OECD összehasonlító indexe. Magyarországot ebben a kimutatásban csak a dolgozókat hagyományosan kevéssé védő angolszász országok előzik meg, míg a közép-európai országokat vagy Németországot egyértelműen magunk mögé utasítjuk - állította Köllő János. (Az utolsó, 2008-as felmérés alapján Magyarország 1,65 pontot kapott, Nagy Britannia 0,75-öt, Németország, Ausztria, Csehország és Lengyelország mind 1,9 felett teljesített, igaz, Szlovákia 1,44 pontot ért el.)

Sokkoló

"Furcsa, hogy júliusban a parlamentben megszavazott több munkajogi szabályt, rövid idő múlva pedig megszületik egy teljesen új javaslat, ez arra utal, hogy nincs teljesen összhangban a jogalkotói munka" - mondta az [origo]-nak Lehoczkyné Kollonay Csilla, az ELTE munka- és szociális jogi tanszékének tanára. "A pénteken beterjesztett anyag tartalma azonban kicsit sokkoló" - tette hozzá Kollonay Csilla.

Jó példa a munkavállalók jogainak szűkítésére a javaslatból, hogy jelentősen megváltoztatná azokat a szabályokat, amelyeket a munkaviszony jogellenes megszüntetésekor kell alkalmazni. A koncepció szerint azért, mert "a bonyolult szabályozás nehezen volt alkalmazható, illetve az ezzel összefüggő munkaügyi peres eljárások és azok indokolatlan elhúzódása a munkáltatókra aránytalan többletterhet rótt".

Az új szabályok szerint ha a munkáltató elbocsátja munkavállalóját, a felmondás azonnali hatályú lenne, vagyis a munkaviszony rögtön megszűnne. Abban az esetben is, ha a munkavállaló munkaügyi pert indít. A jelenlegi szabályok alapján ha a bíróság a munkavállalónak ad igazat, a munkáltatónak ki kell fizetnie az utolsó munkában töltött nap és a jogerős ítélet időpontja között elmaradt munkabért. A jövőben legfeljebb 18 havi távolléti díjnak megfelelő összeg jár kártérítésként a munkavállalónak. (A távolléti díj mértéke nagyjából azonos az átlagkeresettel.)

Elhúzódó perek

A változás azért fontos Kollonay Csilla szerint, mert a munkaügyi perek egy része tovább tart, mint 18 hónap, és eddig a per idejére járó munkabért is megkapta az elbocsátott dolgozó. Németországban, ha jogellenes volt a megszüntetés, ez az intézkedés semmis, azaz a munkaviszony jogi szempontból folytonos marad, és ezzel párosul az, hogy felső határt szabnak a kompenzációnak. Az angolszász országokban ugyan kevésbé érvényesül a visszahelyezés, de a mérleg másik serpenyőjében jelentős kompenzáció van, ez pedig azt jelenti, hogy a jogellenesen elbocsátott dolgozó komoly anyagi juttatásra számíthat - mondta Kollonay Csilla, és hozzátette: a magyar javaslat mindegyik megoldásból a dolgozókra hátrányos megoldást vette át. Ugyanakkor a munkavállaló általi jogellenes megszüntetésért fennálló kártérítési felelősséget nem korlátozza a törvény.

Egy munkaügyi per átlagosan egy-másfél évig tart, vidéken általában egy év alatt lezárul, de bonyolultabb ügyeknél több évig is elhúzódhatnak a tárgyalások - mondta az [origo]-nak Sipos Márta munkajogász, aki példaként egyik ügyfelét említette, akit tavaly küldtek el kormánytisztviselői állásából, és a másodfokú tárgyalását jövő tavaszra tűzte ki a bíróság. "A bonyolultabb eseteknél a munkavállaló rosszul járhat azzal, hogy csak maximum másfél évnyi keresetét kaphatja meg, bármi lesz is az ítélet" - mondta a munkajogász.

Kollonay Csilla szerint "súlyos és a munkavállaló által kevéssé befolyásolható kockázatot hárít a munkavállalókra" a tervezet üzemi balesetek a munkáltatói kártérítési felelősségre vonatkozó szabálya. A munkáltató ugyanis a jövőben nem felelne az olyan károkért, amelyekkel nem számolhatott, illetve nem felróható neki az elhárítás elmaradása. "Eddig az ilyen károkért objektív alapon felelt a munkaadó, a gépkocsi üzembentartójához hasonlóan, mert neki áll érdekében a kockázattal járó tevékenység. A jövőben az ilyen károk bekövetkezésének kockázatát a munkavállalóra hárítaná a tervezet. Ezt a nyugat-európai országokban kötelező felelősségbiztosítással oldják meg, ugyanúgy, mint az autóknál. Egy biztosítás azonban a munkáltatónak többletköltséget jelent, erről kellene és biztosan lehetne egyeztetni a munkaadókkal" - tette hozzá Kollonay Csilla.

