WikiLeaks: Simor szerint nem helyes menteni a devizahiteleseket

"Nem lenne helyes megmenteni a devizahiteleseket" - fogalmazott Simor András jegybankelnök 2008-ban April Foley amerikai nagykövettel folytatott megbeszélésén egy, a WikiLeaksen keresztül most nyilvánosságra került amerikai nagykövetségi távirat szerint. Fodor Gábor akkori SZDSZ-elnök az év végén arról beszélt az amerikaiaknak, hogy zárva vannak a boltok, nem tud karácsonyra ajándékot venni. 

A Wikileaks múlt hét végén 20 ezer újabb amerikai nagykövetségi táviratot hozott nyilvánosságra, köztük több mint ezer magyar vonatkozásút is. Az [origo] folyamatosan dolgozza fel a táviratokat.

A devizaadósok megsegítése ellen foglalt állást Simor András MNB-elnök az April Foley akkori amerikai nagykövettel folytatott 2008 végi beszélgetése során - ez derül ki abból a pénteken nyilvánosságra hozott táviratból, amit az Egyesült Államok magyarországi nagykövetségéről küldött Foley 2008. október 30-án. Simor a távirat szerint azt mondta, a devizahiteleseket nem lenne helyes megmenteni (az eredetiben: "foreign currency debtors should not be saved"), mert "végre meg kell tanulnunk, hogy nincs ingyen ebéd".

Simor a nagykövettel folytatott magánbeszélgetésben azt is kijelentette, hogy nincs hatékony eszköz a devizahitelek visszafogására és a magyaroknak meg kell tanulniuk "helyesen cselekedni, csak azért, mert az a helyes", nem pedig azért, mert rá vannak kényszerítve. Simor András 2008 végén nyilvánosan is hasonló álláspontot fogalmazott meg: "jelenleg nem látható, hogy meg kellene menteni a devizahiteleseket". (A Magyar Nemzeti Bank svájcifrank-középárfolyama 2008. október 29-én 174,29, október 30-án 172,74, 31-én pedig 178,29 forint volt; az júliusa óta ugyanakkor több mint 30 forinttal, húsz százalékkal emelkedett az árfolyam októberre. )

Új WikiLeaks-táviratok kerültek nyilvánosságra

A most nyilvánosságra került irat annak a 283 táviratnak az egyike, amit Budapestről küldtek az amerikai külügyminisztériumba, és amelyeket a múlt héten a WikiLeaks több mint kétszázezer további amerikai távirattal együtt nyilvánosságra hozott. Foley devizahitelesekkel foglalkozó jelentése nem titkos, a külügyminisztérium belső osztályozása szerint az "unclassified" azaz osztályozás nélküli. A távirat tetején ennek ellenére szerepel, hogy "csak hivatalos használatra".

Az aktuális helyzetet röviden feltárva a távirat kitér arra, hogy egy héttel korábban Gyurcsány Ferenc bejelentett egy megállapodást a Bankszövetséggel. Eszerint a gyenge forint miatt megugrott havi törlesztések terhe alól meg kell próbálni tehermentesíteni a háztartásokat. A megállapodás értelmében lazítanának a törlesztési feltételeken, lehetővé tennék a futamidő megnyújtását azért, hogy a havi törlesztések mérséklődhessenek, továbbá megengednék, hogy az adósok forintra konvertálják a devizahiteleiket.

Bár a legtöbben azt várják és remélik, hogy az IMF-csomag megerősíti és stabilizálja a forint árfolyamát, az elmúlt napok láttán sokan attól tartanak, hogy a forint gyengülésének komoly hatása lesz a devizaalapú lakás- vagy autóhitellel rendelkező háztartásokra - áll a nagykövet táviratában, amelyben többször hivatkoznak Simor András jegybankelnökre.

Akkor kaptuk az IMF-hitelt

Az amerikai nagykövet levele előtt egy nappal, október 29-én, magyar idő szerint hajnalban egyeztek meg az IMF, az EU, és a Világbank vezetői arról, hogy 20 milliárd eurós összegű hitelkeretet nyújtanak Magyarországnak, amelynek segítségével kerülte el hazánk az államcsődöt.

A nagykövet levele is említést tesz arról, hogy nagyon rövid idő alatt hatalmasra duzzadt a magánszemélyek és a vállalatok devizahitel- (elsősorban svájcifrank-, másodsorban euró-) állománya. 2003-ban az összes lakossági hitelállomány csupán 5 százalékát tették ki a devizahitelek, nem egészen öt év múlva már a hitelállomány 62 százaléka devizában volt.

A 2000-es évek eleji devizahitel-kamatokkal csak a támogatott forintkamatok voltak versenyképesek, de 2003 végén az állam a kamattámogatást mérsékelte, majd 2006 őszén a forinthitelek után járó adókedvezményt is eltörölte.

Simor: Nem normális idők

Egy másik távirat tanúsága szerint Simor András 2008 decemberében extra intézkedéseket tartott volna szükségesnek azért, hogy a bankok hitelezzék a hazai kis- és középvállalkozásokat. A jegybankelnök szerint 2008 utolsó negyedévében - a kötelező tartalékráta lejjebb szállítása miatt - körülbelül 1000 milliárd forinttal több pénzük volt a bankoknak, mint a megelőző három hónapban, ezt azonban "nem engedik ki az ajtón".

Simor ugyanakkor úgy vélte, hogy az extra ösztönzők bevetése "normál időkben" nem egy jegybank feladata, de érzékeltette, hogy ezúttal elképzelhető, hogy kivételt kell tennie. Szerinte a hitelezés a bankok saját üzleti döntése, "de a mostani idők nem normálisak" - áll a táviratban.

Fodor Gábor és a karácsonyi vásárlás

A nagykövet Fodor Gábor SZDSZ-elnök esetével is példálózik. Barcza Györgyre, a K&H Bank vezető elemzőjére hivatkozva előbb megjegyzik, hogy ha nem történnek kormányzati intézkedések, és a piac likviditása nem áll vissza a válság előtti szintre, akkor egyre több hazai vállalkozás csődbe mehet. Ezt alátámasztandó hivatkoznak Fodor Gáborra, aki a távirat keltét megelőző napon nagykövetek egy csoportja előtt azt mondta, "karácsonyi bevásárlása során a legtöbb boltot üresen vagy zárva találta".