Az eurózóna válsága akadályozza a magyar kamatcsökkentést

A piaci várakozásoknak megfelelően hat százalékon tartotta az alapkamatot a magyar jegybank. Simor András jegybankelnök és a piaci elemzők szerint a kamatcsökkentésre nincs lehetőség, mivel a nemzetközi piaci környezet főleg az eurózóna válsága miatt túl kockázatos. Pedig az infláció alakulása kedvezően alakul ahhoz, hogy a jegybank kamatot vágjon.

Változatlan szinten, hat százalékon maradt az alapkamat a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának keddi döntése alapján. Simor András jegybankelnök a döntés utáni sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az inflációs cél teljesülésére az egyik legnagyobb kockázatot az eurózóna elhúzódó válsága jelenti, "a kezelés sikeressége befolyásolja a monetáris politikát" (azaz a jegybank pénzügyi politikáját). Elmondása szerint Magyarország kockázati megítélése romlott, viszont ennek nem belső oka van, hanem az, hogy az összes nemzetközi piacon emelkedtek a befektetői kockázatok.

Az MNB elnöke elmondta, hogy a kamatdöntésnél egyetlen javaslat került a tanács elé, a kamattartásról szóló döntés ezért egyhangú volt. Simor András szerint az infláció jövő év végére 3 százalék, vagyis a célszint közelébe kerülhet, ehhez azonban szükség lehet a hatszázalékos kamatszint "huzamosabb ideig" tartó fenntartására. Az áremelkedés ütemét mérsékelheti a gyenge belső kereslet. Simor András elmondása szerint a magas munkanélküliség "fegyelmezőleg hat" a bérekre és az árakra, ami a gyenge belső kereslet miatt mérsékelheti az inflációt, az állástalanság szintje pedig 10 százalék felett maradhat 2012 végéig az MNB becslése szerint.

A munkanélküliség mellett a svájci frank erősödése is csökkentheti a fogyasztást, viszont a személyi jövedelemadó-kulcs mérséklése, a nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése, illetve az "otthonvédő csomag" (Simor András ezt a kifejezést használta), vagyis a devizahitelek árfolyamrögzítése némi többletjövedelemhez juttathatja a lakosságot. A reálhozamokról Simor elmondta, hogy az MNB azzal számolt, hogy körülbelül a felét költheti a lakosság a hitelei előtörlesztésére, a felét pedig megtakarításra.

A kamattartás megfelel a piaci várakozásnak. A Reuters elemzői felmérése szerint a piac a kamat tartását várta, vagyis nem lepte meg a döntés a szakértőket. Az elemzők többsége szerint további kamatemelésre nem lehet számítani, az első kamatcsökkentés várható időpontját illetően azonban megoszlanak a vélemények. A válaszadók közül öten elképzelhetőnek tartják, hogy már idén csökkenti az alapkamatot az MNB, nyolcan csak jövőre vagy még később történő kamatvágást valószínűsítenek.

A piaci szakértők szerint az árszínvonal lehetővé tenne kamatcsökkentést, a nemzetközi környezet, elsősorban az eurózóna adósságválsága azonban gátat szab ennek. "Az utóbbi hónapok inflációs számai kellemes meglepetést okoztak ugyan, azonban a feszültebb nemzetközi környezet miatt a jegybank számára jelenleg nem lehet opció a kamatvágás" - vélte gyorselemzésében Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.

A befektetési szakértő hosszabb időszakot értékelve azt állította, hogy "tavasz közepe óta kisebb-nagyobb megszakításokkal, de gyengülő trendbe került a forint, emelkednek a hosszabb lejáratú állampapírhozamok, felfelé kúszik az ország kockázatosságát tükröző CDS-felár". Szerinte az inflációs célkitűzés logikája kamatcsökkentés irányába mutatna, de az eurózóna adósságválságának kiszámíthatatlansága mellett indokolt az óvatosság.

A jegybank előrejelzésében hatszázalékos kamatszintet tartott szükségesnek ahhoz, hogy teljesüljön a háromszázalékos inflációs cél. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint az infláció a legutóbbi hónapokban a várakozásoknál nagyobb mértékben mérséklődött. Az egyes nyersanyag-, és az élelmiszerárak alakulása arra utal, hogy az inflációs nyomás a várakozásoknál gyorsabban enyhülhet - vélte. Emellett a bérek és ezáltal a vásárlói kereslet sem növekszik olyan mértékben, hogy az árak növekedése felgyorsuljon.

Mindezek "elvben felvethetik a kamatok csökkentésének kérdését" - vélte Suppan Gergely, ugyanakkor a nemzetközi környezet erre nem ad lehetőséget. Az eurózóna déli tagállamainak adósságválsága stabilitási kockázatot jelent a pénzügyi rendszerben, "amit különösen felerősít a svájci frank erősödése" - írta az elemző. Suppan Gergely ezért arra számít, hogy a jegybank enyhít a kommunikációján, vagyis a kamatcsökkentés kérdése egyre valószínűbben merül majd fel majd a kamatdöntéseknél, a monetáris tanácsa azonban kitart a hatszázalékos kamatszint mellett.

A kedvezően alakuló infláció és a nemzetközi piaci környezet már júniusban is meghatározta a jegybank lehetőségeit. Az egy hónappal korábbi kamatdöntésnél is a hatszázalékos kamattartásra szavazott az MNB Monetáris Tanácsa. Simor András jegybankelnök akkor arra hivatkozott, hogy a görög válság túl kockázatossá tette a piacokat, így a kedvező inflációs környezet ellenére sem volt mód kamatcsökkentésre.