Változik a végkielégítés szabályozása

Dr. Hetényi Kinga a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda vezetője szerint munkajogi szempontból a tervezet egy lényegesen modernebb szabályozást tartalmaz, mint a jelenlegi Munka törvénykönyve és többet bíz a felek autonómiájára, mint eddig. Ennek során különösen a kollektív szerződéseknek lesz majd az eddigieknél nagyobb szerepük. Szerintük azonban lesznek nyitott kérdések, ha a jelenlegi formájában fogadják majd el a tervezetet.

Gergely Krisztina, az iroda szakjogásza közölte, a végkielégítés szabályai a munkavállalók hátrányára változnak. "A jelenlegi előírások szerint, ha munkáltató rendes felmondással szünteti meg a legalább hároméves munkaviszonnyal rendelkező dolgozó munkaviszonyát, akkor utóbbinak minden esetben jár a végkielégítés. A tervezet szerint azonban nem járna végkielégítés, ha a felmondás indoka a munkavállaló magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége" - tették hozzá az ügyvédi iroda jogászai.

A tervezet bevezeti azt az új szabályt is, amely szerint a munkáltató mentesülhet a díjazás fizetésének kötelezettsége alól, ha elháríthatatlan külső ok miatt nem tud munkát adni a dolgozóinak. Hetényi Kinga szerint ez a gazdasági válságra adott reakció. A krízis alatt az elmaradt megrendelések miatti átmeneti gyárbezárás esetén a munkaviszony megmaradna, de a tényleges munkavégzés hiánya alatti időre a munkavállalók nem kapnának pénzt. "Azt a kérdést viszont rendezni kell, hogy abban az esetben, ha a munkaviszony ugyan formálisan megmarad, de tényleges munkavégzés és ezért bérfizetés sem történik, ezek a munkavállalók munkanélküli vagy egyéb szociális segélyt kaphatnak-e" - mondták a szakjogászok.

Nagyobb munkáltatóval szemben eddig is kisebb volt az esély

Sipos Márta szerint ugyanakkor tévhit, hogy a munkavállalók - a jelenlegi törvénykönyv szabályai miatt - nagyobb eséllyel indulnak a munkaügyi perekben. A munkajogász szerint "jellemzően minél nagyobb a munkáltató, tehát egy multinacionális vállalat vagy egy nevesebb energiaipari cég, annál valószínűbb, hogy megnyeri a pert, és a dolgozó veszít".

Ezeknél a cégeknél ugyanis a jogász szerint jobban odafigyelnek a szabályokra, a dokumentumokra, és a jogi képviselet is erősebb. Sipos Márta szerint a kisebb vállalkozáskal, a kft.-kel szemben van nagyobb esélyük a jogellenesen elküldött dolgozóknak, szerinte "itt könnyebb bebizonyítani, hogy nem tartottak be minden szabályt". A munkajogász tapasztalatai szerint a közszférában a legritkábbak a munkaügyi perek, mert "itt kevesebb a jogellenesnek tartott elbocsátás, vagy a munkavállalók itt érzik a legkevésbé, hogy nyerni tudnának".

A szakszervezeteknek nem tetszik, a vállalkozóknak igen

A tervezet heves tiltakozást váltott ki a szakszervezeti vezetőkből. Többek között a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeinél hoz be új, a munkavállalók számára kedvezőtlen változtatásokat a tervezet. A javaslat szerint ugyanis a munkáltató csak akkor köteles visszavenni az elbocsátott dolgozót, ha bebizonyosodott, hogy diszkrimináció miatt szűnt meg a munkaviszony, vagy szakszervezeti képviselő volt az illető.

A vállalkozói oldal érdekképviselete ezzel szemben jónak találta a javaslatot. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára arra számít, hogy a foglalkoztatás rugalmasságát segíti majd az új szabályozás. A korábbi munka törvénykönyve 1992-ben született, és az akkor lebomló nagyipar "testére szabták", míg az új már a mai Magyarország vállalkozási szerkezetére, a növekvő kis- és középvállalkozói szektor sajátosságaira épül - jelezte Dávid Ferenc.