Kockázatos és egyelőre sikertelen az Európai Központi Bank mentőakciója

Hétfő reggel még úgy látszott, hogy az Európai Központi Bank ellensúlyozni tudja bejelentett kötvényvásárlási programjával a negatív nemzetközi tőzsdei hangulatot, és Európában megállhat a részvényárfolyamok zuhanása. A hatás azonban rövid volt, a tőzsdék továbbra is erős veszteségeket szenvednek el, miközben az EKB jelentős kockázatot vállalt a kockázatos kötvények felvásárlásával.

Átmeneti javulást hozott csak az európai tőzsdéken, hogy az Európai Központi Bank (EKB) vasárnap bejelentette, olasz és spanyol államkötvényeket vásárol. A bank eddig következetesen tartózkodott ettől, arra várva, hogy a kockázatos országok kötvényeit a külön erre a célra létrehozott Európai Stabilitási Pénzügyi Eszköz (EFSF) vásárolja majd fel. Az EFSF rendelkezésére álló források bővítését viszont hiába hagyták jóvá július 21-én az eurót használó országok vezetői, azt még a tagországok parlamentjeinek is jóvá kell hagynia, így az EKB kényszerhelyzetben volt.

Holnap derül ki, mennyit vett

Az olasz és spanyol államkötvények hozama a múlt héten nagyon magasra, 6 százalék fölé szökött föl a befektetői aggodalmak miatt. Ez azt jelentette, hogy a két, egyébként is túlzottan eladósodott ország csak kimondottan drágán tudott hitelt felvenni, tovább rontva finanszírozási helyzetét. Mivel - az Egyesült Államok leminősítése által súlyosbított - rossz hangulatban félő volt, hogy pánik tör ki a piacon, az EKB a beavatkozás mellett döntött.

A bank azonban csak a honlapi nap során közöl hivatalos információkat a kötvényvásárlás mértékéről, de a Wall Street Journal üzleti napilap saját blogjában idézett kereskedők azt mondták, az EKB 50 milliárd eurós tételekben veszi az olasz kötvényeket.

Nem csodaszer

"Az EKB döntése logikus volt, mert a pillanatnyi helyzetben nem kínálkozott más út, függetlenül attól, hogy korábban a bank elzárkózott ettől" - mondta kérdésünkre Pálmai-Pallag Dávid, a Raiffeisen Bank állampapír-piaci kereskedője.

A kereskedő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kezdeti enyhülés után hétfőn a nap közepére már ismét nagy bukásban voltak az európai tőzsdék, csodaszerről tehát nem lehet beszélni. "A pénznyomtatás, pláne ekkora tételben, hatékonynak tűnik, de érdemes emlékezni arra, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed két ütemben is ezt csinálta az elmúlt években, és az amerikai reálgazdaságra végeredményben semmilyen pozitív hatással nem volt. Csak az amerikai tőzsdeindexek nőttek, a realitástól teljesen elszakadva" - mondta Pálmai-Pallag Dávid.

Krugman szerint jól döntött az EKB

Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász a New York Times oldalán vezetett blogjában hétfőn azt írta, az EKB új stratégiája "megér egy próbát", mivel Spanyolországot és Olaszországot - ellentétben a mentőcsomag híján valóban a fizetésképtelenség rémével szembenéző görög, ír, portugál trióval - tipikusan az önbeteljesítő csődfélelem veszélye fenyegeti. Krugman szerint, ha a hozamok alacsonyak maradnak, akkor a két nagy dél-európai államnak nem lesz szüksége külső segítségre, hiszen Olaszországban például a költségvetés elsődleges - kamatterhek nélküli - egyenlege ma is pozitív.

Krugman ugyanakkor megjegyzi azt is, hogy egy olyan országot, amelynek Olaszországéhoz hasonló méretű az államadóssága, viszont saját valutája van, ugyanebben a helyzetben nem fenyegetné komoly veszély. Megtehetné ugyanis, hogy mesterségesen felpörgeti az inflációt, és így kerüli el a csődöt.

Kockázatos lépés

A bevásárlás ráadásul meglehetősen kockázatos. Az EKB vagy csak korlátozott számban vásárol részvényeket - ebben az esetben nem lesz hatékony a beavatkozása -, vagy saját stabilitását kockáztatja az óriási mennyiségű spanyol és olasz kötvényekkel. Az utóbbi megoldás viszont az egész eurózóna megítélését, az euró árfolyamát veszélyezteti.

A BBC brit közszolgálati média internetes oldalán Robert Peston, az oldal gazdasági rovatának szerkesztője úgy fogalmazott, hogy az eurózóna központi bankja ezzel számottevő kockázatot vállal pénzügyi és presztízsszempontból egyaránt. Sokak szerint jelentős közvetlen kockázata van annak, hogy az EKB két, jelenleg lényegében fenntarthatatlanul működő országnak ad kölcsönt, és ezzel a lépéssel áthágja a körültekintő, felelősségteljes (prudens) központi banki működés szabályait - írta az újságíró.

Robert Peston arra is figyelmeztetett, a befektetők úgy értékelik a helyzetet, hogy a tagállamok kormányai csak időt kapnak részletes megoldás kidolgozására.

A Wall Street Journal úgy fogalmaz cikkében, hogy a bank már eddig is "példátlan kockázatot vállalt", amikor görög, ír és portugál államkötvényeket vásárolt, ezzel felvállalva a bajban lévő országok kockázatait. Ha az EKB által megvásárolt államkötvények kibocsátói közül valamelyik ország formálisan is csődbe menne, a bank kénytelen lenne leírni az érintett papírokat mint veszteséget.

A Zero Hedge nevű gazdasági blog még vasárnap közölte a Bloomberg hírügynökség egyik grafikonját, mely azt mutatja, hogy az EKB korábbi kötvényvásárlásai összességében nem voltak eredményesek. Legalábbis abból a szempontból nem, hogy az eurózóna úgynevezett periféria-országai által kibocsátott tízéves államkötvények átlaghozama a vásárlások alatt is csaknem zavartalanul emelkedett. Igaz, azt a Zero Hedge sem állítja, hogy egy-egy ország esetében ne lehetne sikeres egy ilyen program.