A magyar gazdaság motorját állíthatja le egy újabb válság

tőzsde, tőzsdepánik, zuhan a tőzsde, budapesti értéktőzsde
Vágólapra másolva!
Csütörtök óta zuhannak a tőzsdék világszerte, elsősorban az újabb recessziótól és az eurózóna adósságválságától félnek a piaci szereplők. Az [origo] által megkérdezett közgazdászok úgy vélik, a globális gazdasági visszaesés visszavetné a magyar gazdaságot egyedül fűtő exportot. Szerintük a jövő évi költségvetésnek szigorúan kell bánnia a kiadásokkal ahhoz, hogy a kormány megtartsa a befektetők bizalmát a jövőben.
Vágólapra másolva!

A 2008-as válság óta nem látott eladási hullám alakult ki a világ részvénypiacain, gazdasági hírügynökségek elemzései szerint azért, mert a befektetők félnek egy újabb gazdasági visszaeséstől, és elégtelennek tartják az eurózóna és az Egyesült Államok intézkedéseit, amelyek csak rövid távon jelentenek megoldást, hosszú távon azonban nem biztosítják a hatalmas adósságuk leépítését.

Németh Dávid, az ING elemzője szerint a mostani piaci feszültségek azzal magyarázhatóak, hogy a piaci befektetők világszerte elkezdték beárazni a válság előtti növekedési ütemet, ám a jelek szerint egyelőre a korábbi várakozásoknál lassabb lesz a fellendülés a fejlett piacokon. Ráadásul a robusztus növekedést produkáló Kína is problémákkal küzd a felpörgő infláció miatt. A szakértő szerint a 2008-ban kitört válsághoz képest annyival jobb a helyzet, hogy az előtt nagyon élénk volt a hitelezés, majd hirtelen leállt a kölcsönök folyósítása, míg az elmúlt hónapokban nem volt szó jelentős hitelezésről a fejlett piacokon. Ennek a hatása látható most, vagyis a hitelek nélkül nem tartható a korábban várt fejlődési ütem.

Megérkezik Magyarországra is

"A mostani piaci feszültség több csatornán keresztül is jelentkezik Magyarországon. A rossz hangulat miatt emelkedik a magyar CDS-felár, növekednek az állampapír-piaci hozamok, vagyis költségesebb lesz a még mindig jelentősnek mondható magyar államadósság finanszírozása" - mondta Barta György. (A CDS-felár a magyar állampapírok, ezen keresztül a magyar gazdaság kockázatosságát jelzik. A nagyobb hozam azt jelenti, hogy a külföldi befektetők csak a korábbinál magasabb kamatok mellett hajlandóak pénzt adni a magyar állam működtetésére.)

A magyar gazdaság teljesítményétől teljesen független a svájci frank euróhoz viszonyított mozgása, a háztartások jelentős frankhitelállománya miatt ez a tényező pénzügyi stabilitási gondokat is felvethet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az euró frankkal szembeni gyengülése idővel a forint euróval szembeni árfolyamában is megjelenik. Az emelkedő frankárfolyam miatt növekszik a háztartások havi kiadása, és ez nem mehet a végtelenségig, egyre több lehet a hitelét nem fizető adós Magyarországon - mondta Barta György, a CIB Bank közgazdásza az [origo]-nak.

Eddig az export húzta a gazdaságot

Barta szeirnt a törlesztőrészletek emelkedése csökkenti a háztartások fogyasztási kiadásait, így az amúgy is gyenge mutatókat produkáló belső fogyasztást is visszahúzza a folyamat, márpedig az export mellett ennek is fel kellene élednie a gazdaság érezhetőbb növekedéséhez. A gyenge magánfogyasztást mutatja, hogy az áfabevételek már most is elmaradnak az időarányosan tervezett összegtől. A költségvetés bevételektől esik el, így a folyamat kockázatot jelent a hiánycél teljesítésében.

Egy esetleges válság pont a magyar gazdaság mostani növekedését biztosító kivitelt fogná vissza, és emiatt a korábbinál lassabb lehet a kilábalás Németh Dávid szerint. A magyar gazdaság szempontjából Németország teljesítménye a legfontosabb, Magyarország legnagyobb kereskedelmi célpontja ugyanis a német piac. Ha ott érdemi lassulás lesz, akkor az a magyar exportot is csökkenti, ezáltal lassítja a magyar gazdaság jelenleg egyetlen motorját.

A júniusi német adatok alapján mindenesetre még nincs ok pesszimizmusra. A várakozásokkal ellentétben júniusban 1,8 százalékkal nőtt májushoz képest a német feldolgozóipari megrendelések értéke, elsősorban a megnövekedett külföldi megrendelések hatására - közölte a német gazdasági minisztérium csütörtökön, miközben az MTI által közölt piaci várakozás 1,2 százalékos csökkenés volt.

Németh Dávid elmondta, nagyon fontos, hogy mivel a háztartások fogyasztásában nem várható jövőre komoly bővülés, ezért a kiadási oldalt nagyon szigorúan kell kezelnie a kormánynak. "Arra van szükség, hogy a szavakat tettek kövessék, azaz a Széll Kálmán-tervben meghatározott intézkedések a költségvetési adatokon is meglátszódjanak" - fogalmazott a szakértő.

Tartani kell a hiánycélt

"Kiemelten fontos lesz Magyarország megítélése szempontjából, hogy a kormány milyen költségvetést állít össze a jövő évre. Ha a kormány hiteles és a hiány csökkentését biztosító büdzsét tesz le az asztalra, és a három százalék alatti GDP-arányos hiánycélt tartani tudja, az várhatóan elég lesz a befektetők számára" - mondta Barta György is, és hozzátette, hogy elsősorban a jövő évi hiányt figyeli a piac, hisz az idei folyamatokat sok egyedi tétel - elsősorban a nyugdíjpénzek állami rendszerbe történő átirányítása - torzítja, a felületesebb befektetők pedig kevéssé foglalkoznak a strukturális deficit háttérben lezajó romlásával.

Az ING közgazdásza közölte, hogy a lassulásnak vannak jelei Magyarországon is, a pénteken megjelent ipari termelési adat szerint a szektor teljesítménye éves szinten 1,4, havi összevetésben pedig 0,6 százalékkal csökkent. "Mivel a belső fogyasztás nagyon gyenge, az iparnak az exportból kell megélnie, ám az adat szerint a felvevőpiacokon sem megy jól a szekér, ráadásul jelentős javulásra ezen a téren sem lehet számítani" - tette hozzá Németh Dávid.